Marjai János / 24.hu
Vélemény

Így kell majd hozzáfogni az elszámoltatáshoz

Sándor Zsuzsa elmagyarázza, mi a különbség a politikai és a jogi felelősség között, illetve mit kellene tennie egy esetleges kormányváltás után a jelenlegi ellenzéknek, ha igazságot akar szolgáltatni.

Az államnak pártatlannak kell lennie. Nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a törvényeket és a szabályokat. Ha az állam részrehajló, és magánérdekek kiszolgálójává alacsonyodik, magánérdekek foglyává teszi a törvényhozást, akkor saját működésének értelmét számolja fel. (…) Elszámoltatás: a rend megteremtéséhez mindenekelőtt fel kell tárnunk az igazságot az elmúlt évek kormányzati visszaéléseivel kapcsolatban. Csak a felelősség megállapítása és a felelősök jogállami elszámoltatása állíthatja helyre a törvénybe vetett bizalmat. Sokan érzik úgy, a leváltott kormány egy bűnszervezethez hasonlít, amely fosztogatott és szétesett a korrupciótól. (…) A leköszönő kormány számoljon el az adófizetők rábízott forintjaival, számoljon el az Európai Unióból érkező támogatásokkal.

Vajon hányan tudják önök közül megmondani, mikor születtek ezek a veretes mondatok? Honnan és kitől idéztem? Elárulom, mielőtt találgatni kezdenének: a Nemzeti Együttműködés Programjából, ami 2010-ben született, szerzője pedig Orbán Viktor.

Ehhez képest mit látunk ma? Az Orbán-kormány bizony „kénye-kedve szerint” változtatja a törvényeket, „magánérdekek foglyává teszi a törvényhozást”, a kormány „egy bűnszervezethez hasonlít, amely fosztogat és korrupt”, és esze ágában sincs elszámolni az adófizetők forintjaival meg az EU-ból érkező támogatással. Ezért aztán a mai egyesült ellenzék joggal és alappal gondolja úgy, hogy a Fidesz-kormányt le kell váltani és el kell számoltatni. Amivel, ezek szerint, nem is tennének mást, mint „teljesítenék” Orbán Viktor NER-programját.

A kérdés az, hogy ha a 2022-es választáson győz az ellenzék, de nem szerez kétharmadot, vajon lesz-e lehetősége bármiféle elszámoltatásra. Különös tekintettel arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt mintegy harminc év alatt nem szereztünk túl jó tapasztalatokat ez ügyben, szinte valamennyi ilyen szándék előbb-utóbb hamvába holt.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mit értünk elszámoltatás alatt. Biztosan nem azt, hogy a kormányváltás után három nappal felcsúti per indul, amely miatt rögtön börtönbe kerül Orbán, Rogán Antal és Mészáros Lőrinc. Ez azért ennyire nem egyszerű, még ha sokan szeretnék is, hogy így legyen. De azt sem jelenti, amit Magyar György ügyvéd írt, hogy a közcélú vagyonkezelői alapítványokba kisíbolt vagyont csak akkor lehetne „visszaállamosítani”, ha az ellenzék kétharmados többséget szerez, mert csak úgy tudja módosítani az alaptörvényt.

Mohos Márton / 24.hu

A napokban jelent meg Bárándy Péter, Lengyel László, Vörös Imre és Fleck Zoltán közös írása arról, miért van szükség – és főként jogi lehetőség – a jelenlegi Alaptörvény jogellenességének és ennek következtében semmisségének megállapítására.

Bárándy Péter és Szentpéteri Nagy Richard szintén a napokban az ATV-ben inkább csak arról vitatkozott, hogy jogelméletileg melyik megoldást kell alkalmazni az Alaptörvény megsemmisítéséhez, lévén, hogy közjogilag is, és a legitimitását illetően is jogellenesen jött létre, ráadásul mindemellett a hatalom kizárólagos birtoklására irányul. Miként Bárándy Péter megemlítette, a volt alkotmánybíró, Vörös Imre évek óta dolgozott már az Alaptörvény megsemmisítésének olyan jogállami módján, amely egyszerű többséggel is megvalósítható.

A nélkül, hogy ennek részleteibe most elmerülnénk – ezt korábban már megtettük –, nem arról van szó, amire Schiffer András egykori LMP-társelnök nemrégiben utalt, miszerint jogállamot akarnának jogállam ellenében megvalósítani. Épp ellenkezőleg, egy önkényuralmi rendszert kell jogállammá változtatni.

Kapcsolódó
Mi lesz az Alaptörvénnyel, ha győz az ellenzék?
Mi a helyzet akkor, hogy ha az, amit le kell váltani, már nem jogállam?

