Lincshangulat alakult ki néhány héttel ezelőtt a Heves megyei Halmajugrán, ahol egy súlyosan beteg, hat hónapos kislánynak a falu közössége több mint háromszázezer forintot gyűjtött össze. A pénz nagy részének azonban egy családi rendezvényen lába kélt. A család augusztus 28-án a nagyobbik fiú, az ötéves Báder Csabika születésnapját ünnepelte, és a szülők szerint ezt kihasználva a szomszéd beosont a beteg kislány szobájába, majd a szekrényben található övtáskából kiemelt kettőszázötvenezer forintot.
A pénz eltűnésének másnapján az esti órákban húsz-harminc ember gyűlt össze a lopással gyanúsított férfi háza előtt, hogy megtorolják a családon esett sérelmet. Mivel halálos fenyegetés is elhangzott, a segélyhívó számon kétszer is riasztották a gyöngyösi rendőröket, akik ki is mentek a helyszínre. A község polgármestere, Lakatos Rozália végül – állítása szerint – a helyi közterület-felügyelet irodájának folyosóján nyújtott átmeneti menedéket a lopással megvádolt szomszédnak és a feleségének. A férfi később hetekre el is hagyta a falut.
A tragédia
A halmajugrai Báder-Lakatos családot még július elején érte súlyos csapás. Az akkor négy és fél hónapos Szkárlett Jázmint hasmenéses, hányásos tünetekkel, magas lázzal vitték a szülei a gyöngyösi Bugát Pál Kórházba. Mivel a tüneti kezelés nem használt, és a kislány egyre rosszabbul lett, másnap reggel újra a kórházban kötött ki a család. Szkárlett ekkor más sokkos állapotban volt, a láza 41 fokra szökött, és miközben épp infúzióra kötötték volna, észlelték, hogy előbb leállt a légzése, majd röviddel ezután a szíve is.
A gyöngyösi kórház által július elsején kiadott első zárójelentés szerint Szkárlettet 1,5 perc után sikerült újraéleszteni. Ezután rohammentővel szállították Budapestre, ahol megállapították, hogy oxigénhiányos állapota miatt súlyos agykárosodást szenvedett. A szülők szerint a kislány budapesti orvosai hitetlenkedve fogadták, hogy az újraélesztés csak 1,5 percig tartott, mondván, ilyen mértékű agykárosodást ennyi idő alatt nem szenvedhetett volna, ezért konzultáltak a gyöngyösi kórházzal. Itt július 6-án kiállítottak egy második zárójelentést is, amely szerint Szkárlettet valójában 15 perc után sikerült visszahozni a halálból.
Az újraélesztés után a család nem lélegezhetett fel. Bár Szkárlettet a visszatérését követő harmadik héttől már nem kellett mesterségesen lélegeztetni és mélyaltatásban tartani, már biztos, hogy soha nem lesz olyan, mint a tragédia előtt volt. A garatjában képződő váladékot kanül segítségével kell leszívni, és úgynevezett gasztrotubuson keresztül lehet táplálni. Mivel akaratlagos mozgásokat nem végez, nem hall és nem lát, az édesanyát és a nagymamát betanították a kislány úgynevezett passzív átmozgatására, amit naponta többször el kell végezni. Édesanyja és a nagyanyja jelenleg otthon ápolják a gyereket, a családnak a súlyos, maradandó veszteség feldolgozásához pszichológus és lelkész segítségét is felajánlották.
Hogy mi okozta a gyermek súlyos állapotát, nem derült ki egyértelműen, de felmerült a vírusos fertőzés lehetősége. Szkárlett kórelőzményei között mindenesetre szerepel, hogy kéthetes korában már átesett egy heveny vírusfertőzésen, amiből akkor gond nélkül felépült.
Gazdag falu súlyos problémákkal
A Gyöngyöstől tíz kilométerre fekvő Halmajugra legalább két szempontból kivételes település nemcsak a környéken, hanem Magyarországon is. A falu két másik település, Visonta és Detk mellett jelentős iparűzési adóbevételekhez jut a Mátrai Erőmű révén. Halmajugra költségvetése ezért rendkívül stabil, a lakosság számos extra szociális szolgáltatást és támogatást élvez.
