Belföld

„2022 a tiltakozások éve volt” – mit értek el a megmozdulások az oktatásban, és mit nem?

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Az idei év az oktatás körüli elégedetlenségektől volt hangos: egész évben sztrájkok, tüntetések és polgári engedetlenségi akciók váltották egymást. Hogyan értékelik a szakszervezetek és a Tanítanék Mozgalom a megmozdulásokat? Mit tekintenek sikernek, mit kudarcnak, és milyen reményekkel vágnak neki a jövő évnek?

Még nem értük el a célunkat, de előrébb léptünk

– válaszolta a Tanítanék Mozgalom a 24.hu-nak arra a kérdésre, hogyan értékelik az idei tiltakozási hullám eredményeit az oktatásban. Ahogy a szervezet is emlékeztet: sokkal szervezettebbé és kiterjedtebbé vált az oktatás ügyéért folyó küzdelem 2022-ben, több száz intézmény több ezer pedagógusa vett részt a tiltakozásokban polgári engedetlenséggel, sztrájkkal vagy szolidaritási akciókkal.

Arra kértük a tiltakozások szereplőit, szervezőit: értékeljék az idei megmozdulásokat, illetve vázolják fel, milyen terveik, reményeik vannak jövőre. Kérdéseinkre a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) válaszolt.

Az idei évvel kapcsolatban a Tanítanék kiemelte azt is, hogy nemcsak a tiltakozásban résztvevők száma emelkedett, hanem erősebb lett a megmozdulások szervezettsége, illetve hatalmas fejlődésen ment át az oktatási szervezetek infrastrukturális háttere, erre példának a sztrájkalap felállítását hozták.

Rengetegen küldtek adományt, amiért hálásak vagyunk. Továbbá újra fellángolt a diákok ellenállása, megalakult az Egységes Diákfront. A tanárok mögé álltak a szülők és a társadalom egyre nagyobb része is. Ebből a szempontból sikeres évünk volt, azonban a kormányzat még nem adta be a derekát, nem teszi a kötelességét, hárít, terel, aláz egy egész szakmát: tovább kell küzdenünk.

A Pedagógusok Szakszervezete értékelése szerint, „ha a kormány a 2013-ban adott szavát betartotta volna, rengeteg időt, energiát tudtunk volna megtakarítani. Túlterhelt kollégák helyett megfelelő létszámú és felkészültségű pedagógus lehetne ma a pályán.” A szakszervezet szerint nem hagytak más lehetőséget számukra, minthogy a tiltakozás minden eszközét bevessék.

Varga Jennifer / 24.hu Kockásinges tüntetés a Kossuth téren 2022. március 19-én.

„A kialakult helyzetért minden felelősség a kormányt terheli, mert minden adattal és információval rendelkezett, tudatában volt annak, milyen veszélyek fenyegetik a közoktatást, ennek ellenére évek óta nem hozott érdemi döntést. Próbált minden problémát a szőnyeg alá söpörni”, fogalmazott Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, aki elkeserítőnek tartja, hogy a kormány „kényszerpályára terelte” a pedagógusokat, az oktatásban dolgozókat a sztrájk korlátozásával.

Úgy véli, a kormány meg akarta félemlíteni a polgári engedetlenkedő kollégákat, ehelyett olaj volt a tűzre az elbocsátások sorozata. „A kormány hibásan azt gondolja, hogy a szakszervezetekkel, a sztrájkbizottsággal történő megállapodás a gyengeség jele, pedig tárgyalóasztalnál lehetne építkezni a közoktatásban, ám ehhez a politikai akarat hiányzik”, tette hozzá.

A PDSZ részéről Nagy Erzsébet kiemelte, hogy „fantasztikus, egyedülálló, az országban még eddig soha nem látott hosszúságú tiltakozási hullám indult idén január 31-étől, a figyelmeztető sztrájk kezdetétől”. A szakszervezet ügyvivője hangsúlyozta, hogy annyira ritka megmozdulásról van szó, amire nemcsak külföldi médiumok, hanem az Európai Parlament konzervatív és baloldali frakciói, de még az Európai Bizottság döntéselőkészítéssel foglalkozó tisztségviselői is felfigyeltek.

A részvételi aránnyal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy sokan alacsonynak tartják ugyan a munkabeszüntetésben résztevők számát, fontos tudni, hogy országos sztrájkban még sosem volt 20 százalékos részvételi arány hazánkban, ahogy nem volt még ilyen hosszú sztrájkfolyamat és polgári engedetlenségi hullám sem.

