Nem szabad letérni a magyar útról! Ezzel a címmel közölte Nagy Márton írását a Magyar Nemzet. A gazdaságfejlesztési miniszter látlelete szerint az orosz–ukrán háború gazdasági értelemben is egyre kiterjedtebb.
Energiaháború zajlik Európában, az áram- és gázárak az egekben.
Háborús gazdaságpolitika idején a költségek, terhek szétosztásáról kell gondoskodni.
Az állam korlátoz, és ha kell, durván beavatkozik, hogy biztosítható legyen a társadalmi és védelmi szükségletek kielégítése
– írja Nagy Márton. Német, cseh, svájci, brit példákat hoz arra, hogy tőlünk nyugatabbra a háborús gazdaság egyik eleme lett az egyéni önfeladás, mint normatív elvárás a fogyasztót szolgáló cégek túléléséért.
A megélhetési válság pusztítása és az emberek elégedetlenségének növekedése különösen jól látható a nyugati mintaállamokban.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint
Ilyenkor rövid távú, gyors és hatékony megoldások kellenek. Erre eddig az EU képtelen volt. Szerinte nem jó ötlet az áram áránál európai szintű ársapkát alkalmazni, de megfontolandó az önköltség alapú árképzés. A miniszter a gázár európai szintű korlátozását is átgondolatlannak tartja, mert Moszkva elzárhatja a csapokat.
A gázárakat tehát csak állami veszteségátvállalás mellett lehet rögzíteni, különben hiány alakul ki. (…) Nincs új a nap alatt, az ársapkákat és az extraprofitadókat mi, magyarok már nemzeti szinten és célzottan alkalmazzuk. De jó lenne újabb ötleteket is keresni.
Nem jön ki a matek
Mivel szerinte az energiaárak gazdasági hatásai sokkal erősebbek, mint a fiskális vagy a monetáris politika hatásai, a kormányoknak és a jegybankoknak is egyre nagyobb kontrollt kellene gyakorolniuk az energiaárak felett.
Egy energiaválságban a monetáris és kamatpolitika hatásfoka nagyon alacsony, miközben az energiaár ma már az egyik legfontosabb eleme a transzmissziónak. Az árak csökkentésével azonban mérsékelhető az infláció és élénkíthető a gazdaság. Emiatt a jegybankokat fel kell ruházni az energiapiac (akár átmeneti) befolyásolásának, az energiaárak intervenciós lehetőségével.
Európai szinten az energiapiaci beavatkozást egy, a jegybankok által finanszírozott pénzügyi alap is végezhetné, írta a miniszter.
Nagy Márton úgy véli, a háborús gazdaság európai szinten alakult ki, de a kormánynak kell megoldást találnia arra, hogy a rezsicsökkentés fenntartása mellett a kis- és középvállalatokat is támogassa, mert már
sok cég képtelen a fogyasztói árak emelésével kompenzálni az energiaköltségek emelkedését. Egyrészt ekkora áremelést már nem tud végrehajtani a piacon, másrészt ebben az esetben a kereslet visszaesésével is kalkulálnia kell. Nem jön ki a matek.
Szerinte a gazdaság, a munkahelyek, a családok védelme érdekében kell segíteni az életképes cégeken, a háborús gazdasági környezetben sem szabad szem elől téveszteni a nemzetgazdaság legfőbb pilléreinek védelmét, nem szabad letérni a magyar útról.
