Belföld europoli

Több ezer milliárd forint uniós pénz a tét: megjöttek Brüsszel ajánlásai a magyar kormánynak

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már egy éve hozzáférhetne az Európai Unió újjáépítési alapjának forrásaihoz Magyarország, ha Brüsszel hozzájárult volna a magyar tervekhez a pénz elköltését illetően. Azonban a benyújtott kérelmet nem fogadta el az Európai Bizottság, mert a kormány nem teljesítette az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.

Arról a pénzről van szó, amit az EU a járvány miatt bajba jutott európai gazdaságok megsegítésére különített el. Ez 750 milliárd euró, aminek jelentős része vissza nem térítendő támogatás. Magyarország esetében eredetileg 2500 milliárd forint volt ez a keret. További 3400 milliárd forintnyi kedvezményes hitel is volt a csomagban. Igaz, az összegek némileg csökkentek azóta, mert a magyar gazdaság 2021-ben elég jól teljesített, és ezért a maximálisan lehívható pénz mennyisége csökkent.

Az első részletekhez tavaly nyár elejétől férhettek hozzá a tagállamok. Orbán Viktor még a választás előtt levélben sürgette Ursula von der Leyennél, hogy most már Magyarország is hívhasson le a keretéből, de pénz egyelőre nem érkezik.

Kapcsolódó

A 444.hu hosszú cikkben szemlézi azokat az ajánlásokat, amelyeket az Európai Bizottság szerint meg kellene fogadnia Magyarországnak. Mint írják, az ajánlásokat is tartalmazó dokumentum nagyobb része egy helyzetleírás. Ebben a Bizottság felsorolja, hogy milyen problémákat lát az adott tagállamban. Az ajánlások lényege az, hogy ezeken a problémákon javítani kell, ezekre a témákra programokat kellene írni, és azok végrehajtására kellene szánni az EU-tól lehívható pénzeket.

A felsorolásban olvasható problémák többek közt a következők:

  • Nincs sok munkanélküli, de a helyzetük elég reménytelen: aki tartósan munkanélküli, az nehezen tud kitörni a helyzetéből.
  • Bár csökken a szegények száma, kiemelkedően sok nélkülöző él Magyarországon lakosságarányosan az EU többi tagállamához képest. A cigány népesség különösen szegény, körükben három-négyszerese a nélkülözők aránya a többségi társadalomhoz képest.
  • Az utóbbi években a jövedelemkülönbségek nőttek, a rosszabbul keresők jártak rosszul az új adózási szabályokkal. A közmunkáért járó fizetés, a minimálbér és a családi pótlék közel sem növekedett annyira, mint a megélhetési költségek.
  • A rezsicsökkentés nem segít a legszegényebbeken, mert ők szilárd tüzelővel fűtenek. A lakásárak gyors emelkedése reménytelenné teszi a szegények otthonhoz jutását, szociális bérlakások Magyarországon lényegében nincsenek.
  • Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon, a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik. A 25-34 év közti diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban.
  • Az iskolák meglehetősen szegregáltak, nagyon alacsony a tanárok fizetése, és ezért tanárhiány van.
  • A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál, részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Dohányzásban, italozásban és elhízásban Európa élvonalában vagyunk.
  • Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában. A szűrővizsgálatok annyira ritkák, hogy az elkerülhető halálozások száma is kiugróan magas.
  • A korrupció burjánzik. Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek.
  • Rontja a helyzetet a sajtószabadság korlátozása, a civil szervezetek elleni hangulatkeltés, és a közérdekű adatok visszatartása.
  • A bíróságok autonómiája szűkül, a Kúria egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Az ügyek kiosztása átláthatatlan, ezért politikai nyomásgyakorlást tesz lehetővé a rendszer.
  • A törvényeket jellemzően konzultációk, az érintett társadalmi csoportok képviselőinek megkérdezése nélkül hozzák.
  • Az adórendszer bonyolult, a munkát terhelő járulékok magasak, az alacsony jövedelműek terhei arányosan a legnagyobbak.
  • Számos esetben versenyellenes szabályozások lépnek hatályba, az állam sokszor befolyásol piaci folyamatokban.
  • A közbeszerzési rendszer problémás, nagyon sok az olyan pályázat, ahol csak egyetlen ajánlattevő van. A keretszerződéses kiírások különösen gyanúsak az eddigi vizsgálatok alapján. A vagyonkezelő közalapítványok létrejöttével tovább romlott a helyzet, mert nekik nem feltétlenül kell közbeszerzést indítaniuk, holott jórészt költségvetési pénzből élnek.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik