Kína kérésére titkosította a magyar kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatot hitelszerződést – írja a 444. Mindez azután derült ki, hogy Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő pert indított a külügy ellen, hogy kiderüljenek a részletek.
Szél 2020 áprilisában közérdekűadat-igényléssel kérte ki a Pénzügyminisztériumtól hitelszerződést, ám egy hónappal később a parlament elfogadta a vasútvonal megépítéséről szóló törvényt, amelybe belefoglalták, hogy ha az építkezéssel összefüggő szerződések nyilvánosságra kerülése Magyarország külpolitikai érdekeit veszélyezteti, akkor ezek az adatok 10 évre titkosíthatók.
Az akkor még parlamenti képviselő politikus ezután Szijjártó Péter külügyminiszterhez fordult, ő azonban úgy döntött, hogy nem adja ki a szerződést, ezért Szél az év szeptemberében beperelte a külügyminisztériumot.
2021. áprilisban a Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a keresetet és kimondta, hogy a külügyminisztérium elégséges indokát adta a szerződés titkosításának, azzal, hogy „az adatigénylés teljesítésére a Minisztériumnak nincs lehetősége”, a részletes tájékoztatás pedig szembement volna a titkosítást lehetővé tevő törvénnyel.
Szél fellebbezett és másodfokon megnyerte a pert: a Fővárosi Ítélőtábla 2021 októberében kötelezte a külügyet, hogy küldje el a képviselőnek a szerződést. Ezt megelőzően a bíróság felszólította a tárcát, hogy mutasson be bizonyítékokat, hogyan sértené a magyar érdekeket a dokumentum kiadása, amire Szijjártóék azt mondták, hogy a kínaiak nem szeretnék nyilvánosságra hozni a szerződést, de egyúttal hozzátették azt is, hogy az elsődleges szempont Magyarország érdeke. A bíróság szerint ez nem elég – olvasható a 444 cikkében.
A külügy ekkor a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, amely idén júniusban a minisztérium javára döntött. A külügy ekkor már azzal érvelt, hogy
Álláspontunk szerint Magyarország külpolitikai érdeke egyértelműen fellelhető abban, hogy amennyiben a kínai fél azt kéri, úgy Magyarország nem hozza nyilvánosságra a szerződést, az ellenkező eset nyilvánvalóan a felek közötti bizalomvesztéshez, továbbá az államok közötti kapcsolat megromlásához vezethet,
vagyis a titkosítást a kínai fél kérésére végezték el, a magyar érdek pedig abban nyilvánult meg, hogy nem akarták elveszteni a kínaiak bizalmát. A Kúria ezt az érvelést elfogadta és helybenhagyta az elsőfokú döntést. Szél a döntést abszurdnak nevezte, hogy egy kínai – magyar szerződésben foglalt paragrafus erősebb az Alaptörvénynél és az információszabadságról szóló törvénynél.
