Először kezdjük azzal, ami maradt: porzó, hepehupás úton sétálunk a kisoroszi Szigetcsúcs felé, miközben sűrűn csapkodjuk a szúnyogokat a lábunkon. Mókás látvány lehet ez, de nem nevet senki, csütörtök délelőtt rajtunk kívül nincs más a bevezető úton. A szalonna illata után megyünk, a part közelében, de még nem a sziget csúcsánál készül a reggeli, a disznó zsírja mellé sajt is felkerült a tűz feletti rácsra. Igaz, már tüzet sem lehetne gyújtani engedély nélkül, de erről majd később. Attila készíti, József szóval tartja.
Ahol az elmúlt években még lakókocsik álltak, ott most egy karbantartó magányosan lóbálja a fűkaszát.
Most, hogy mondod, tényleg nincsnek itt lakókocsik
– állapítja meg József. Már napok óta sátoroznak a Duna mellett, minden évben kijönnek ide. Fel is tűnt neki, hogy idén valami más, de nem gondolkodott sokat ezen, végülis pihenni jött. Körülöttük senki, egy szomszédjuk volt csak az elmúlt napokban. Nagy a csend, igaz múlt éjszaka néhány motoros behajtott a területre, arra azért felriadtak. Nem bánják, hogy elállt a kormány a fejlesztéstől, de amikor jeleztük nekik, hogy ez jókora bevételkieséssel jár az üzemeltetőnek, már másképp látják a helyzetet. Végül abban állapodtak meg, hogy rövid távon jó a kis létszám, de ha ennek az lesz a vége, hogy megszűnik a kemping,
akkor inkább legyen márványból a WC.
Márványról persze szó sem volt, csak a sorompóig vezető út lebetonozásáról, a parkolóhelyek kibővítéséről, csatornázásról, mobil konténerekről, a pottyantós WC kicseréléséről, és engedélyezett strandról. Utóbbi fáj leginkább a polgármesternek.
Hiába várnák, hogy a politika még egyszer pénzt szánjon erre a projektre
Érvényes szerződésünk van a bérlővel, akinek pedig meg kell felelnie a mostani előírásoknak – mondta Molnár Csaba a 24.hu-nak. A polgármesternek természetesen szintén feltűnt, hogy lakókocsik nincsenek a területen, de hangsúlyozta, hogy ezt nem az önkormányzat szabályozza. Azt viszont szomorúan tapasztalja, hogy az út járhatatlan és a körülmények változatlanok.
Tönkretették a beruházást, ennek pedig az eredménye már látható. A bérlő rendben tartja a területet, vágja a füvet, szedi a szemetet, de közben minden lepusztul. Amit állami támogatásból megcsinálhattunk volna, azt sajnos megfúrták. Ennek pedig hosszú távú következményei is lesznek a településre nézve
– nyilatkozta a településvezető, aki hozzátette, most már nem lát környezetvédőket a területen, pedig nagy tömeg érkezik majd várhatóan idén is a Szigetspiccre, hogy a Dunában fürödjenek. Közben a nagy mennyiségű szemét és a WC-k állapota továbbra is problémát okoz majd.
A terület üzemeltetője nem bontotta fel a szerződést, így az önkormányzatnak továbbra is van bevétele. „Még azt is mondhatnám, hogy az önkormányzat nem járt rosszul ezzel a helyzettel, viszont szomorúan látom azt, hogy amit megépíthettünk volna, amivel mindenkinek jót okoztunk volna, azt nem tudjuk megvalósítani. Építettünk volna egy normális utat a kemping határáig, lett volna csatorna és áram, no meg egy engedélyezett strand. Ebből nem lesz semmi. Most persze már a politikusokat nem érdekli, hogy mi lesz majd a terület sorsa” – jegyezte meg a polgármester, aki nem bízik már abban, hogy a helyzet a közeljövőben változni fog, hiszen jelenleg „finoman szólva is bizonytalanná váltak az állami források”. Molnár Csaba a legfontosabb kérdésnek a fürdést nevezte és emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt Szigetcsép szabadstrandján a Dunába fulladt egy 20 éves fiatal fiú.
„A meghiúsult projekt elemei között szerepelt mentőcsónak, mentőmellény, úszómester. Fontos megjegyezni, hogy Kisorosziban nincsen engedélyezett strand. Ez még nagyon sok problémát fog felvetni” – figyelmeztetett a településvezető. Egyelőre nem is tudja, hogy ez a helyzet miképp oldódik majd meg.
