Húsz év alatt megduplázódott a Magyarországon élő és dolgozó külföldiek száma: majdnem 200 ezren vannak – derül ki a háromévente megjelenő Demográfiai Portré című tanulmánysorozat legújabb kötetéből, melyet a Népszava szemlézett.
A Magyarországra egy évben bevándorló külföldi állampolgárok száma nagyjából tíz évig tartó stabil, 20-25 ezres adat után 2019-ben 55 ezer fölé ugrott, majd az első Covid-évben, 2020-ban 44 ezer fő alá esett vissza.
Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból – Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából – érkezett. 2020-ban a járvány miatt ez az arány 35 százalékra csökkent. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ mentén. Ha nemcsak a szomszédos országokból érkezőket nézzük, a Magyarországra érkezők harmada még mindig német, negyede pedig Ázsiából érkezik.
A kivándorlási trendeket is jelentősen befolyásolta a járvány. A kivándorlók a hazai népesség 7,3 százalékát adják, ami nem számít különösebben magas aránynak, hiszen a lettek, litvánok, bolgárok vagy románok 20-24 százaléka külföldön él és dolgozik. Egyrészt 2016 óta kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint az azt megelőző években, másrészt 2019 óta többen térnek haza, mint ahányan elindulnak a kontinens nyugati felére. Összességében az Európai Gazdasági Térség országaiban (az EU tagállamokon túl az Egyesült Királyság, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc) több mint 490 ezer magyar állampolgár él, közülük 400 ezren az ezredforduló óta hagyták el az országot.