Az elszámoltatás alfája és ómegája tehát a jelenlegi Alaptörvény megsemmisítése, és az annak alapján született törvényellenes jogszabályok felülvizsgálata.

A törvények felülvizsgálata során bizonyosan nem mellőzhető a bíróságokról szóló törvények áttekintése. Jelenleg még mindig túlhatalma van az Országos Bírósági Hivatalnak, ráadásul a törvény – bár mostanában keveset hallunk a hivatal és a bírák demokratikus szervezete, az Országos Bírói Tanács közötti viszályokról – mit sem változott, sőt, a kinevezési gyakorlat sem. Legfeljebb a hivatal mostani elnöke, dr. Senyei György Barna – ellentétben Handó Tündével – kisebb zajjal teszi gyakorlatilag ugyanazt, mint az azóta alkotmánybíróvá avanzsált elődje.

Az Alaptörvény megsemmisítése és a törvények felülvizsgálata egyúttal azt is jelenti, hogy igencsak meg kell ritkítani azokat a törvényeket, amelyek jelenleg kétharmados többséghez kötöttek, hiszen ezek garmadája vezetett ahhoz, hogy a Fidesz kizárólagos hatalomra törjön. Ez pedig még a saját összeeszkábált Alaptörvényük szerint is tilos:

senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Kummer János / 24.hu Résztvevõk az alaptörvény tervezett, negyedik módosítása elleni, civilek által szervezett demonstráción az Országházhoz közeli Alkotmány utcában 2013. március 9-én.

Mindezt követheti csak a felelősök elszámoltatása. Egészen pontosan azok elszámoltatása, akik bizonyíthatóan bűncselekményt, bűncselekményeket követtek el. A felelősségre vonásnak pedig szigorúan és kizárólagosan az igazságszolgáltatás keretén belül kell megvalósulnia. Nem keverhető össze a politikai felelősség a büntetőjogival. Az előbbi következménye a választási vereség és a kormány bukása, az utóbbié a szigorú eljárási szabályoknak megfelelő büntetőeljárást követő bírósági döntés.

Számos, az elkövetéskor is hatályos btk.-ba ütköző bűncselekmény felderítésére lesz (jelenleg is lenne) lehetőség. Meglepne, ha

  • hűtlen kezelések,
  • vesztegetések,
  • hivatali vesztegetések és azok elfogadása,
  • költségvetési csalás,
  • sikkasztás,
  • zsarolás és hasonló bűncselekmények

esetében ne kerülne sor megalapozott gyanú megfogalmazására.

Hogy Tóta W. Árpádot idézzem: „meg kell kérdezni Nobilis Kristófot, hogy miért adta át ingatlanfejlesztő cégét Schmidt Máriának, Leisztinger Tamást, vajon miért adta oda a Hunguest-láncot Mészáros Lőrincnek, miért mondott le Spéder Zoltán az Indexről és a bankjáról”, hogy csak néhány példát említsünk. De annak is utána járhatna majd a nyomozó hatóság, miért kellett a legdrágább kínai vakcinát egy magáncégen keresztül megvásárolni, és vajon kinek származna – nem politikai, hanem vagyoni – előnye a magyar adófizetők pénzén, de kínai hitelből, kínai cégek és munkások által megépítendő Fudan egyetemből.

És ha most azt kérdezik, vajon a Polt Péter által vezetett ügyészség alkalmassá tehető-e arra, hogy vádat emeljen ilyen és ezekhez hasonló ügyekben, én azt gondolom, hogy igen. Mi marad Polt Péter Fidesz-hűségéből, ha már nem a Fidesz áll mögötte? És ki tudja, meddig lesz Polt Péter a legfőbb ügyész? Könnyen lehet, hogy az ő bebetonozása a tisztségébe éppen annyira „gránitszilárdságú” csupán, mint az Alaptörvény.

Az sem lehet kétséges, hogy egy sikeres kormány- és rendszerváltás után Magyarországnak csatlakoznia kell a két hét múlva munkáját megkezdő Európai Ügyészséghez.

Mondhatják rám, hogy túlzottan optimista, vagy még inkább azt, hogy naiv vagyok. Mentségemre csak az szolgál, hogy 1990 óta most látom először, amint komoly szaktudással felvértezett elméleti és gyakorlati jogászok, és más – szintén hiteles – értelmiségiek egy olyan szakmai hátországot hoznak létre a rendszert váltani akaró egységes ellenzéknek, amihez már csak politikusi bátorság és kitartás kell, hogy a jogilag és szakmailag megalapozott változtatást végre is hajtsák.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.