Súlyosabb büntetést kért a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a volt református lelkészre, aki a saját egyházközségét is megkárosította az egyik Békés megyei településen.
Az elsőfokú ítélet szerint az ügy első számú vádlottja 2010. szeptemberétől 2016. augusztusáig a békési település református egyházközségének lelkipásztora volt, s a kezében összpontosultak az egyházközséghez tartozó intézmények, így a szeretetotthon pénzügyei is.
A fellebbviteli főügyészség tájékoztatása szerint a vádlott valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, amelyek alapján a társa fiktív számlákat nyújtott be az egyházközségnek, amiket a gazdasági vezető befogadott a könyvelésbe és ellenjegyezte a kiegyenlítésüket. A lelkipásztor – az intézményvezető közreműködésével – társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan személyt, akik ténylegesen nem dolgoztak a szeretetotthonban, ettől függetlenül felvették a fizetésüket.
Az egyházközség több központi költségvetési finanszírozású pályázatot is nyert, de a támogatási összegeket részben a céltól eltérően használták fel. A lelkipásztor a társai közreműködésével az egyházközségnek és a központi költségvetésnek is 68 millió forint millió forint vagyoni hátrányt okozott. A vádlottak tagadták a bűncselekmények elkövetését.
Az elsőfokú bíróság hűtlen kezelés, sikkasztás, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 5 év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a lelkipásztort, négy társát rövidebb tartamú felfüggesztett szabadságvesztésre, míg hatodik társukat pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére súlyosítás érdekében fellebbezett, a vádlottak illetve védőik szintén fellebbezést jelentettek be.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, ugyanakkor egyetértett az ügyészi fellebbezéssel abban, hogy a vádlottakkal szemben kiszabott büntetések aránytalanul enyhék, ezért azok súlyosítása indokolt.