Életfogytig tartó fegyház ítélte a Győri Ítélőtábla azt az 55 éves férfit, aki másfél évvel ezelőtt halálra késelte a szexpartnerét Oroszlányban. Az egészen borzalmas gyilkosságot elkövető férfinek súlyosították a büntetését, így harminc év múlva bocsátható szabadságra a leghamarabb feltételesen.
A férfi egy oroszlányi itallerakat előtt találkozott a hajléktalan életmódot folytató mentálisan sérült nővel, akivel már többször is létesített korábban szexuális kapcsolatot. Közösen bementek az itallerakatba, ahol alkoholt és ásványvizet vásároltak, majd felmentek abba az oroszlányi lakásba, ahol a nő szívességből lakhatott.
Az ittas férfi itt 17 alkalommal mellkason szúrta, majd két vágással elmetszette a nyakát. Az áldozat holttestét a főbérlő találta meg, aki értesítette a rendőröket. A tettest két nappal később fogta el a rendőrség.
A bíróság életfogytiglanra ítélte a brutális gyilkost elsőfokon azzal, hogy 25 év után bocsássák szabadságra leghamarabb feltételesen. Az ügyészség súllyosabb büntetésért az elkövető és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.
A másodfokú bíróság a terhelt védőjének fellebbezési érvelésével szemben úgy ítélte meg, hogy az esetbeli bizonyítékok zárt logikai láncolata azt támasztja alá, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el. A bizonyítékok közül kiemelte a vádlott DNS-mintáját, amely megtalálható volt az elkövetés eszközéül szolgáló késeken: míg a férfi ruházatán pedig a nő vére.
A tábla súlyosító körülménynek tekintette a férfi ittas állapotát, az elkövetés különösen veszélyes eszközét és azt, hogy az áldozat mentálisan sérült volt. Az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a cselekmény brutális elkövetése indokolta. Egyetértett az ítélőtábla az ügyészi fellebbezéssel abban, hogy a leghosszabb időtartamú határozott ideig tartó szabadságvesztéshez közeli 25 év feltételes szabadságra bocsátási idő nem szolgálja kellőképpen jelen esetben a büntetési célokat.
Ugyanakkor tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a férfi büntetlen előélete miatt nem volt kiszabható. Ezért a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évben határozta meg.