Az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon – olvasható abban határozatban, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés 130 igen, 50 nem és hét tartózkodás mellett.
„Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról” szóló szöveget Kövér László (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Kocsis Máté (Fidesz) terjesztette elő. Ebben az Országgyűlés kimondja, hogy szükségesnek tartják az uniós szerződések felülvizsgálatát. Az indítvány szerint a szerződésekből törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését, az integráció ugyanis nem lehet öncél, hanem nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze. A határozatban szó van arról is, hogy Európának önálló hadsereget kell felállítania, de rendelkezni kell a további uniós adósságfelvétel tilalmáról. Emellett azt tartalmazza:
Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. Az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást.
A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetésről szóló javaslatot 135 igen, 54 nem és 1 tartózkodás mellett. A törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel. Két új alapot hoznak létre: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos és a honvédelmi alap 842 milliárd forintos lesz.
A költségvetési törvény szerint az államháztartás központi alrendszerének 33 328 milliárd forint kiadása, 30 976 milliárd forint bevétele és ennek megfelelően 2352 milliárd forint hiánya lesz.
Döntöttek az alaptörvény tizenegyedik módosításáról is, amelyet 140 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavaztak meg. A módosítás szerint takarékossági okokból egy napon lesz 2024-től az európai parlamenti és az önkormányzati választás, és visszahelyezik a vármegye kifejezést a jogrendbe, a megye helyett. Az elfogadott módosító javaslat szerint a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegyére való áttérés „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”. Szintén döntöttek arról, hogy a megyei kormánymegbízottakat főispánnak nevezik majd.
Módosították a frakciófinanszírozás szabályait is. A jogszabály részletes indoklása szerint a jövőben a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem járna külön külön. A működési keret másik részét a képviselői alaptiszteletdíj 30 százaléka, megszorozva a frakció tagjainak a létszámával adná.
Átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is: a jövőben a képviselőknek nem kell feltüntetniük a bevallásukban ingatlanjaikat, ingóságaikat, megtakarításaikat, adósságaikat, kölcsöneiket, mivel az EP-képviselőknek csak a rendszeres, megbízásokkal kapcsolatos jövedelmeikről és céges érdekeltségeikről kell számot adniuk, és az új szabályozás az Európai Parlament előírásaihoz igazodik.
