Nem térek be. Ha nem lenne érintettségem, nem tartom valószínűnek, hogy be akarnék térni
– ezt mondta lapunknak Iványi Gábor, amikor a zsidó névadó szertartásáról érdeklődtünk. A metodista Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét azért kerestük meg, mert esete több szempontból is érdekes, és alighanem unikális a hazai keresztény, illetve zsidó egyházi berkekben, sőt első hallásra problematikus is.
Nézzük a tényeket: Iványi Gábor héber névadó szertartására – ahogy erről elsőként az akibic.hu beszámolt – november 6-án, szombaton 11 órakor a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség istentiszteletén kerül sor. A portálon október 22-én megjelent Iványi Gábor írása is, melyben apai ágon való zsidó származásáról számolt be igen részletesen.
Anyai ág vagy betérés
A történet első körben azért kelthetett feltűnést, mert egy ilyen szertartáson csak az vehet rész, aki zsidónak minősül. A rabbinikus zsidó vallási hagyomány, a háláhá szerint pedig a zsidóság kizárólag anyai származással öröklődik, így a nem zsidó anyák gyermekeinek be kell térniük.
Egy neológ forrásunk azt mondja, Iványi esetében a zsidó származás hivatalos elismerése anyai ágon nem adott, a betérés pedig már-már abszurd fordulatot jelenthetne a keresztény lelkésznél, éppen ezért ő mindenképp eltanácsolná tőle, lévén a Tóra elismerése Iványi esetében (de más betérni akaró kereszténynél is) együtt járna Jézus hitének megtagadásával. A zsidó irányzatok nagy többsége ugyanis a kereszténységgel szemben nem ismeri el megváltóként Jézust, azaz Joshuát – ám hogy mi mindent gondol róla, azt itt inkább nem részletezzük.
Rabbi: a Jézus-kérdés az ő magánügye
Akkor azonban hogy lesz lehetséges így a november 6-ai névadás? A származás részét tekintve úgy, hogy a háláhát követő irányzatokkal ellentétben más a helyzet a hazai reformirányzattal (amely különbözik mind az ortodox, mind a neológ vonaltól), ott ugyanis a zsidó származás apai ágon is elismert. Ez a magyarázat arra, hogy miért nem kell betérnie Iványinak a névadás előtt.
Árvai Péter, a Szim Salom elnökhelyettese azt mondta a 24.hu-nak, hogy a névadó szertartásban elsősorban a gesztust érdemes meglátni, azt, hogy Iványi közösséget vállal a zsidósággal. „Van, amiben különbözünk, igen, de ennél sokkal több minden köt össze minket” – mondta Árvai arra, amikor Jézus eltérő keresztény és zsidó megítéléséről kérdeztük. Kelemen Katalin rabbi – ő tartja majd a november 6-ai istentiszteletet – pedig így fogalmazott:
ez a héber névadó szertartás semmi másról nem szól, mint az ő zsidó származásának elismeréséről. Ennek semmi köze nincs a teológiához. Hogy Iványi hogyan viszonyul Jézushoz, az az ő magánügye.
Kelemen hozzátette: Iványi papírokkal igazolta, hogy zsidó névadó szertartáson részt vehet, a rabbi pedig erről oklevelet fog kiállítani. Árvai még annyit tartott fontosnak megjegyezni: az a tény, hogy a Szim Salom a Mazsihisz, azaz a hazai neológ egyház társult tagja, nem gátolhatja meg őket abban, hogy úgy gyakorolják a hitüket, ahogy akarják.
Iványi: Az életemben szerettem volna állást foglalni ebben
A Mazsihisz az eset kapcsán megerősítette, hogy a Szim Salom társult tagként vallási autonómiát élvez, de emiatt a Mazsihisztől elkülönült anyakönyvezést visz. Hozzátették: a Mazsihisz azt anyakönyvezi, vagyis annak jegyzi fel zsidó nevét, aki a neológ sztenderdek szerint zsidónak minősül – azaz zsidó anya gyermeke, vagy egy elismert Bész Din előtt tért be.
Az már hangsúlyosabb különbség, hogy amíg a progresszív irányzat nem látja összeegyeztethetetlennek a keresztény lelkészi életet a zsidó identitással (legalábbis a progresszív zsidóságnak nincs hivatalos állásfoglalása ebben a tárgyban), addig a Mazsihisz ennél a pontnál éles határt húz: mint írják, a „háláhá szerint mindenki zsidónak tekinthető, aki zsidónak született vagy betért. Így előfordulhat olyan eset, amikor háláhikusan zsidóként valaki más egyház követőjeként akár papi szolgálatot is visz. Azonban betértek esetében ez megkérdőjelezi a betérés őszinteségét, hisz nem lehet valaki elkötelezett zsidó és a zsidó vallásjog szerint élő személy, ha közben más rítusokat követ.”
Iványi Gábor az esettel kapcsolatban azt hangsúlyozta a 24.hu-nak: az életében még mindenképp szeretett volna állást foglalni ebben a kérdésben.
Az kérdés, hogy az én egyházam ezt kibékíthetetlen ellentétnek látja-e, elfogadja-e, mert ebben az esetben vissza kéne vonulnom.
Szerinte ugyanakkor a világon nincs egyetlen olyan szervezet sem, amelyik kimondhatja, hogy ki a zsidó és ki nem az. Jézus szerepét illetően pedig azt mondta, hogy a Szim Salom olyan szabadságot képvisel, amelyben neki ebben a kérdésben megmaradhat az önazonossága. Hozzátette: a világban nem számít egyedi esetnek az övé.
A metodista lelkész az akibic.hu-n közzétett írásában azt is hangsúlyozta: a „jelenlegi egyházi törvény átalakulása következtében a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ellehetetlenült, és amikor ennek következményeivel szembesültünk, zsidó testvéreink (így a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség is) soha nem tapasztalt szolidaritással és szeretettel siettek a segítségünkre.” A Szim Salom elnökhelyettese, Árvai Péter fontosnak tartotta még megjegyezni a 24.hu-nak, hogy amikor tíz évvel ezelőtt megvonták tőlük az egyházi státuszt (azaz nem vették be őket az elismert egyházak közé), akkor két éven át Iványi Gábor egyháza és közössége biztosított nekik helyiséget, ahol egyáltalán működni tudtak, és csak ezután találtak otthonra a jelenlegi helyükön, a Bálint Házban.
