Mohos Márton / 24.hu
Belföld

Megmenekült a szalamandrák budai birodalma

A II. kerületi polgármester korábban az állatok rocksztárjainak nevezte a pöttyös kétéltűeket, amik most ingatlancápáknak tehettek keresztbe. A budaligeti Jegenye-völgynek is nevezett festői patakvölgy valamiért nem volt védett, pedig 1800 szalamandra bandázik itt fagymentes időben. A környékbeliek nagy része ellenezte, hogy az állami tulajdonú területeket beépítsék, a fővárosi védettség szerdai megszavazása erre lehet hatással.

Szerintem azért nem volt védve ez a völgy, mert senki bele se gondolt, hogy olyan őrültség elképzelhető, hogy ezt a hegyoldalt, ami nem is alkalmas beépítésre, beépítsék.

Wachsler Ádám magyaráz, miközben állunk benn a budaligeti erdőben. Majdnem idilli minden, az ember harapja, megrágja és lenyeli a jeges reggeli levegőt, beszélgetőtársunk épp Trisztán nevű kutyájával sétál, ropog a fagytól felpúposodott föld a talpak alatt, lomb már nincs a fákon, alant csobog a Paprikás-patak. Ez a Jegenye-völgy, vagy ahogy az utóbbi időszakban bevonult a köztudatba: a Szalamandra-völgy.

Mohos Márton / 24.hu

A hírekbe két éve, 2019 decemberében került be a Pesthidegkút budaligeti részének szélén fekvő terület, amelynek jelentős szelete állami tulajdon, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kezel. Őrsi Gergely, a II. kerület akkor még új, szocialista polgármestere anno közölte, hogy az MNV építési telekként hirdette a völgy alsó részén lévő telkeket, amiket azóta el is adott. A völgyben természetvédelmi kalkulációk szerint körülbelül 1800 védett foltos szalamandra él. Őrsi akkor azt akarta elérni, hogy a völgy kapjon védettséget, akár Natura 2000-est, amit Karácsony Gergely főpolgármester is támogatott. A helyiek petíciót is indítottak ezért, közel 3500-an írták alá.

A Budapest II. kerület, Budaliget városrészben található foltos szalamandra élőhely védetté nyilvánítása – alátámasztó dokumentum

Jellinek-szál

Az Átlátszó szerdai cikkében arról írt, az egyik érintett, 2800 négyzetméteres terület a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapé, aminek alapkezelője a leggazdagabb magyarok tízes listáján szereplő Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.

A korábban a Budai-hegységben kihaltnak ismert, de a Pilisben még előforduló szalamandrák példányait 2008-ban látták újra e völgyben, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fel is mérte a helyzetet a Mérce korábbi cikke szerint. Egy tanulmányban arról írtak a szerzők, hogy ha beépülne a különleges mikroklímájú völgy alsó fertálya, az hosszabb távon a szalamandraállomány végéhez vezetne. Sokan már akkor változtatási tilalomért kampányoltak, sőt a völgy Szalamandra-völggyé való átnevezése is ekkor került elő először. Adalék, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél a 2019-es év kétéltűje épp a szalamandra lett.

Karácsony Gergely december 5-én azt közölte, a Fővárosi Közgyűlés dönthet arról, hogy természetvédelmi területté váljon-e a völgy. A közgyűlés pedig szerdán határozott is erről, a döntés 2022. január 1-én lép hatályba.

Galéria
Mohos Márton / 24.hu

Megmenekült a szalamandrák budai birodalma

Megmenekült a szalamandrák budai birodalma

Fotó megosztása:

Helyszíni tapasztalataink szerint a döntés végrehajtása nem fog lakossági ellenállásba ütközni. A hétköznapra tekintettel a kihalt, alvóvárosi negyedben csak három polgárral tudtunk beszélni, ők mind támogatták a zöld fordulatot. Wachsler Ádám arról mesélt, hogy ideköltözése után nem sokkal volt az első élménye a pöttyös kétéltűvel:

Ez a Paprikás-patak, ennek a mentén laknak a szalamandrák, itt szoktak mászkálni, úszkálni. Amikor először jöttem sétálni, nem tudtam semmit a szalamandrákról, és esős idő volt, akkor szeretnek előbújni. Folyamatosan botlottam beléjük, és elkezdtem számolni őket, 23-ig jutottam.

Utánaolvasott a témának, akkor látta, hogy szakemberek szerint úgy 1800 példány él itt, és ezt későbbi tapasztalatai is alátámasztották: „reggelente, esténként, illetve esős időben nagyon sokat lehet látni” belőlük (télen nem, akkor beássák magukat a fagyok elől). De a patak solymári részén már nem élnek a kétéltűek, ez a speciális mikroklíma kedvez nekik.

Mohos Márton / 24.hu

Wachsler úgy tudja, hogy a meredek falú völgy keleti oldalán lévő telkeket építenék be. „De ha ezt beépítenék, akkor le kéne tarolni az összes fát, támfalat építeni és így tovább” – szomorkodik. Szerinte a helyiek alaposan felháborodtak az ötleten, volt közmeghallgatás is a polgármesterrel, „elég heves volt a hangulat”.

Csarankó László egy épülő ház kapujában áll babakocsival, benne tízhónapos kisded horpaszt. A három éve a környékre költöző férfi is ellenzi a terület beépítését, „a környezetet meg kell kímélni” – teszi hozzá. A sajtóból értesült a Jegenye-völgyi tervekről. „Az emberek errefelé eléggé be vannak húzódva, nyáron sincs nagyon mozgalmas élet” – magyarázza, hozzátéve, ennek egyik oka, hogy folyamatosan átalakulóban van a módos környék lakossága.

Mohos Márton / 24.hu

Gönci András a Honfoglalás utcában, a kertvárosias övezet egyik fontosabb közterületén igyekszik, alig érjük utol, de az ügyről azért van pár gondolata. A rendszeres erdőjáró férfi nyugodalmas, klassz helyként jellemzi a Jegenye- vagy Szalamandra-völgyet, ahol még hétvégén is alig látni kirándulókat (holott a sárga sáv, sárga kereszt és a Mária-út turistautak is erre vezetnek). Szerinte a szalamandrák mellett a vaddisznók is otthonuknak tekintik a környéket, sok túrásnyom utal erre. Ő még nem találkozott itt szalamandrával – vallja be –, csak a Mátrában, de elhiszi a biológusoknak, hogy ez is az élőhelyük.

Komka Péter / MTI Foltos szalamandra a Sátormegi-patak mellett Salgótarján Somoskő településrésze közelében 2017. április 11-én.

Tőle a terület egy részének múltjáról tudunk meg többet. Egy jelentős hányad, több kisebb parcella önkormányzati tulajdon. Itt hobbitelkek voltak régen, műholdképről is látható, hogy nem szimpla erdő a Muflon utca feletti terület, a beerdősült térségben itt-ott egy tájidegen, terpeszkedő tuja is felbukkan. E telkek bérleti jogviszonyát aztán felmondták, körülbelül húsz éve kiürítették őket, csak egynél maradhatott lakó. A külterületre aztán lecsúszott emberek és hajléktalanok költöztek be, Gönci szerint őket 3000-5000 forintokért vették rá, hogy települjenek át bárhova innen. Utána pedig jött a dózerolás:

Szisztematikusan lerombolták a viskókat, házikókat, a nyomai még ott vannak, linóleumok, ilyesmi.

Valóban, a Jegenye-völgy szélén a mai napig találni rozsdaette, sokszor fák által bekebelezett kerítéscsonkokat, kisebb lecsempézett felületeket. Az önkormányzat nem sokat törődött az utóbbi években a területtel, csak a csapadékvíz elvezetését oldotta meg új betonkanálisokkal.

Visszatérve a fő témára, Gönci azt mondja: „Minden ilyen ötletet támogatok, minél több zöld legyen körülöttünk”, majd meg is magyarázza ezt nevetve:

Az itt lakó elfogult, szeretné, ha nem történne semmi.

Mohos Márton / 24.hu

Így van ezzel Őrsi Gergely is, akit e-mailben értünk utol. A polgármester arról írt válaszában, hogy miután aggódó helyiek felhívták a figyelmét a problémára, még 2019 végén kezdeményezte a völgy védetté nyilvánítását. Most pedig végre közel kerültünk ahhoz, hogy „hamarosan védett területté válik a foltos szalamandrák, az állatvilág rocksztárjainak II. kerületi élőhelye”.

Amúgy egy sok-sok helyrajzi számból álló, 30 hektáros fejlesztési területről van szó. Az érintett ingatlantulajdonosokkal és az MNV-vel kapcsolatban áll az önkormányzat, a fővárosi önkormányzat mellett megkeresték a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot és az illetékes minisztériumot, ők is támogatták a védetté nyilvánítást. Cikkünk írásakor megkerestük az MNV-t is, tőlük nem kaptunk választ.

Íme az állatvilág rocksztárja

A foltos szalamandra a hazánkban élő legnagyobb és leglátványosabb kétéltű, testhossza felnőtt korában körülbelül 20 centiméter, szemei nagyok és kiemelkedők, pupillája sötét. Fekete vagy sötétbarna, fényes, hengeres testét jellegzetes mintázat borítja – foltjai általában világos- vagy sötétsárgák.

 

Magyarországon a hegyvidéki területeken fordul elő, így megtalálható a Pilisben és a Visegrádi-hegységben, a Pilisi Parkerdő Visegrádi és Pilismaróti Erdészetén is. A középhegységi jellegű, hűvös klímájú erdőket kedveli, a lárvák neveléséhez azonban vízre is szüksége van, ezért gyakran patakok mellett és erdei kistavak környékén fordul elő. Magyarországon védelem alatt áll, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, ezért különösen fontos, hogy a szakemberek élőhelymegőrzési munkája mellett az erdőt látogatók is figyeljenek e ritka állatokra.

.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.