Filep István / MTI
Filep István / MTI

Húszezer ukrán, hatezer kínai, háromezer vietnami és kétezer dél-koreai állampolgár is kapott tartózkodási engedélyt tavaly

Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, nagy részét tíz ország lakosainak. A szomszédos uniós államokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai és dél-koreai állampolgárnak adtunk tartózkodási engedélyt, akik közül sokan valószínűleg vendégmunkásként dolgoznak multicégek gyáraiban. A hozzánk érkezők 58 százaléka ugyanis munkavégzés, 16 százaléka oktatási célból érkezik. A szírek kétharmada (277 fő) tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada (81 fő) pedig családi okok miatt.

Közzétette az Eurostat az egyes európai uniós országok által kiadott tartózkodási engedélyekre vonatkozó tavalyi statisztikáját. 2020-ban 2,2 millió engedélyt adtak ki az Európai Unióban nem uniós tagállamok részére (ez 706 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es adat), ezzel pedig egy 2012 óta tartó növekedési trend szakadt meg. Az Eurostat szerint a visszaesés oka leginkább a koronavírus okozta világjárvány, illetve az ahhoz kapcsolódó utazási és adminisztratív korlátozások bevezetése. Az engedélyek negyedét (598 000-et) Lengyelország adta ki, Németország 313, Spanyolország 312 ezret, azaz az összes 14-14 százalékát. Egyetlen ország volt, ahol 2019 után nem fordult meg a trend: Litvániában, 21 400-ról 22 500-ra nőtt az ideiglenesen fogadottak száma. A legnagyobb visszaesés Csehországban volt: 54 százalékkal 117 ezerről 54 ezerre csökkent a kiadott tartózkodásik száma.

Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak. 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék), hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnamiak (5,5 százalék) és bő két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék). Ezer feletti engedélyt adtunk még törököknek, indiaiaknak, az Egyesült Államokból érkezőknek, illetve oroszoknak.

Made with Flourish

Magyarország a szomszédos EU-s országokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai, dél-koreai és indiai állampolgárnak ad tartózkodási engedélyt. Míg hazánk az elmúlt évben 20 744 ukránnak (feltehetőleg sok kárpátaljai magyarnak is), tette lehetővé az itt tartózkodást, addig ez a szám Szlovéniában 258, Romániában 512, Ausztriában 1192, Horvátországban 1614, míg Szlovákiában 10 017.

Ugyanez az adat a kínai állampolgárok esetében nálunk 5998, míg Szlovákiába 140, Szlovéniában 176, Horvátországban 430, Romániában 431, Ausztriában 632. Nagyságrendileg egyébként a nyolcvan milliós lakosú Németország fogadott annyi kínait tartózkodási engedéllyel, mint mi, 6274-et.

Dél-koreai állampolgár 2063 kapott ideiglenes engedélyt munkavégzés (vélhetően az akkumulátor- és gumigyárak miatt) vagy más ok miatt Magyarországon. Ezzel szemben Szlovénia 19, Horvátország 30, Románia 46, Ausztria 167, Szlovákia 203 dél-koreai embernek adott ilyen dokumentumot.

Hazánk régiós szinten élen jár az indiaiaknak nyújtott tartózkodási engedélyek számában is, 1569 fő utazhatott Magyarországra tavaly ezen az alapon. Szlovénia 57, Szlovákia 147, Horvátország 614, Ausztria 803, míg Románia 1401 indiai állampolgárnak engedélyezte az ideiglenes letelepedést.

Romániában a filmszakmába jönnek az indiaiak

A szomszédos Románia összesen közel 18 ezer tartózkodási engedélyt adott, ennek tizenhárom százalékát indiaiak kapták. A The Hindu Business Line már két éve arról írt, hogy az engedélykérők nagy része informatikai, illetve építőipari területen dolgozik. Radu Dobre, Románia akkori indiai nagykövete két éve a „robbanás” szóval jellemezte azt, hogy az európai ország milyen mennyiségben ad ki tartózkodási engedélyeket indiaiaknak. Romániában viszonylag sok indiai dolgozik például a filmszakmában, alacsony költségvetésű filmeket és reklámokat készítenek.

A Magyarországon engedélyt kapók 58 százaléka munkavégzés miatt, 16 százaléka oktatási célból, minden tizenötödik családi okok miatt, minden ötödik pedig egyéb okokra hivatkozva kapott tartózkodási engedélyt.

Eltérő azonban, hogy az egyes országokból érkezők milyen céllal érkeztek.

Ukránok és szerbek például általában dolgozni érkeztek, a kínaiak kétharmada, az oroszok fele pedig egyéb okokat jelölt meg. A szírek kétharmada (277 fő) tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada (81 fő) pedig családi okok miatt.

Részletes adatok vannak arról is, hogy milyen hosszú időre kapja meg valaki a tartózkodási engedélyét. A közel 55 ezer engedélyt kapóból 44 ezer egy évnél hosszabb időre, míg minden hetedik fél évnél hosszabb, de egy évnél rövidebb időre. Legfeljebb fél évig összesen 2 738 fő tartózkodhat nálunk – ez az összes engedély mindössze öt százaléka. Átlagon felül (94,2 százalék) kaptak egy évnél hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt a vietnamiak közül, míg az irániak kétötöde kevesebb, mint egy évig maradhat Magyarországon. Az amerikaiak szűk harmada, illetve a törökök ötöde még fél évet sem maradhat hazánkban.

Munkahely szempontjából egyébként Lengyelország volt tavaly a legvonzóbb (502 ezer ezzel kapcsolatos engedélyt adott ki az ország), Franciaországban pedig leginkább tanulni szeretnének az Európai Unión kívülről érkezők (72 700 engedély). Családi okok miatt a legtöbben Németországot választják, és itt kértek legtöbben egyéb okokra hivatkozva tartózkodási engedélyt (előbbiből 130 700-at, utóbbiból 153 ezret adtak ki a németek).

Az Eurostat vezeti azt is, hogy milyen okból kért valaki tartózkodási engedélyt:

  • 153 ezerrel (mínusz 38 százalék) csökkent az oktatással kapcsolatos,
  • 294 ezerrel (mínusz 25 százalék) a munkavégzés miatt kiadott,
  • 189 ezerrel (mínusz 23 százalék) a családi okok miatt kért és megadott, illetve
  • 72 ezerrel (mínusz 13 százalék) az egyéb hivatkozási alapra megadott tartózkodási engedélyek száma egy év alatt.

Az engedélyek kétötödét munkavégzés miatt adták ki, ezt követik a családi okok miatt megadott papírok, amelyek az összes engedély 28 százalékát teszik ki. Oktatási célból az engedélyek 11 százalékát adták ki. Ezeket a részadatokat felhasználva megnéztük, hogy melyik tíz országból érkezett a legtöbb engedélykérő az EU 27 országába, és ők milyen okok miatt nyújtották be a dokumentumokat.

Made with Flourish

A legtöbb engedélyt ukránoknak adták ki (több mint 600 ezret, ennek négyötödét a lengyelek), ezek túlnyomó részét munkavégzés miatt. A jelenségről az Európai Bizottság idén tavasszal rövid jelentést is közölt, amiben azt írták, hogy akkor 250 ezer ukránnak volt tartózkodási engedélye Lengyelországban – nyolcvan százalékuknak csak ideiglenes, azaz három évnél tovább nem maradhatnak az országban. Arra is kitérnek, hogy a bevándorlók nagy része negyven év alatti – közülük a felnőttek az összes ukrán bevándorló nyolcvan százalékát teszik ki, míg a gyerekek tizenkettőt. Az Ukrinform.net október végi cikkében arról ír, hogy a becslések szerint másfél millió ukrán van Lengyelországban.

„Egyéb ok” miatt arányaiban a Szíriából, Törökországból, Venezuelából és Fehéroroszországból érkezők kapták a legtöbb tartózkodási engedélyt – ebbe a kategóriába tartoznak többek között a nemzetközi védelmet igénylők is. Munkavégzés miatt leginkább Indiát, Brazíliát és Fehéroroszországot hagyják ott lakosaik, Marokkóból pedig a 123 ezer engedélyt kapó több mint fele családi okok miatt távozott.

Készítettünk egy ábrát, amin kilenc befogadó országot tüntettünk fel: Magyarországon kívül a szomszédos uniós országok, illetve két V4-ország (Csehország és Lengyelország) és Németország kaptak helyet grafikánkon. Bal oldalon a Magyarországra legtöbb embert „küldő” országot jelöltük, az összes többit pedig az Egyéb kategóriába soroltuk. Utóbbiba az engedélykérők mindössze ötöde tartozik, ami azt jelenti, hogy hazánkba 44 ezer engedélykérő mindössze tizenöt országból érkezett.

Jól lehet látni, hogy az általunk vizsgált országokba inkább az „egyéb” kategóriából érkeznek, Szlovéniában ez az arány nyolcvan, Németországban és Horvátországban pedig hetven százalék. A vizsgált kilenc országból (is) Lengyelország adta ki a legtöbb engedélyt – ők túlnyomórészt ukránok mellett oroszoknak, illetve törököknek adtak tartózkodáshoz szükséges papírokat (11 300-at, illetve 4700-at). A törökök szívesen választják új lakhelyül a második legtöbb engedélyt kiadó Németországot (közel 21 ezer főről van szó).

Ha az egeret az egyes küldő és fogadó országok fölé viszi bal, illetve jobb oldalon, megnézheti a részletes adatokat.

Made with Flourish

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.