Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

Tíz éven belül megújíthatnánk a magyar demokráciát, csak neki kellene állni

  • Milyen válaszokat adhatunk Magyarországon a demokráciák legitimációs deficitjére?
  • Miképp növelhetnénk egyszerre a demokratikus részvételt és a döntéshozatal minőségét, vagyis hol lenne szükségünk több demokráciára, és hol kevesebbre?
  • Hogyan csökkenthetnénk a demokrácia elfogadottságát aláásó szélsőséges politikai polarizációt?

Ezekre a kérdésekre keresik a választ az Egyensúly Intézet (EI) szakértői, akik csütörtökön hozták nyilvánosságra legújabb szakpolitikai javaslatukat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megújítani a demokráciát. Mint megjegyezték, Magyarországon az elmúlt évtizedben a demokrácia folyamatosan heves viták tárgya volt, ez jelenleg is zajlik és valószínűleg a közeljövőben sem lesz ebben változás.

Hazánk azonban nincs egyedül ezzel a problémával, világszerte érzékelhetők olyan tendenciák, amelyek a demokráciák fenntarthatóságát ássák alá, és ezek pártállástól függetlenül is aggasztó helyzetet teremtenek. Az Egyensúly Intézet most arra vállalkozott, hogy ötleteket adjon a demokratikus válság megoldására, előbb azonban három pontban vázolták a demokrácia előtt álló fő kihívásokat.

Kapcsolódó
Kellene egy kitörési pont Magyarországnak
A társadalmi kohézió, a fenntarthatóság, a digitalizáció és még az oktatás területén is jobban teljesítünk annál, mint ahogy azt az ország gazdasági helyzete engedné, de nincs olyan kitörési pontja Magyarországnak, amely képes lenne elmozdítani az Európai Unió legszegényebb országai közül.

Kihívások

Legitimációhiány

Mint kifejtik, világszerte sokan érzik úgy, hogy a demokrácia nem a többség, hanem egy szűk elit érdekeit szolgálja, a választóknak pedig nincs érdemi befolyásuk a közös ügyeik alakulására. Megjegyzik:

egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a hipotézis, hogy a központosított tekintélyuralmi rendszerek hatalmi korlátok és emberjogi aggályoskodás híján hatékonyabban tudnak reagálni a váratlan krízishelyzetekre, ezért végső soron szükségszerűen felül fognak kerekedni a lassú elsorvadásra ítélt demokráciákkal szemben.

Az EI úgy véli, hogy még nem kell temetni a demokráciákat, de a demokratikus döntéshozatal minősége elengedhetetlen a tartós stabilitáshoz.

Szintén a legitimációhoz kapcsolódó kihívás a népességfogyás és a társadalom elöregedése. Az idősebbek túlsúlya a szavazókon belül súlyos generációs feszültségek forrása lehet, mert preferenciáik jellemzően eltérnek a fiatalabb generációkétól. Éppen ezért mindenképpen szükség lenne a tudatos, aktív fiatal választók politikai aktivitásának ösztönzésére.

A politikai döntéshozatal minősége

Az Egyensúly Intézet által vázolt második problémakörben első olvasatra „demokráciaellenes” elemeket is észrevehetünk, de jobban belegondolva nem erről van szó, hanem teljesítményalapú intézményekről.

A jogállami demokrácia két, egymást feltételező és egymással feszültségben álló elem kényes egyensúlyára épül: a népszuverenitásra (népuralom) és a többségi akaratot korlátozó alkotmányosságra (joguralom),

olvasható a szakpolitikai dolgozatban, hozzátéve, hogy az első túlsúlya diktatúrához, a másodiké illegitim, elitista technokráciához vezet.

A politika szépsége vagy nehézsége – ki hogyan vélekedik róla – az, hogy választásainkat gyakran nem a tények vagy a szakértelem, hanem a hitek és értékválasztások határozzák meg. Viszont az állam működésében vannak olyan területek, ahol „a megismerhető tények és a szakmai szempontok nem csupán fontosak, de viszonylag tárgyilagosan értékelhetők is”.

Az igazságszolgáltatásban vagy a monetáris politikában kifejezetten romboló, ha a szakmaiság helyett politikai szempontok, függelmi viszonyok vagy akár a laikus többség rövid távú akarata érvényesül, ezért ilyen esetekben a fair alapelvek szerint meghatározott kevesebb demokrácia szolgálja leginkább a demokratikus berendezkedés hosszú távú versenyképességét.

