Belföld

Ángyán József: Szabolcsban sem csak azé lett a föld, akik megművelik

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Aki teheti, már az uniós eljárás utáni helyzetre készül.

Ángyán József legújabb (immár a 17.) jelentése is cáfolja azt a kormányzati sikerpropandát, amely szerint a nemzeti földvagyon kiárusítása a földet megművelőknek kedvezett. A professzor elemzése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a földterület 134 nyerteshez került, több mint felét (mintegy 2200 hektárt) a „kis/közepes családi gazdaságok” helyett tíz nagy érdekeltség szerezte meg.

A szabolcsi adatok is azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok helyett a földek 65 százaléka más településen élő, tőkeerős árverezőkhöz került. Még a „helybeliek” között is voltak olyanok, akik – a földforgalmi törvény szabályozása miatt, lakhelyüktől, foglalkozásuktól függetlenül – úgy váltak „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.

Bár a többi megyéhez képest Szabolcsban kisebb számban fordult elő, de a nyertes „földművesek” tevékenységi köre itt is több esetben távol esik a mezőgazdaságtól, ha egyáltalán azonosítható. Ángyán József talált köztük adószakértőt, könyvelőt, könyvvizsgálót, edzőt, szakácsot, ingatlanos nagyvállalkozót és webáruház-tulajdonost is, akik az árverések idejére mezőgazdasági főtevékenységű egyéni vállalkozói cégbesorolást szereztek.

Az Orbán-kormány egykori államtitkára félrevezetőeknek tartja  azokat a kormányzati kijelentéseket, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája. A bérleti viszonyok elemzése ugyanis azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége nem is az állam által művelt terület volt, az árverésre bocsátott földek kiválasztásában döntő szerepet játszhatott a bérlő viszonya a kormányzó „elithez”.

A „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből – vélhetően nem ritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot.

Az EU-eljárás után nagy kaszálás

A megye adatai azt is cáfolják, hogy „komoly versenyben kialakult, piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi árverseny a területek alig 1/5-ének árverésén alakult ki. Ángyán József szerint ez azzal is magyarázható, hogy a területek közel kétharmadát nagy birtoktestek formájában hirdették meg. Erre nem volt pénzük a valóban gazdálkodó családoknak.

Ugyanakkor a spekulánsoknak ez kiváló befektetési lehetőség volt.  Az európai árak töredékéért – az  elárverezett terület 82%-a esetében 2 millió forint/hektár alatti áron – szereztek földet. A  földforgalmi törvény ellen indult kötelezettségszegési eljárást ugyanis a földpiac liberalizációja, a magyar és európai földárak kiegyenlítődése követheti, az

európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon.

Ángyán József szerint itt is ez lehetett a fő mozgatórugója az állami földek privatizációjának. Erre a megyére is általánosan jellemző, hogy politikaközeli rokoni, baráti, illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez.

Ángyán József emlékeztetett rá, hogy az agrárminiszter ugyan folyamatosan a családi gazdaságok számbeli gyarapodásáról beszél, de az Agrárcenzus 2020 előzetes adatai szerint az Orbán-kormány elmúlt tíz évében családok tízezrei hagytak fel a gazdálkodással. Szerinte nem 30 ezren, hanem 3758-an jutottak birtokhoz a néhány évvel ezelőtti Földet a gazdáknak programban.

Ángyán József Szabolcs után (a Greenpeace támogatásával) Vas megye adatait dolgozza fel, az országos összegző földügyi tanulmánnyal pedig tervei szerint jövő év közepére készül el.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik