Belföld

Megszavazták az Alaptörvény tizedik módosítását, szomszédos országban zajló háború esetén is lehet veszélyhelyzetet hirdetni

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Az országház Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról és azzal összefüggésben a katasztrófavédelmi törvény megváltoztatásáról döntött. Ez a két előterjesztés lehetővé teszi, hogy

a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A határozatot 136 igen, 36 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadták el.

A kormány Alaptörvény módosításról szóló javaslatát a választás utáni első kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, majd nem sokkal később Varga Judit igazságügy miniszter május 3-án be is nyújtotta azt. Érvelése szerint „az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat”, melyek kezeléséhez Magyarországnak „biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”.

A kormánynak ezzel tovább bővültek lehetőségei arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki. Veszélyhelyzet esetén a kormány olyan rendeleteket alkothat, melyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint rendkívüli intézkedéseket hozhat. A rendeletek 15 napig maradnak hatályosak, kivéve, ha a parlament felhatalmazást ad a kormánynak ezek meghosszabbítására.

A járvány miatti veszélyhelyzet több mint két évvel a meghirdetése után, a tervek szerint május 31-én megszűnik, de az új Alaptörvény módosítás után

lehetőség lesz a háború miatt fenntartani a rendkívüli jogrendet.

A napirend előtti felszólalások után a képviselők elfogadták az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosítását, amely a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti, továbbá döntöttek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról is, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnése után a szabályozási átmenet egyértelmű és kiszámítható legyen.

Egy hosszabb szünet után négy órakor Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel az Országgyűlésben, majd bemutatja kormányának tagjait, akik ezt követően esküt tesznek a plénum előtt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik