Belföld

A magyarok többsége szerint az ukrajnai háború Ukrajna problémája

Yasuyoshi CHIBA / AFP
Yasuyoshi CHIBA / AFP

A magyarok többsége szerint az ukrajnai háború Ukrajna problémája

A mexikóiakat, az argentinokat, a peruiakat, a kolumbiaiakat vagy például a chileieket is jobban érdekli, hogy mi történik a megtámadott országban, mint a magyarokat – derül ki az Ipsos nemzetközi kutatásából. A vizsgált országokban mért adatokhoz képest honfitársaink jóval nagyobb arányban (a nemzetközi átlaghoz képest 28 százalékpont a különbség) gondolják ukrán belügynek az eseményeket, amibe nekünk nem kell beleavatkoznunk. Az adatokból látszik az is, hogy a magyar lakosság nem tart annyira az oroszoktól, mint a globális közvélemény, ugyanakkor anyagi áldozatot mindössze a magyarok 38 százaléka hozna egy ország szuverenitása érdekében.

Vasárnap lesz két hónapja annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami nem csak Európa, hanem a világ életét is felbolygatta – az Ipsos friss kutatásából azonban az derül ki, hogy a különböző országok lakosai nagyon eltérő módon látják a helyzetet.

A 27 országban végzett közvélemény-kutatás szerint mindenhol nagy figyelemmel követik az ukrajnai eseményeket, az egyes országok között azonban jó pár százalékpontos eltérés látható.

A japánok 89 százaléka mondta azt, hogy nagy figyelmet szentel a háborúval kapcsolatos híreknek, míg a legkevésbé a malajziaiakat érdekelték az események. A magyar lakosság több mint fele, 65 százaléka olvassa, nézi, hallgatja a beszámolókat, miközben egy másik, Ukrajnával szintén szomszédos országban, Lengyelországban, ez az az arány már 77 százalék.

Érdekesség, hogy például a mexikóiakat, az argentinokat, a peruiakat, a kolumbiaiakat vagy például chileieket is jobban érdekli, hogy mi történik a megtámadott országban, mint a magyarokat.

A hírfogyasztást tekintve a 27 vizsgált országban a nemek között nincs nagyobb különbség, az életkor szerinti csoportosításban viszont már látványosabb az eltérés. Míg a 35 év alattiak 64 százalékát érdekelte a téma, az érdeklődés szintje az életkor előrehaladtával egyre növekszik, így az 50 és 74 év közötti korosztályban már 78 százalékos. Az alsóbb iskolai végzettségűek között 64 százalékos az érdeklődés, az egyetemet végzettek között 73 százalékos.

A megkérdezettek 82 százaléka szerint a háború nagy veszélyt jelent a világra,

országonként tekintve emiatt leginkább Japánban (szintén Oroszországgal szomszédos ország), Dél-Koreában és Peruban aggódnak. Izraelben, Franciaországban és Szaúd-Arábiában tartanak ettől a legkevésbé, de még itt is jóval 50 százalék felett van az igennel válaszolók aránya.

A saját országuk miatt aggódok aránya ennél jóval alacsonyabb, 61 százalék, de a japánok 87 százaléka, a lengyelek 77 százaléka, a svédeknek pedig a 75 százaléka osztja ezt a vélekedést. Mivel ezeknél az országoknál a választ minden bizonnyal befolyásolta Ukrajna és Oroszország közelsége, ezért érdekes, hogy a magyar válaszadók alacsonyabb arányban, 68 százalékban vélekedtek így.

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai háborúval és az eddig meghozott intézkedésekkel kapcsolatban Magyarországon hatottak a kormányzati választási kampányüzenetek, ugyanis a magyar lakosság 67 százaléka úgy véli: az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az ukránok dolga, nekünk pedig nem kellene beleavatkoznunk.

A magyar válaszadók 53 százaléka értett egyet azzal, hogy Magyarországnak támogatnia kell azokat a szuverén államokat, amelyeket megtámad egy másik ország, ez 17 százalékponttal alacsonyabb az átlagnál, és 30 százalékponttal a lengyel véleményeknél.