A szakszervezeti ügyvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy a pedagógusok megbecsülése iránti társadalmi igény is egyre nagyobb.

Először a diákok, majd a szülők, most pedig már egyre többen állnak mellénk más foglalkozási csoportokban is. Azon dolgozunk, hogy ennek már szolidaritási nyilatkozatokon kívül nyomósabb megnyilvánulásai is legyenek.

Nemrég volt egy egyeztetésük a jövőben megvalósítható tervekről, mondta Nagy Erzsébet, mert semmi okuk nincs arra, hogy „azzal számoljanak, hogy januártól okafogyottá válnának a munkabeszüntetések”. Úgy látják, hogy „a kormány elhibázott döntéseinek, katasztrofális politikájának a pedagógusok jelenleg a leghangosabb kritikusai”, sokan tőlük, a pedagógus szakszervezetektől várják azokat a lépéseket is, amelyeket maguknak kellene megtenni a változás érdekében.

Varga Jennifer / 24.hu Tanárok és diákok tüntettek a budapesti Szent István téren, ahonnan a Belügyminisztérium épülete elé, majd a Fővám térre vonultak 2022. szeptember 2-án.

„Sokan látják már, hogy szerveződni kell. Az itteninél lényegesen jobb keresetek, munkakörülmények megteremtésének, egyáltalán a munkavállalói jogoknak az alapja a nyugat-európai társadalmakban is az erős szakszervezetek létrehozása volt, annak belátása, hogy a szakszervezet mi magunk vagyunk, a munkavállalók szervezett közössége. E tekintetben is már vannak biztató jelek, jelentősen nőtt a PDSZ-be belépő kollégák száma”, hangsúlyozta.

Erősségek kontra gyengeségek

Azzal kapcsolatban, miket tartanak a különböző kiállások legfőbb erősségeinek, illetve legnagyobb gyengeségeinek, a Tanítanék úgy válaszolt, minden kiállás erősíti a küzdelmüket. A mozgalom egész évben azt látta, hogy nagyon sokan a tiltakozó pedagógusok, szülők és diákok közül radikálisabb formát választottak az eddigi ellenállásukhoz képest.

De nem kell mindenkinek rögtön bevállalnia polgári engedetlenséget, minden kis lépés a közös kiállás felé hatalmas segítség. A szolidaritási akciók társadalmasítják az oktatás ügyét.

A PSZ szerint a tiltakozások legfőbb erőssége, hogy egységet, összefogást, erőt és méltóságot sugároznak, illetve az oktatás minden szereplőjét meg tudták szólítani. „A kormánymédia nem tudta ráfogni egyetlen rendezvényre sem, hogy randalíroztak volna a résztvevők, pedig a propagandamédia nagyon erőlködött”, tette hozzá Totyik Tamás.

Varga Jennifer / 24.hu Szolidaritási koncert a pedagógusokért 2022. október 5-én a Parlament előtt.

A szakszervezet alelnöke továbbá fontosnak tartja, hogy megszűnt a tiltakozások Budapest-központúsága, vidéken is többezres megmozdulások voltak, sőt kisvárosokban is beleálltak az akciókba. A tiltakozások legnagyobb gyengesége Totyik Tamás szerint az, hogy „az oktatásban dolgozók egy részénél még nem sikerült a félelmet legyőzni, egy kisebb részénél pedig a közöny falát átütni”.

A PDSZ az előbbiekhez hasonlóan a megmozdulások fő erősségeként az oktatás legfontosabb szereplőinek összefogását tartja, valamint a kulturált, erőszakmentes, de látványos és kreatív kiállásokat, amelyek egyre több pedagógust késztetnek arra, hogy győzzék le félelmüket, és álljanak bele a munkabeszüntetésbe, a helyi akciókba.

Meggyőződésem, hogy ezek nélkül még itt sem tartanánk, nemhogy az eddigi 10 százalékos fizetésemelés nem lenne, de még az ígéretek sem, és az sem, ami most már egyre inkább szorítja a kormányt, hogy az uniós pénzek folyósításának feltételeként szabják meg a közoktatásban dolgozók bérrendezését

– mondta Nagy Erzsébet. A mostani akciók gyengeségét abban látja, még mindig sokan nem érzik, hogy „a kormány szintet lépett” tavasszal, amikor hatályba léptek a sztrájk alatti, még elégséges szolgáltatásról szóló rendelkezések, amelyek egyértelműen arra irányulnak, hogy láthatatlanná, súlytalanná tegyék a sztrájkot. Ezért is támadták meg először az erről szóló rendeletet, majd a törvényt is az Alkotmánybíróságnál. A rendeletet támadó beadvány azóta már a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál tart.

