A Fővárosi Önkormányzat honlapján elérhető friss vagyonnyilatkozatában csupán egyetlen jelentősebb változás fedezhető fel Szentgyörgyvölgyi Péter anyagi helyzetében az előző évhez képest.
A fideszes belvárosi polgármester banki hitele most már 42,6 millió forintos – a tavalyi 21,9 millió után. Azaz Szentgyörgyvölgyinek valamivel több mint 20 millióval ugrott meg a tartozása egy év alatt, miközben a vagyonnyilatkozata szerint nem vett sem ingatlant, sem nagyobb értékű ingóságot. (Befektetési jegyben és takarékbetétben őrzött megtakarításai mintegy 400 ezer forinttal gyarapodtak: 32,9 millióról, 33,3 millióra.)
A megnőtt hitel mellett a belvárosi polgármester több mint 60 hektár bakonyi föld tulajdonosa, van öt lova és egy régi Trabantja, valamint több fővárosi ingatlanja, miközben a fizetésén túl továbbra sincs más bevétele. Azzal, hogy a tavalyi vagyonnyilatkozata mennyire tükrözi a polgármester anyagi helyzetét, és mi nem derül ki belőle, ősszel részletesebben is foglalkoztunk.
Lakásszerzés a Naphegyen állami árverésen
Nem szerepel a vagyonnyilatkozatban, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. honlapja szerint Szentgyörgyvölgyi tavaly nyáron vásárolt egy ingatlant a magyar államtól az I. kerületi Fém utcában. Erről hétfő reggel az rtl.hu is beszámolt.
Az ingatlan ára 48,5 millió forint volt – a lakáshoz, a hozzá tartozó tárolóhoz, illetve a garázshoz Rogán Antal utódja elektronikus árverésen jutott hozzá. A lakás azonban – a tulajdoni lap alapján – csupán pár hónapig volt Szentgyörgyvölgyi Péter birtokában, miután decemberben elajándékozta azt édesapjának, dr. Szentgyörgyvölgyi Péternek. Az idén 80 éves egykori politikus két cikluson át volt az Országgyűlés tagja: 1998-tól a Független Kisgazdapárt, 2002-től a Fidesz színeiben.
Hogy jön ki a matek?
Ha összevetjük az MNV által közölt árat, amennyiért Szentgyörgyvölgyi a nyáron megvette a budai lakást, a tulajdoni lap szerint egyedüli tulajdonosként, jelzálog bejegyzése nélkül, illetve azt, hogy a vagyonnyilatkozata milyen változásokat mutat, azt láthatjuk, hogy a közel 20 milliós banki kölcsön mellett még 30 millió forintot „bele kellett tennie” az ingatlanvásárlásba.
Magyarán ha a lakást tényleg Szentgyörgyvölgyi Péter vásárolta meg saját erőből, és abból a vagyonból, amelyet a vagyonnyilatkozatában feltüntetett, akkor rejtély, hogy közel 30 millió forintot honnan kerített erre. Ez a 30 millió forint pedig jóval több annál, mint amennyit a fizetéséből egy év alatt kigazdálkodhat Szentgyörgyvölgyi. A MNV azt is írja, nem lehetséges részletben fizetni árverésen megszerzett ingatlanért, tehát egyben be kell fizetni a teljes összeget, csak úgy lehet valaki sikeres licitálás után tulajdonos.
Korábbi cikksorozatunkban 25 millió forintra becsültük azt az összeget, ami Szentgyörgyvölgyi bevallott jövedelme, illetve az általa megszerzett bakonyi birtokok piaci ára közt van. A polgármester azóta sem adott magyarázatot erre.
Családi finanszírozás, ő csak képviselt
Több kérdést is feltettünk Szentgyörgyvölgyi Péternek, egyebek mellett azt, hogy vett-e tavaly ingatlant Budapesten, és ha igen, miből fedezte ezt.
Érdeklődésünkre először ezt a – konkrétumokat nélkülöző – választ küldte a belvárosi önkormányzat:
A polgármesterek minden év január 1-jétől számított harminc napon belül, az év egy adott pontjában kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, nyilatkozatukban a vagyonnyilatkozat keltezésének időpontjában meglévő vagyonukról kell számot adniuk. Szentgyörgyvölgyi Péter vagyonnyilatkozata 2022. 01. 31. keltezéssel került leadásra, amely a szabályoknak megfelelően tartalmazza az ebben az időpontban tulajdonában levő ingatlanjait.
Erre jeleztük, hogy mindez nem tekinthető válasznak a kérdéseinkre. Ezután pár óra múlva újabb levelet kaptunk ugyanonnan:
2021-ben a családját képviselve Szentgyörgyvölgyi Péter részt vett egy online ingatlan árverésen. Az így megvásárolt ingatlan tulajdonviszonyát családon belüli ajándékozással rendezték, a finanszírozás családilag történt.
