A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során, amit most a blogjukon közöltek. Azt írják, a kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltérképezze a 2021-es budapesti ellenzéki előválasztáson a szavazók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeiket. A kutatás az előválasztás második fordulójának idején végzett terepmunkán alapul.
A felmérés egyik érdekes állítása, hogy az eredmények részben megerősítik azokat a vélekedéseket, miszerint Márki-Zay Péter támogatói fiatalabbak, magasabban képzettek, és jellemzően az online hírportálokból és a közösségi médiából tájékozódnak.
Farkas Eszter és Mikecz Dániel azt írják, a kutatás során 652 előválasztót kértek fel, hogy vegyenek részt a kutatásban, közülük 440 fő kezdte meg a kérdőív kitöltését. Arra a kérdésre, hogy kire szavazott az előválasztás második fordulójában, 357-en adtak választ. Közülük
- 124-en Dobrev Klárára (35%),
- 233-an Márki-Zay Péterre (65%) adták voksukat.
A hivatalos adatok szerint Budapesten a sátrakban leadott szavazatok 39 százalékát Dobrev Klára, 61 százalékát Márki-Zay Péter kapta. A kutatás eszerint 4 százalékkal tért el a tényleges vasárnapi eredménytől.
A kutatásból kiderült például az is, hogy sokkal több nő szavazott Dobrev Klárára, mint Márki-Zay Péterre, viszont előbbinek jóval idősebb a szavazótárbora, mint utóbbinak. Dobrev Klára választóinak átlagéletkora 67 év, Márki-Zay Péter választóinak 44.
Éles különbség van a két szavazói tábor között iskolai végzettségüket tekintve is. Míg Dobrev Klára választóinak mintegy kétharmada középfokú, harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, addig Márki-Zay Péter esetében az arány éppen fordított. Márki-Zay Péter támogatóinak 14 százaléka ráadásul tanuló, Dobrev Klárára szavazó diák azonban nem került be a mintába, írja a kutatás.
A kutatás szerint az iskolai végzettségre vonatkozó eredmények azt az általános vélekedést erősíthetik, hogy Márki-Zay Péterre a magasabb státuszúak szavaztak. Vallásosság tekintetében azonban nincs lényegi különbség a jelöltek szavazói között, azaz legalábbis a budapesti előválasztók körében nem mutatható ki az az összefüggés, miszerint Márki-Zay Péterre az inkább vallásos emberek szavaznának.
Megkérdezték azt is, honnan szerzik a szavazók az információikat. Dobrev Klára szavazóinak többsége számára a televízió számít elsődleges hírforrásnak, Márki-Zay Péter szavazóinak túlnyomó többsége online hírportálokról tájékozódik, állítja a kutatás. A közösségi média főként Márki-Zay Péter szavazói számára szolgál hírforrásként, rádióból inkább Dobrev Klára szavazói tájékozódnak.
A gyereknevelés tekintetében Márki-Zay Péter választói liberálisabbak, míg a jövedelmi különbségek kapcsán Dobrev Klára támogatói baloldalibb álláspontot képviselnek. A rendpártiság mindkét táborra jellemző, Dobrev Klára szavazóira azonban fokozottabb mértékben. A kizárólagosan férfi-keresőre épülő családmodellt egyik szavazótábor sem favorizálja, noha némileg megengedőbbek Dobrev Klára szavazói. Egyetértés mutatkozik a klímaváltozást illetően, meglepő azonban, hogy a Márki-Zay szavazók itt kis mértékben szkeptikusabbak. Végül mindkét táborra jellemző, hogy inkább nem értenek egyet azzal, hogy egyáltalán ne jöjjenek menekültek Magyarországra, bár itt is van némi eltérés a két jelölt szavazói között.
