Akár 200 ezer forintos bírságot is kockáztattak mindazok, akik valamilyen oknál fogva nem vettek részt a tavalyi népszámlálásban, de a Központi Statisztikai Hivatal lapunknak küldött válasza szerint az érintetteknek nem kell komolyabban tartaniuk attól, hogy fizetniük kellene a mulasztásuk miatt.
Mint ismert, a népszámlálásról szóló törvény szerint a népszámlálásban kötelező volt a részvétel. Aki ezt megtagadta, arra súlyos, természetes személy esetében akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság is kiszabható.
A 2022-es népszámlálás közel két hónapja zárult le, ezért lapunk rákérdezett a KSH-nál,
- hogy mostanáig hány embert büntettek meg,
- átlagosan milyen összegre,
- illetve mekkora tételt jelent az összes büntetés.
Válaszukban kifejtették: a hivatalos statisztikáról szóló törvény kimondja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal – a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül indított eljárásban – közigazgatási bírsággal sújtja azt az adatszolgáltatót, aki vagy amely
- a) kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatást nem vagy nem az előírt határidőre teljesíti,
- b) a hivatalos statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó kötelezettségét megszegi.
A büntetési tételekről első körben ugyanakkor nem küldtek konkrét számokat, azt viszont közölték, a közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos kérdések ügyében a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok az illetékesek.
A 24.hu emiatt a Miniszterelnökség Sajtóirodájához fordult a fenti kérdésekkel. Innen egy rövid választ kaptunk: arról tájékoztattak, hogy a válaszadást megtagadókkal szembeni közigazgatási hatósági eljárás megindítását a KSH jogosult kezdeményezni a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál.
Emiatt ismét a KSH-nál érdeklődtünk, ám ezúttal már arról, hogy hány közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezték mostanáig.
Mint írták, a hivatal hálás a lakosság közreműködéséért, és egyetlen esetben sem kezdeményezte közigazgatási hatósági eljárás megindítását. Mindemellett a népszámlálás beérkezett kérdőíveinek feldolgozása jelenleg még folyamatban van.
Kifejtették, „a KSH célja a népszámláláshoz kapcsolódóan nem a szankcionálás, hanem az volt, hogy a lakossággal együttműködve sikeres cenzust hajtson végre.”
Felhívták a figyelmet, hogy összesen 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe, ami a becsült várható népesség 96 százaléka. Az online kitöltések aránya minden előzetes várakozást felülmúlt, azok a háztartások pedig, amelyek a számlálóbiztosokkal együttműködve töltötték ki a kérdőíveket, a visszajelzések alapján többségében megértők voltak a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat a munkájuk elvégzésében.
Mivel a közigazgatási hatósági eljárást a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet elindítani, november végéig a KSH akár még dönthet úgy, hogy a népszámlálás alól kibúvókkal szemben él ezzel a lehetőséggel, de a kommunikációjuk arra utal, hogy a következő hónapokban sem kezdeményzenek majd ilyen eljárást több százezer ember ellen.
A népszámlálási kérdőívek feldolgozása egyébként folyamatban van, az első eredmények 2023 első negyedévében lesznek elérhetők, a részletes adatok publikálása pedig 2023 őszén várható.