A történet több kérdést is felvet. Az például nem világos, mit jelent az, hogy a családját képviselte Szentgyörgyvölgyi Péter. Hiszen az MNV honlapján az olvasható, hogy lehetséges meghatalmazással vásárolni (sőt még szerződni is más nevében), azaz, ha valaki nem érzi magát eléggé felkészültnek, képzettnek, alkalmasnak arra, hogy egy kiélezett árverési helyzetben licitáljon online, akkor ezt a helyzetet – mondták el az MNV-nél telefonos érdeklődésünkre – általában ügyvédek meghatalmazásával szokták megoldani. Igaz, bárkit, akár családtagot is meghatalmazhat valaki, hogy helyette járjon el. Az rtl.hu-nak azt írta a belvárosi az önkormányzat: az online árverés adta keretek miatt döntött a család úgy, hogy a polgármester licitál.
Nem világos azonban, hogyha a lakás megvásárlása valóban „családi finanszírozással” történt, akkor mi szükség volt a polgármester fellépésére, miért nem az édesapja vagy egy általa megbízott jogi személy vett részt a liciten. Hiába kérdeztük, nem tudtuk meg, hogy a belvárosi polgármester mennyi pénzzel vett részt az ingatlanvásárlásban, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy esetleg testvére, Szentgyörgyvölgyi Gábor – aki önkormányzati képviselő a Belvárosban – részt vett-e a finanszírozásban, ám erre sem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter máskor is vett-e lakást, amit aztán elajándékozott – de ezt sem tudtuk meg, mint ahogy azt sem, hogy a lapunknak küldött első válaszban miért nem ejtettek szót az árveréses vásárlásról.
Leginkább az nem érthető tehát, hogy miért választották ezt az elsőre bonyolultnak tűnő megoldást ahelyett, hogy eleve az édesapja meghatalmazásával vásárolt volna a polgármester – már ha azt feltételezzük, hogy nem a megvásárlás után született a gondolat, hogy az a lakás mégsem a belvárosi polgármesternél van a legjobb helyen a Szentgyörgyvölgyi családban.
Az rtl.hu kérdésére annyit még elárult az V. kerületi önkormányzat, hogy a hitel fedezetéül egy másik ingatlan szolgált, annak tulajdonviszonyait viszont nem közölték.
Az említett bakonyi földbirtokokról nem sokkal a naphegyi lakás megvásárlása után számoltunk be, ennek a sorozatnak volt az a kacifántos eset is a része, amikor bemutattuk, hogy Szentgyörgyvölgyi bakonyi földjén áll egy panzió, ami a Kisfaludy-programból állami támogatást kapott, noha maga az épület nem a belvárosi polgármesteré, hanem egyik gyerekkori barátjáé, aki azt is elmondta a 24.hu-nak, hogy ingyen intézi a Szentgyörgyvölgyi-birtok körüli teendőket.
Súlyos problémák vannak az egész rendszerrel
A naphegyi lakás esete jól mutatja azt is, hogy milyen alapvető gondok vannak a politikusok vagyonnyilatkozati rendszerével.
- Például azért, mert a jelenlegi rendszer lehetővé teszi, hogyha van olyan ingatlanvásárlás vagy építkezés, ami papíron nem jönne ki a politikus fizetéséből, akkor elég annyit mondani, hogy családi összefogás révén valósult meg a vásárlás. Ez történt például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin található házánál.
- Ráadásul a családtagok vagyonnyilatkozata nem nyilvános, bár a politikussal egy háztartásban élő rokonoknak is készíteniük kell ilyet.
- De az is probléma, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszerből normatív módon maradhat ki, hogyha a politikus a két bevallás időpontja közt vesz, majd elad egy ingatlant, miután ezt nem köteles jelezni, hiszen valójában csak arról köteles nyilatkozni, ami épp a bevallás napján a nevén van. Ahogy a vagyonnyilatkozati rendszer visszásságaival foglalkozó aktuális videónkban foglalkoztunk: a vagyonnyilatkozati szisztéma igazából arra az elromlott órára hasonlít, amely csak kétszer mutat pontos időt egy nap.
- Az is általános probléma, hogy a vagyonnyilatkozatokból nem derül ki, hogy a bevallott ingatlan mennyibe került, így lehetetlen annak ellenőrzése, hogy a vásárlásra fordított kiadásra volt-e fedezet a politikus saját vagyonából, egyáltalán onnan történt-e a kifizetés. Most ezt az összevetést csak azért tudtuk elvégezni, mert az MNV honlapján megtaláltuk a vásárlás alapvető információit, hiszen Szentgyörgyvölgyit hiába kérdeztük, nem árulta el az összeget.
Az pedig alapprobléma a vagyonnyilatkozati rendszert évek óta kritizáló civilek szerint, ha amennyiben kiderül, hogy a vagyonnyilatkozatban megadott adatok nem egyeznek a valósággal, lényegében semmilyen következménnyel nem kell számolnia a politikusnak – még egy komolyabb vizsgálattal sem. Ha nyilvánosságot kap bármilyen probléma, akkor a képviselő legfeljebb javítja a „tévedését.”