Beszédes az is, hogy míg a 27 ország összesített adatai szerint 68 százalék véli úgy, hogy ha nem teszünk semmit Ukrajnában, az csak fel fogja bátorítani Oroszországot, hogy másokat is megtámadjon, addig a magyaroknak csak a 47 százaléka gondolta ugyanígy.

A szolidaritás hiánya az energiakérdésben is megmutatkozik: a magyaroknak csak a 38 százaléka lenne hajlandó többet fizetni a földgázért és a kőolajért annak érdekében, hogy megmaradjon egy ország szuverenitása, vagyis hogy az orosz gázimport leállításával súlyos pénzektől essen el az orosz hadigépezet, míg ez a lengyeleknél eléri 76 százalékot, de átlagosan is 54 százalék vállalná ezt a terhet.


Az egyes országokra vonatkozó intézkedések tekintetében a magyar lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy Magyarországnak tulajdonképpen semmit nem kellene tennie. Mindössze 32 százalék mondta azt, hogy hazánknak is szankciókat kellene kivetnie Oroszországra, 30 százalék azt, hogy le kellene foglalni a Vlagyimir Putyin oligarcháihoz köthető vagyontárgyakat, és 18 százalék azt, hogy be kellene tiltani az orosz gáz- és kőolajimportot.

Szintén hatott a magyar kormány riogatása, miszerint ha Magyarország fegyvert küldene Ukrajnába, akkor mi is célponttá válnánk: a magyar lakosságnak csak a 15 százaléka támogatná a fegyverszállítást, miközben a lengyeleknél 58 százalék ez az arány.

Itt meg is jegyezzük, hogy Oroszország még egyetlen olyan országot sem támadott meg, amely fegyverszállítmányt juttatott el az ukrán hadseregnek, holott jó pár ilyen van, ráadásul Magyarország vagy Lengyelország megtámadása egyet jelentene az egész NATO megtámadásával, ami a számos problémával küzdő orosz hadsereg számára óriási kihívást jelentene.

A Fidesz által a kampányban hangoztatott állítás, miszerint az ellenzék megválasztása esetén katonákat küldene Ukrajnába, szintén célba ért – jóllehet NATO-tagként Magyarország is nem tehetne ilyen lépést a szövetség döntése nélkül, függetlenül attól, hogy ki van kormányon. A katonák küldése mindenhol népszerűtlen ötlet: a 27 országot tekintve is csak 17 százalék mondta azt, hogy támogatná, ha a hazája katonákat vinne Ukrajnába, de még a lengyeleknél is csak 13 százalék volt ez az arány, ugyanakkor a magyar megkérdezettek között globális szinten is a legalacsonyabb arányt mérték, 3 százalékot.

Módszertan

A felmérést az Ipsos 2022. március 25. és április 3. között 27 országra kiterjedően végezte el, 19 000 fő, 18-74 éves felnőtt részvételével az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Malajziában, Dél-Afrikában és Törökországban, a többi országban a 16-74 éves korosztályban az Ipsos Global Advisor online felmérési platformján keresztül.

 

Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Japánban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban nagyjából 1000 főt, Argentínában, Belgiumban, Chilében, Kolumbiában, Magyarországon, Indiában, Izraelben, Malajziában, Mexikóban, Hollandiában, Peruban, Lengyelországban, Szaúd-Arábiában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Svédországban és Törökországban 500 főt kérdeztek meg.

 

Az Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Olaszországban, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Dél-Koreában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Államokban rögzített válaszok az adott ország 75 éven aluli lakosságát tekintve reprezentatívnak számítanak. A Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Indiában, Izraelben, Malajziában, Mexikóban, Peruban, Szaúd-Arábiában, Dél-Afrikában és Törökországban rögzített adatok inkább a városi, képzett és/vagy tehetősebb réteg véleményét tükrözik.

Olvasói sztorik