A terület egyik részének tulajdonosa az állam, a másik az önkormányzat, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Molnár azt látja, hogy most a föld alá söpörték a problémákat, és „akik ezt a beruházást megfúrták, majd azok reklamálnak a leginkább. Fel lesznek háborodva, hogy szemetes a terület, hogy néhányan a bokorba végzik a dolgukat, hogy le van pusztulva a környék”. Azt pedig Molnár Csaba szerint most már talán hiába várnák, hogy a politika még egyszer pénzt szán erre a projektre.
Nem osztja a polgármester véleményét az a házaspár, akik egy jól megpakolt kisautóval érkeznek a sziget csúcsára. 8-10 éve járnak ide, utaztak már szerteszét a világban, de itt érzik magukat a legjobban. Éjszaka félálomban hallják, ahogy elsiklanak a dunai nagy hajók. Ilyenkor nem mennek étterembe, büfébe, minden ételt maguknak készítenek el. Lassan elő is kerül a bogrács, krumpli, kolbász, hagyma, fűszerpaprika, ebből lesz a paprikás krumpli.
Nem bánják, hogy nem volt felújítás,
nem kell ide közmű, otthon van rendes WC, itt jó a pottyantós is
– mondta mosolyogva a pár férfi tagja.
Ugyanígy gondolkozik az a társaság is, akik szerint most kezd olyan lenni a kemping hangulata, mint régen. Tavaly például már több legénybúcsú is volt itt, ők egyébként is attól tartanak leginkább, hogy túl sokan lesznek a területen, túl közkedvelt lesz. Meggyőződésük, hogy itt az árvízveszély miatt nem hajtottak még végre komolyabb beruházást. Az persze nem gond, hogy nem lesz lakópark vagy szálloda a területen, de ha kisebb fejlesztés sem lesz, akkor hogyan tudják elérni azt, hogy ne pusztuljon le teljesen a Szigetcsúcs?
Még a fűnyíráshoz is engedély kellene
Györgyi János, a kemping egyik üzemeltetője elmondta, hogy a 40 éve ott táborozó emberek bánatára a terület átsorolása miatt már nem lehet behajtani a területre járművel. Megjegyezte, ezt törvény írja elő, így a nemzeti park sem tud sok mindent tenni. Még a beruházás megakadályozása előtt szerették volna a lakókocsis kempingezést szabályozni, mert eddig évtizedes hagyományok alapján történt ez, ami nem volt szerencsés. A beruházás után szerettek volna mindent „újrapozícionálni”, de erre nem nyílt lehetőség. Azért van benne némi harag,
a választás előtti szituációban a fürdővízzel ki lett öntve a gyerek.
Ha hivatalosan szeretnének lakókocsi-parkolóhelyeket, akkor kérelmet kellene beadniuk, amihez különböző tanulmányokat kellene készíteniük. A kemping üzemeltetői viszont semmilyen engedélykérelmet nem nyújtottak be. Ezt a Pest Megyei Kormányhivatal is megerősítette a 24.hu kérdésére.
Válaszukban kiemelték, hogy a Kisoroszi szigetcsúcs területe országos jelentőségű védett természeti terület, és megjegyezték, hogy a Pest Megyei Kormányhivatalhoz idén sátrazásra, kempingezésre irányuló megkeresés, engedélykérelem nem érkezett. Viszont bejelentést sem kaptak engedély nélküli tevékenységről sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatától, sem más hatóságtól, illetve állampolgártól. Vagyis úgy tűnik, hogy a kempingezést továbbra is megtűrik a területen, habár engedély még mindig nincs erre a tevékenységre. A kempingezés korábban is „szokásjog” alapján működött, nem is lehetett volna másképp, miután ez soha nem volt kemping, „csak táborozóhely”.
A védett természeti területté nyilvánítás viszont már azt is jelenti, hogy itt engedély nélkül semmit nem lehetne csinálni. Erre utal a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának válasza is, akik kérdésünkre azt írták, hogy De meddig éri ez meg az üzemeltetőnek úgy, hogy nem nagyon van már bevétele?
Györgyi János ezt egy időszerű kérdésnek nevezte, majd arról beszélt, hogy a beruházás után akartak újra tárgyalni az üzemeltetésről, de most sok minden megváltozott.
Az idei szezon után le fogjuk vonni a konzekvenciát, na akkor lesz nagy baj
– mondta Györgyi. Ha az üzemeltető végül kiszáll, akkor a költségek az önkormányzatra hárulnának. A fűnyírást, a terület rendberakását, a szippantást mind a település pénzéből kellene fizetni, ami éves szinten milliós nagyságrend.
Hogy a helyzet mennyire nem rózsás, azt jelzi az is, hogy idén eddig 40 százalékkal kisebb a kemping forgalma, mint a tavalyi év azonos időszakában.