2019-ig minden, a faluban három évnél régebben élő család százezer forintos pénzbeli juttatást kapott karácsonyra, ami a polgármester szerint éves szinten önmagában negyvenmillió forintos kiadást jelentett a településnek. Halmajugrán nem kell fizetni a szemétszállításért és a csatornáért, bőséges beiskolázási támogatást nyújtanak, a gyerekek ingyen étkeznek akkor is, ha nem hátrányos helyzetűek – ez mintegy kétszáz gyermeket érint. Szintén a korábbi testület döntése alapján a faluban évek óta támogatják, hogy bárki, akinek nincs megfelelő végzettsége, OKJ-s szakmát tanuljon. Az egyetemisták ösztöndíjat kapnak. Mindezeknek köszönhetően a munkanélküliséget a 2015-ös 25–30 százalékról a polgármester becslése szerint sikerült tíz százalék alá szorítani.
Az is különlegessé teszi Halmajugrát, hogy a lakosság 90–95 százaléka cigány. Nem volt ez mindig így, nagyjából tizenöt-húsz év alatt alakult ki ez az állapot, amely a helyiek szerint az elvándorlásnak és más, természetes demográfiai folyamatoknak köszönhető. A képviselő-testület összetétele nagyjából reprezentálja is a lakosság etnikai összetételét: a polgármesterrel együtt héttagú testületben öten romák. Az óvodában roma az óvónő, a dajkák, a polgármesteri hivatalban roma nemzetiségű munkatársak is segítik az ügyintézést.
Halmajugrán lényegében négy család él, mi népesítjük be a települést
– ismerteti a helyi viszonyokat a 2019-ben függetlenként polgármesterré választott Lakatos Rozália. A kétdiplomás, több nyelven beszélő polgármester Halmajugra szülötte, korábban önkormányzati képviselő volt. Egyedülálló, férje, gyermekei nincsenek. Megválasztása után saját bevallása szerint szűkítette, észszerűsítette az elérhető szociális támogatásokat annak érdekében, hogy a község fejlesztő beruházásokat végezhessen. Az önkormányzat épületén táblák hirdetik az elmúlt években elnyert pályázati támogatásokat, ám Lakatos Rozália azt mondja, így is érzékel népszerűségvesztést a közvetlen támogatások szűkítése miatt:
Sokan azt gondolták, amikor megválasztottak, ha roma lesz a polgármester, akkor még több lesz a támogatás. Én meg azt hittem naivan, hogy a programom miatt választanak meg, mert rendet akarnak, azt szeretnék, hogy több beruházás legyen, és tiszta legyen a falu.
A faluban sétálva azonban a polgármesterrel szembeni állítólagos elégedetlenkedésből mit sem érzékeltünk. A hatvanas éveiben járó Kocsis Sándorné Marika azt mondja, a helyiek minden lehetséges támogatást megkapnak az önkormányzattól, amire csak szükségük van. Menye, Kocsis Sándorné Csilla, aki a helyi trafikban dolgozik, ugyanezt gondolja.
„Aki ebben a faluban dolgozni akar, az tud” – teszi hozzá a fiatalasszony, s mindjárt az egyetemista lányára terelődik a szó. A család szemefénye, akit szintén Csillának hívnak, nemzetközi tanulmányokat hallgat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, közben kedvtelésből rajzolgat, a család összes tagjáról készített már portrét. Nagy a büszkeség, romák között ritka, hogy valaki az egyetemi diplomáig jusson. Pedig a család eszes, szorgalmas, a családfőt is csak a korai házasság és a gyerekvállalás akadályozta a továbbtanulásban. A falu élete persze nem problémamentes, leginkább a drogok és a betöréses lopások nehezítik a helybéliek életét, de erre is azt mondják „ez mindenhol jelen van az egész országban”.
Lakatos Rozália is úgy látja, a község életében a legnagyobb problémát a drogfogyasztás, a dizájnerdrogok széles körű elterjedése jelenti. A falu vezetője 2016-tól tagja a Gyöngyösi Kábítószer Egyeztető Fórumnak. Elmondása szerint felvették a kapcsolatot több ambulanciával, főleg Székesfehérváron sikerült jó kapcsolatokat kialakítaniuk. A faluból vittek is oda egy-két embert, akik beleegyeztek, de a problémát rendszerszinten kellene kezelni, aminek nincsenek meg a feltételei.
