Belföld europoli

Valójában az első Orbán-kormány tárgyalt arról, amit most Gyurcsányék nyakába akarnak varrni

A kormánynak azért szűk a mozgástere, mert 2004-ben az uniós csatlakozási tárgyalások során a baloldali (Medgyessy-Gyurcsány) kormány kérhetett volna kedvezőbb számítási szabályt a kötelezően alkalmazandó jövedéki és áfa-rendelkezések alól; de nem tette.

– közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az Atv.hu kérdésére azzal kapcsolatban, hogy miért ilyen magas a benzin és a gázolaj ára. Ez a válasz azért érdekes, mert 2004-ben Magyarország már rég nem tárgyalt ehhez hasonló dolgokról, akkor lépett életbe az uniós tagságunk. (Arról nem is beszélve, hogy Gyurcsány Ferenc akkoriban még csak egy közepesen ismert szocialista politikus volt.)

A csatlakozási szerződéseket a kormány 2003. április 16-án írta alá Athénban. Bár Medgyessy Péter volt a miniszterelnök, aki szignálta a dokumentumokat, a tárgyalások addigra már rég lezárultak. Kecskés László az Európai jog 2003/3. számában megjelent, a csatlakozási tárgyalásokról szóló cikkének konkrétan így szól a legelső sora:

A csatlakozási tárgyalások a koppenhágai Európai Tanács üléssel 2002. december 13-án zárultak le.

A Medgyessy-kormány 2002. május 27-én tette le az esküt a parlamentben, addigra a tárgyalások legtöbb fejezetét már rég lezárták. Az uniós csatlakozási tárgyalások nagy része abban a négy évben zajlott, amikor az első Orbán-kormány volt hatalmon, és a tárgyalásokért felelős csapatnak olyan emberek is tagjai voltak, mint Várhelyi Olivér, aki az Orbán-kormányok alatt a brüsszeli állandó képviselet egyik legfontosabb embere volt, és akit Orbán Viktor jelölt uniós biztosnak.

Sőt, egészen konkrétan azok a tárgyalások, amelyekről most a kormányzat beszél, még az Orbán-kormányt is megelőzték. Az Origo 2003-as nagy cikksorozatában, amely a csatlakozásról szólt, külön fejezet jutott az adózásnak. Ebben a 2003. februári cikkben a lap azt írja a jövedéki adóról, amelyre most a kormány a magas benzinárral kapcsolatban hivatkozik, hogy

ezt a hazai adófajtát 1998-ban vezették be, az uniós jövedéki szabályozás legteljesebb figyelembe vételével. Így a hazai gyakorlat már ma is megfelelő, a csatlakozáskor nem kell változásokra számítani.

Hozzáteszik:

a jövedéki adót a kőolajtermékekre, a dohánytermékekre és az alkoholra vetik ki. Az EU-szabályozás az adó mértékére csak alsó értékeket állapít meg, amelyet a legtöbb termék esetében már ma is teljesítünk. Ugyanakkor a csatlakozás idejére várhatóan megszűnik a fogyasztási adó, amelyet a jövedéki adóhoz hasonlóan vetettek ki például személygépkocsikra, fűszerpaprikára, kávéra. Ezeknél az áruknál így árcsökkenés is előfordulhat.

A jövedéki adóról szóló törvényt egyébként 1997 novemberében szavazták meg a parlamentben.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.