Adrián Zoltán / 24.hu A Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai 2022. október 7-én elmentek a Külső-pesti Tankerületi Központba, hogy átvegyék a figyelmeztető leveleket, amelyeket azért kaptak, mert részt vettek a polgári engedetlenségben.

A sztrájkot ellehetetlenítő jogszabályokra válaszul beindultak országszerte a polgári engedetlenségi akciók, ám ezeknek őszig a jogtalan mértékű bérlevonásokon kívül nem volt más munkajogi következménye, hívta fel a figyelmet.

Pintér Sándorék azonban ősszel módszert váltottak, azonnali hatályú, demonstratív elbocsátásokba kezdtek, majd ebben is szintet léptek, látva, hogy az első elbocsátásoknak nem eléggé sikerült félelmet kelteni a pedagógusokban.

Megtizedelik a polgári engedetlenkedőket, és az sem tántorítja el őket, hogy ezzel iskolákat tesznek tartósan működésképtelenné. Egyszerűen, nem érdekli őket, hogy mi lesz a közoktatással, csak a pedagógusok megrendszabályozása köti le őket. Ezért óvjuk azokat a kollégákat a polgári engedetlenségtől, akik nem tudják bevállalni az állásvesztést” – teszi hozzá Nagy Erzsébet.

A szülők segítségével láthatóvá tehető a sztrájk, hangsúlyozta, sőt még inkább az, mint a polgári engedetlenség, amiről nem készül semmiféle hivatalos statisztika. Azokra a gyerekekre pedig, akiket a szülők nem küldenek be a sztrájk ideje alatt, nem kell felügyelni, de tanítani sem lehet őket. Ráadásul ha az intézményvezető a sztrájk alatt felügyeletet rendel el, a távollétet a szülőnek nem kell igazolnia, mert az erre vonatkozó rendelet szerint csak a tanórák alóli hiányzást kell igazolni

Farkas Norbert / 24.hu Diáktüntetés Budapesten 2022. október 14-én. A rendezvény végén a tanároknak küldött, kirúgással fenyegető leveleket egy hordóban elégették.

Gyengeségüknek azt tartja, hogy az ezzel kapcsolatos fontos jogi és szervezési ismereteket nem tudták még széles körben elterjeszteni. „Pedig nagyon fontos, hogy ha folytatódnak a kirúgások ne maradjanak abba a munkabeszüntetések, nehogy kihunyjanak a mozgolódások úgy, ahogy az 2016-ban történt. Joggal tarthatunk attól, hogy most ezt nem a csend fogja követni, ahogy akkor, hanem a megtorlás”, vélekedett.

Sikerek kontra kudarcok

Mik voltak a megmozdulások legnagyobb sikerei és legfőbb kudarcai? A Tanítanék szerint a legnagyobb kudarc mindenképpen az, hogy még mindig nem tudták elérni, hogy teljesüljenek a követeléseik. Hatalmas sikernek tartják azonban azt a szolidaritási hálózatot, ami az oktatás ügyéhez kapcsolódóan kiépült és erősödik.

Pedagógusok, szülők és diákok kiállnak egymásért és támogatják egymást a fizikai jelenlétükkel, a tudásukkal, az adományaikkal. Ez hatalmas siker, de mindenki tudja, aki kicsit is figyeli az eseményeket, hogy sokkal többről van szó, mint a tanárok bérének és sztrájkjogának helyreállítása.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint a legnagyobb siker, hogy „a rendszerváltás után a leghosszabb ideig tartó tiltakozó akció a pedagógusoké, a szülőké és a diákoké volt”. Totyik Tamás kiemelte: 2022 a tiltakozások éve volt, ez pedig példátlan siker. Az alelnök sikernek tartja továbbá, hogy fenn tudták tartani a társadalom érdeklődését, a szülőket és a diákokat az oktatás ügye mellé tudták állítani, illetve hogy az egyházi iskolák is csatlakoztak a tiltakozáshoz.

Adrián Zoltán / 24.hu Szolidaritási tüntetés a Fillér utcai általános iskolában sztrájkoló tanárok mellett 2022. október 14-én.

„A legnagyobb kudarcnak azt tartom, hogy a nemzet jövője számára létfontosságú oktatás megújításáért folyó küzdelmet pártpolitikai kérdésként kezeli a kormány és nagyon sok politikus is, ami alapvető tévedés a részükről” – vélekedett. A szakszervezeti vezető szerint tudomásul kell venni, hogy azok az országok lesznek sikeresek az oktatás terén – például Észtország, Portugália, Finnország, Lengyelország –, ahol szakmai kérdésként kezelik az oktatást, és kormányokon átívelő konszenzus alakul ki az alapvető kérdésekben.

