Magyarország sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy az orosz-ukrán konfliktusban a békét nyilvánítsák elsődleges célnak – jelentette ki az ENSZ Közgyűlése előtt Novák Katalin köztársasági elnök. A politikus a 77. ülésszak plenáris ülésén mondott beszédében emlékeztetett arra, hogy az ENSZ megalakításának legfontosabb célja a béke volt, ahogy ezt az ENSZ Alapokmány I. cikke is megfogalmazza.
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a háborúnak határon túl élő magyarok is áldozatául esnek. Megerősítette, hogy Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa békéjét és súlyos kihatással van a világ rendjére.
Novák Katalin elmondta, hogy a magyarok a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett állnak, jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója, a magyar emberek, egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok és a kormány részvételével. A konfliktus kezdete óta már közel 1 millió embernek nyújtottak menedéket – jelentette ki.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: megtanultuk, hogy a háború gonosz és nem vezet sehova. A háborúnak csak áldozatai vannak, és a legnagyobb veszteségek a családokat érik: az anyákat és apákat, akik elveszítik gyermekeiket a csatatéren, feleségeket, akik elvesztik férjüket a harcokban, gyerekeket, akik elvesztik testvéreiket a háború poklában.
A lehető leghatározottabban szólítunk fel az ártatlan civilek ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. Ezeket a bűncselekményeket az illetékes nemzetközi intézményeknek dokumentálniuk kell, ki kell nyomozniuk és bíróság elé kell állítani az elkövetőket. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül
–tette hozzá.
Mit akarunk elérni az ENSZ-ben? Megnyerni a háborút? – tette fel a kérdést az államfő, amire választ adva kijelentette, hogy a béke helyreállítása mellett kell kiállni.
Novák Katalin több ponton is idézte II. Erzsébetet a közelmúltban elhunyt brit királynőt, aki 2010-ben az ENSZ Közgyűlésében elmondott beszédében fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy a vezetés legnehezebb formája a békét „megvívni”.