„Itt a faluban körülbelül 2017–18 tájékán jelentek meg a dizájnerdolgok, akkor a herbál, 2019 év eleje óta a kristály nevű drog. A kristály január elseje óta szintén kábítószernek minősül, tehát büntetendő lenne, ha lenne, aki bünteti” – érzékelteti a nehézségeket a településvezető.
A drogok elleni küzdelem szerinte azért különösen nehéz, mert a rendőrség állományhiánnyal küzd, és mire egy-egy bejelentésre kiérnek, az érintettek sokszor eltüntetik a bizonyítékokat.
A legnagyobb gondot – a kábult szerhasználókon túl – a betörések és a lopások jelentik.
A településen az a legcsúnyább, hogy amit ellopnak valakitől, azt itt adják el helyben
– mondja a polgármester. A dizájnerdrogok problémája nemcsak ezt a falut vagy a környező településeket, nemcsak a nagyvárosok perifériáját érinti, a drogprevencióval foglalkozó szakemberek régóta hangoztatják, hogy országos, rendszerszintű problémáról van szó, ami különösen erősen sújtja a roma szegregátumokat.
„Ha valaki kábítószert fogyaszt problémás vagy függő helyzetben, akkor nagyon sok gondot okoz magának, és ezek lesznek az ő életének és szenvedésének a tünetei. De a szegregátumi drogfogyasztás a társadalom egészének tünete, az nem véletlenül van ott. Azért van ott, mert ez ma a társadalmi kirekesztettségnek egy rendszerszintű jelensége. 1384 szegregátumot azonosítottak az országban, és ezeknek mindegyikében valamilyen mértékben – nagy részükben jelentős mértékben – van jelen a drogfogyasztás” – értékelte a problémát Topolánszky Ákos drogpolitikus, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (MADRISZ) elnöke a Partizánnak még idén januárban. A dizájnerdrogok terjedéséről és a jelenség súlyos következményeiről a 24.hu korábban videóriportot is készített. Eszerint hiába tűzték ki célul 2020-ra a drogmentes Magyarországot, a fogyasztók egyre veszélyesebb szereket tolnak magukba egyre többen és egyre fiatalabban, miközben a kormány úgy tesz, mintha semmi sem történne, a szintetikus szerekkel kapcsolatos súlyos társadalmi problémákat gyakorlatilag tabusították. A szerhasználóktól a toxikológusokon át a szakemberekig a legtöbben nem hiszik, hogy sikeres lehet ez a harc, ha a kormány nem változtat sürgősen a hozzáállásán.
Az ellopott adomány
Frissen kifestett, tiszta szobában ülünk a Petőfi utcában. A hat hónapos Szkárlett csendesen fekszik a gyerekágyban, állapotára a nyakából kiálló kanül látványa és a pulzusmérő pittyegése emlékeztet. Az otthoni ápolás feltételeit részben az önkormányzat, részben a Bethesda Gyermekkórház segített megteremteni. A szobát az önkormányzat költségére újították fel, a képviselő-testület pénzbeli támogatást is ad, és az ápoláshoz szükséges leszívóberendezést is megvásárolták a családnak. A kislány ellátásához elengedhetetlen másik gépet a kórház kölcsönözte, de a közgyógyellátásra kedvezményesen igényelhető eszköz beszerzése már folyamatban van, erre a pénzt részben szintén az önkormányzat biztosítja. A család kezdeményezésére a faluban adománygyűjtést is szerveztek, így a kisebb, pár ezer forintos adományokból a család szerint 317 ezer forint készpénz gyűlt össze. A nagymamát, az ötvenhat éves Lakatos Melindát erről kérdezzük.
– Ki kezdeményezte a gyűjtést?
– A kisebbségi önkormányzat, a vejem szervezte a kislánynak.
– Az önkormányzat láthatóan sok támogatást nyújt a családnak. Miért kell mégis az adomány?
– Mert két hónapig fent volt egyfolytában a lányom a babával Pesten. Arra gondoltunk, ebből tudja magát majd fizetni, ha megint mennek a férjével a kórházba.
– Hogyan tűnt el a pénz?
– Itt tartottuk az ötéves kisfiú születésnapját. Ugye, ő is igényli az anyát, mert két hónapig nem volt vele. A lány meghívta a szomszédot is, az meg kifigyelte, hol a pénz, és ellopott kétszázötvenezer forintot.
– Hogyan lopta el?
– Innen a szekrényről. Kint voltak a többiek az udvaron, az bejött pisilni. Itt volt a pénz egy övtáskában.
– Hogy jött össze ez a kétszázötvenezer forint? Kiknek a pénze?
– Ez az egész falu pénze.
– Az egész falu gyűjtött?
– Igen. Ötezret adtak, háromezret, ki mennyit bírt.
– És honnan lehet tudni, hogy ki vitte el?
– Mikor észrevettük, felmentünk a faluba, és kiderült, hogy ott szórta a pénzt, pedig tudjuk, hogy nincs pénze neki.
A szóban forgó szomszéd, akit errefelé csak Bobó néven emlegetnek, az eset után egy időre elmenekült a faluból. Bár a kislány anyja, a huszonkét éves Lakatos Ilonka azt mondja, korábban biztos volt benne, hogy ő volt a tolvaj, ma már bizonyíték hiányában nem meri egyértelműen állítani. Az estére, amikor a szomszédot lincseléssel fenyegették, úgy emlékszik, szó sem volt fenyegetésről, de megkérték a mezőőröket, hogy tartsák távol Bobót a háztól, nehogy baj legyen.
„Mondtuk nekik, hogy nem szeretném, ha a férjem börtönbe kerülne, ha ők most a Bobóval, neadjisten, összeverekednek” – idézi fel a július 29-én történteket. A polgármester azonban másképp emlékszik az esetre:
Ha jól emlékszem, azon az estén 8 és fél 9 között csöngött a telefonom, és sírva hívott Bobó felesége, hogy segítsek már, mert jönnének haza, de ott állnak harmincan a ház előtt, és meg akarják verni őket.
A segélyhívót a polgármester szerint kétszer kellett felhívni. A diszpécser először közölte, hogy amíg nincs verekedés, nem tudnak intézkedni. Miután azonban a magát és férjét fenyegetve érző asszony másodszor is felhívta a 112-őt, és bejelentette, hogy halálos fenyegetés is elhangzott, végül megjelent három rendőr a faluban.
Természetesen kerestük a szomszédot is, de Bobót nem találtuk, és a falubeliek sem tudtak segíteni, merre lehet.
A történtekkel kapcsolatban megkerestük a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatát is. Azt írták, hogy az augusztus 28-án Halmajugrán tartott családi összejövetelen történt lopás miatt másnap délután érkezett bejelentés a rendőrségre. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság az esettel kapcsolatban büntetőeljárást indított ismeretlen tettes ellen, de az eljárásról nem közöltek részleteket. A rendőrség azt is megerősítette, hogy a segélyhívón két hívást kaptak a ház előtt gyülekezőkről, kimentek a helyszínre, ahol azonban rendőri intézkedésre nem került sor.
Szkárlett kilátásai
A tragikus események után a hat hónapos kislányt hazaengedték, a szülőket és a gondozásban részt vállaló nagyszülőt ellátták az ehhez szükséges eszközökkel és tudással. Szkárlett kilátásai nem jók. Hangot, fényt a tekintetével nem követ, felültetéskor nem tartja a fejét, nem kelthető fel a figyelme, noha bizonyos külső ingerekre ma már gyorsuló szívveréssel reagál. A felső végtagjai nyújtósínekben vannak, ezeket napi több órán át viselnie kell. A kislány szeptember másodikán kiadott újabb zárójelentése szerint kiemelten fontos „a szülők és az egész család lelki támogatása, veszteségfeldolgozása”. Ennek érdekében a budapesti Bethesda Gyermekkórház igény esetén továbbra is segítséget nyújt. Az édesapa, Báder Csaba azt mondja, négy és fél hónapos koráig semmi baja nem volt a kislánynak:
Evett, ivott, aludt, nagyon jó kislány volt. Semmi baj nem volt. Azt nem gondoltam, hogy velünk is történik egy ilyen eset.
Ilonkát, az édesanyát szintén emészti a bánat. Ő azt mondja, az a terve, hogy „megmerítkezik”, és Jézusnak szenteli az életét.