Sajnos, a mai magyarországi közállapotok miatt a közmegegyezés szinte lehetetlen, talán egyedül az államfő van olyan helyzetben, hogy közjogi méltóságként, a nemzet egységét szimbolizálva kiálljon a gyermekek jövőjét alapvetően meghatározó oktatás megreformálásának ügye mellett.

A PDSZ sikerként megemlítette az október 23-i tüntetést, ahol az oktatáson kívül sok más ágazatban működő szakszervezet is kinyilvánította a szolidaritását. Nagy Erzsébet szerint ekkor elkezdődött egy olyan folyamat, amivel „valamennyi sértetti kört, akiket a jelenlegi rendszer munkavállalóként, diákként, szülőként, nyugdíjasként, megélhetésüket vesztett volt vállalkozóként súlyos helyzetbe sodort, végre egymásra találhat”.

Varga Jennifer / 24.hu Résztvevők vonulnak a Műegyetem rakpart felé a tanárokért tartott szolidaritási tüntetésen 2022. október 23-án.

„Mert sajnos láthatóan a kormánynak, ami eddig történt, még mindig kevés, hogy érdemi lépésekre kényszerüljön. Ezt tekinthetjük kudarcnak is, de szerintem ez nem a mi kudarcunk, hanem a magyarországi demokrácia kudarca” – jegyezte meg.

Beteljesült kontra meghiúsult remények

Azzal kapcsolatban, milyen reményeik váltak valóra, illetve melyek hiúsultak meg a tiltakozásokkal kapcsolatban, a Tanítanék azt felelte: remélték, hogy a kormány a szakmai érvek és a közös kiállások hatására „hajlandó lesz beismerni végre, hogy az oktatás állapota fenntarthatatlanná vált”. „Minden egyes nappal, amit hallgatással töltenek, esetleg a propaganda mantrázásával vagy rosszabb esetben megtorlásokkal, rohanunk tovább az oktatási rendszer teljes összeomlása felé”, fogalmaztak.

A tiltakozások fenntarthatóvá tétele viszont egy olyan céljuk volt, ami valóra vált, hangsúlyozták. Sajnálatos, hogy idén is egész évben küzdeniük kellett, de végig tudták harcolni az évet, van sztrájkalap a megbüntetett tanárok anyagi biztonságáért, és több tízezres tüntetéseket szerveztek az oktatási szervezetekkel együttműködésben.

Nem halt el a tiltakozás az első hullám után vagy az első komolyabb retorzió hatására, sőt mint kiderült, az csak olaj volt a tűzre – ebből is látszik, mennyire nem képes a kormány azt a nyelvet beszélni, ami az oktatás, a közös együttgondolkodás elengedhetetlen feltétele.

A PSZ-nek nem voltak reményei, csak tudták, hogy változtatni kell a közoktatás helyzetén, mert a jelenlegi állapotokat nem lehet sokáig fenntartani. „Sokak szerint a tárgyalóasztalnál meg lehetett volna egyezni a kormánnyal, mások azt hitték, hogy a kabinet csak az erőből ért – ezen álláspontok a szakszervezeten belül is összecsaptak –, de a sztrájkbizottsági tárgyalásokon még abban sem tudtunk megállapodni, ami egy fillérjébe sem került volna a kormánynak”, idézte fel Totyik Tamás.

Mohos Márton / 24.hu Élőlánc a tanárokért 2022. október 27-én a Margit hídon.

A szakszervezet alelnöke visszaemlékezett arra is, nem sikerült elérni, hogy más területeken tevékenykedő szakszervezetek erőteljesen bekapcsolódjanak a tiltakozásokba, csak a szolidaritásig jutottak el, igaz, ezért is hálásak. „A társadalmi elégedetlenséget és a gazdaság romló helyzetét nem tudtuk kihasználni a munkavállalók – nem csak az oktatásban dolgozók – helyzetének javítása érdekében”, hangsúlyozta.

„A tiltakozó akciók és a társadalmi elégedetlenség találkozásától pedig nagyon rettegett a kormány. Lehet, hogy az összefogás elmulasztása hiba volt minden szakszervezet részéről. Hisszük, hogy lehet ebből tanulni a jövőre nézve.”

A valóra vált és meghiúsult remények kapcsán Nagy Erzsébet kiemelte, nem gondolta volna, hogy ilyen mértékben a pedagógusok mellé állnak a diákok, valamint egyre több szülő is.

Azt sem gondoltuk egy évvel ezelőtt, hogy ilyen mértékű kiállások sem váltanak ki érdemi lépéseket a kormány részéről. De ezzel nem vagyunk egyedül, ha külföldi pedagógus szakszervezetek képviselőivel beszélünk erről, ők is megdöbbennek ezen

– jelezte Nagy Erzsébet.

Mit tartogat 2023?

A 2023-as perspektívákkal kapcsolatban a Tanítanék aláhúzta, a nemrég lezajlott oktatási konzultáción az oktatásirányítás ismét bizonyította, hogy jövőre folytatniuk kell a tiltakozásokat, egészen addig, amíg a kormány hajlandó lesz teljesíteni a követeléseiket, és ez az általuk megfogalmazott kilenc pont mindegyikére vonatkozik.

Mohos Márton / 24.hu Diáktüntetés a Belügyminisztérium előtt a kirúgott tanárokért 2022. november 30-án.

„Nem reménykedünk, hanem dolgozunk és szervezünk: tiltakozásokat, akciókat, polgári engedetlenségi mozgalmat, és amire még szükség van ahhoz, hogy elkezdődhessen az oktatás rendszerszintű reformja. Az elmúlt hónapok tapasztalata azt mutatja, hogy a mozgalmunk még erősebb és szélesebb lett, még többen támogatnak bennünket, ugyanakkor komoly feladat, hogy eljussunk a legnehezebb körülmények között működő intézményekhez, a leszakadó régiókba, szegregátumokba, és ott további társakat találjunk a küzdelmünkhöz” – közölte a mozgalom.

A társadalom valóban érzi és érti szerintük, hogy az oktatás ügye gyermekeink jövőjéről szól, így az előzőeken túl a többi oktatási szervezettel együtt szeretnének megteremteni az oktatás ügyében egy olyan közös platformot is, ahol még több fontos ügy, kiállás és javaslat nagyobb nyilvánosságot kaphat.

Feladat bőven van, de készen állunk a következő évre.

A PSZ szeretné, ha jövőre végre megindulna a társadalmi szakmai párbeszéd az oktatás helyzetének javításáról, hiszen már nem csak a bérekről kell beszélni, hangsúlyozták. A szakszervezet szerint a kormány arra számít, hogy a tiltakozó akciók a téli szünettel kifulladnak, a problémák ezzel megoldódnak, „ráadásul a Brüsszelből érkező pénz javíthatja a pedagógusok közérzetét, ám, ha ezt a pénzt rossz technika szerint, politikai megfontolások mentén akarják újra szétosztani, újabb tiltakozó hullámok indulhatnak”.

Mohos Márton / 24.hu Tüntetés a Klebelsberg Központnál 2022. december 3-án.

Totyik Tamás egyúttal jelezte: aggodalomra ad okot, hogy nem ismert, milyen árat kell majd fizetnie a pedagógustársadalomnak a béremelésért. „Ha nem lesz fordulat a kormány oktatáspolitikájában, újabb, kreatívabb formákat kell keresni, amelyek a teljes társadalom számára láthatóvá teszik a tiltakozó akcióinkat, még akkor is, ha ezekről a kormánypárti sajtó mélyen hallgat.”

Ezeken a formákon még gondolkodni kell, tette hozzá, de a fordulat része lesz a január 2-án Miskolcról induló Tudásmenet, amely január 7-én ér Budapestre. „Menet közben minden településen szeretnénk az ott dolgozó pedagógusokkal találkozni, hiszen továbbra is fontos számunkra az ő véleményük”, mondta az alelnök.

A további lépéseinket meghatározhatja, hogy a megemelkedett rezsiszámlák és az elszabadult infláció milyen megélhetési válságba taszítja az oktatásban dolgozókat, ez milyen indulatokat fog kiváltani belőlük, és emiatt mire lesznek még hajlandók.

A PDSZ a jövő évtől azt reméli, hogy egyre többen állnak bele a tiltakozásokba, a sztrájkba, és meg tudják szervezni a szakképzésben dolgozók érdekében is a munkabeszüntetéseket, amennyiben nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormánnyal, amelyeknek az mindeddig – jogellenesen – nem tett eleget.

Szajki Bálint / 24.hu Diákok és pedagógusok fáklyákkal vonultak a Flórián térről az MTVA Kunigunda útján található épületéig 2022. december 9-én.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik