A MARS, a Pedigree, a Whiskas, a Sheba és más márkák gyártója neves hazai állatorvosszakértőt kért fel az allergiákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatására. Dr. Király Péter kisállatgyógyász szakállatorvos harminc éve kutatja a házi kedvencek allergiáit. Véleménye szerint az allergia napjainkra a kutyáknál is „népbetegséggé” vált, hiszen csaknem minden tizedik kutyánál előfordul. Az allergiás ebek az eleségen túl a környezet különféle anyagaira is érzékenyek lehetnek. Az érintett kutyák egyharmadánál az első tünetek egyéves kor előtt jelentkeznek. Az eleségallergia leggyakoribb tünete a minden évszakban azonos mértékű viszketés, valamint a lábfejen, a fülön vagy a végbél környékén jelentkező bőrpír és apró kiütések, de a bőrtünetekkel egyidejűen ritkán előfordulhatnak fülproblémák és emésztőszervi panaszok (pl. hányás, hasmenés) is.
Az utóbbi időben hazánkban számos tévhit alakult ki a csirkeallergiával kapcsolatban, ezért az állattartók jelentős része igyekszik a csirkehúst kiiktatni kedvence étrendjéből. Azonban az allergiás tüneteket mutató kutyáknak csupán nagyjából egytizede eleségallergiás, a csirkehúsra mutatkozó túlérzékenység ezen belül értendő. „A legtöbb allergiás reakciót (90%) valamilyen környezeti allergén (pl. poratka, pollen) váltja ki. Az eleségallergia hátterében leggyakrabban a marhahús, tejtermékek, búza, tojás, csirkehús, bárányhús, sertéshús, nyúlhús és bizonyos halfajták állnak. A csirkehús csak egy a sok allergén közül, ráadásul nem is a lista élén szerepel: a statisztikák szerint a marhahús és a szója a leggyakrabban diagnosztizált bűnösök.” – hangsúlyozta az állatorvos.
Dr. Király Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy ha házikedvencünk eleségallergiás, akkor több allergénre is érzékeny lehet, így pl. a csirkehús allergiások közel egyharmada a halfehérjére is érzékeny. Ráadásul az eleségallergia az ún. légúti allergiával is társulhat, ami tovább árnyalja a képet. Kutyánknak tízszer nagyobb esélye van arra, hogy a légutakon keresztül bekerülő allergénre (pl. parlagfűre) produkáljon tüneteket, mint egy adott eleség fehérjére (pl. csirkehúsra). A csirkeallergia létező probléma, de a kutyáknak csak szűk táborát érinti.
Hogyan bizonyítható az eleségallergia?
A diagnózis felállításának módszere egy szigorú próbadiéta, amely kizárólag olyan fehérjét és keményítőt tartalmazhat, amellyel a kutya korábban nem érintkezett. A 8-10 hetes speciális diéta megválasztása és szakszerű lebonyolítása nagy odafigyelést igényel, ezért célszerű a diéta elkezdése előtt állatorvossal konzultálni. Azt se felejtsük el, hogy a tesztelés időszakában kedvencünk vízen kívül semmi egyéb folyadékot vagy táplálékkiegészítést (pl. jutalomfalat) nem kaphat.
Az eleségallergia diagnózisát megerősíti, ha a próbadiéta etetése mellett néhány héten belül a klinikai tünetek megszűnnek, vagy jelentősen enyhülnek. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy kedvencünk melyik eleség komponensre túlérzékeny, a hypoallergén diéta mellett elkezdhetjük hétről-hétre egyenként hozzáadni azokat a fehérje és szénhidrát forrásokat, melyeket a diéta előtt kapott. Amennyiben bizonyos komponensek adása mellett a tünetek fellángolnak, akkor kijelenthetjük, hogy kutyusunk az adott eleségre allergiás, melynek etetését a jövőben kerülni kell.
A csirkehúsra történő túlérzékenység egyértelmű megállapítása többtényezős feladat ezért, ha felmerül az eleségallergia gyanúja, a korrekt diagnózis felállításához forduljunk állatorvoshoz, lehetőleg a tünetek jelentkezésének korai szakaszában.
Leggyakoribb állateledel tévhitek:
1. Az előregyártott kutyaeledelek másodosztályú húsból készülnek
Kizárólag az emberi tápláléknak szánt és elfogadott hús feldolgozása során megmaradt hús használható fel kutyaeledel előállításához.
2. Barf, avagy nyers etetés a lehető legtermészetesebb
A kutya nem vadon élő állat, és a nyers hús fogyasztása betegségek kialakulásának kockázataival járhat, mert a nyers hússal számos veszélyes kórokozó kerülhet be kutyánk szervezetébe. „A nyers hús, illetve zsigerek etetése révén a kutya számos baktériummal (pl. Salmonella) és parazitával (pl. galandférgek, egysejtűek) fertőződhet, mely esetenként súlyos, akár halálos megbetegedést is okozhat. A túlzott fehérjebevitel pedig hosszú távon károsíthatja a kutya szerveit, főleg a máját és a veséjét.”- hívta fel a figyelmet a neves állatorvos.
3. Az otthon főzött étel a legjobb, hisz a kutya is azt eheti, amit az ember
Az otthoni maradékok vagy házilag főzött ételek csak ritkán biztosítanak elegendő és megfelelő összetételű tápanyagot a kutyák vagy macskák számára, ezért a házi diéta ronthatja a háziállatok egészségét és vitalitását, melyek összefüggésbe hozhatók az elhízás és más egészségügyi problémák kockázatával.
A kutya korának és életmódjának megfelelő testsúly megállapítása és a napi táplálék adag beállítása állatorvos feladata, ugyanúgy, mint allergiás tünetek észlelésénél a diagnózis felállítása. Az állattartó feladata pedig a házi kedvencére való odafigyelés és az állatorvosi ajánlások betartása.