Szélsőséges politikai polarizáció és bizalomhiány

A harmadik probléma tulajdonképpen el is magyarázza önmagát. Hazánkban az utóbbi évtizedekben visszaszorult a kompromisszumkeresés, jellemzővé vált az extrém ideológiai pozíciók képviselete és egyre inkább lehetetlennek tűnik az átjárás a szekértáborok között. „A szélsőséges polarizáció csökkenti a szakpolitikai döntéshozatal minőségét, gyengíti a társadalmi kohéziót, aláássa az alkotmányos rend legitimitását, és a gazdasági növekedésre is fékező hatást gyakorol” – ennek kezelése semmiképpen sem mulasztható el, hívja fel a figyelmet az EI, de a fenti kihívásokra megoldási javaslatokkal is készültek.

Megoldási javaslatok

Bízzunk jobban a választókban!

Az intézet szerint 2030-ra kötelezővé kell tenni a gördülékeny és biztonságos elektronikus szavazást, interneten vagy okostelefonon, előtte pedig célzottan fejleszteni kell a digitális kompetenciákat, hogy a választók képesek legyenek leadni a szavazatukat.

A javaslat nem hirtelen váltásról beszél: az új rendszert ki lehetne próbálni a helyi népszavazásokon akár úgy is, hogy szavazóhelyiségben a papíralapú szavazás mellett – jogkövetkezmények nélkül, párhuzamosan – ki lehetne próbálni az elektronikus voksolást is. Így az öt év múlva esedékes parlamenti választásra már készen állna egy olyan kiforrott rendszer, amely kifogna a legtöbb ma ismert választási csalási módszeren.

2026-tól kezdve le kell szállítani a választójogi korhatárt 18 évről 16 évre.

„A neurológia és a pszichológia felismerései alapján ekkorra már minden, a tudatos választáshoz szükséges kompetenciával rendelkezünk”, érvel a javaslat mellett az EI, hozzátéve, hogy a kutatások szerint a 18 évnél fiatalabbak nagyobb eséllyel adják le az első szavazatukat és nagyobb esély van arra, hogy később is szavazni fognak. Ez utóbbit erősíthetné az is, ha kötelezővé tennék mindenkinek az első szavazást, vagy ha a kényszer túl erős lenne, akkor lehetnének más ösztönzők is, például a szavazáson való részvétel plusz pontot jelenthetne a felsőoktatási felvételin.

A szavazáson kívül más módja is lehet a részvételi demokrácia erősítésének. Az Egyensúly egyik javaslata, hogy 2024-től minden városban és fővárosi kerületben az éves költségvetés 2 százalékának felhasználásáról a helyben élők dönthessenek. Ezzel növelni lehetne a politika iránti bizalmat és a közösségi együttműködést is.

A másik ötlet szerint 2024-től szervezetten be lehetne vonni a lakosságot egyes jogszabályok részletszabályainak kidolgozásába,

főleg, amikor érdemes az érintett polgárok vagy szakértők lehető legszélesebb körének szempontjait figyelembe venni. Ehhez szintén szükség van az infrastruktúra mellett az állampolgárok felkészítésére is.

Bízzunk kevéssé a választókban!

Az Egyensúly Intézet itt a választói akarat ingadozásától függetlenített intézményeket követel, és ugyan fentebb már utaltunk arra, hogy ez nem a demokrácia lebontására utal, de most részletesebben is tárgyalják. E szerint

a hatalom ellenőrzését vagy az alapvető alkotmányos jogok védelmét ellátó intézmények vezetőit ne azok a politikusok válasszák, akiket ezeknek az intézményeknek ellenőrizniük kell, hanem szakmai jelölőbizottságok.

Az érintett intézmények az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Országos Bírói Hivatal, az ügyészi szervezet, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a jegybank, a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság. A jelölőbizottságok tagjait a politikai kötődés helyett a mérhető szakmai kiválóság alapján válasszák ki – áll a javaslatban.

A szakpolitikai aprómunkát el kell választani a politikától, például az adópolitika részletszabályainak megalkotásához hozzák létre az Adóügyi Tanácsot, a független jegybankok mintájára. Ezen felül érdemes lenne megnyitni az államot külföldi szakemberek előtt is, akik például a jegybank, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vagy a Budapesti Közlekedési Központ élén is helyt tudnának állni. Ez a magyar állampolgársággal nem rendelkező, határon túli magyarok számára is előnyös helyzetet teremtene.

Bástyázzuk körbe a demokráciát!

A demokrácia körbebástyázása szintén több elemből áll össze az EI elképzelése szerint. Az elsőben azt írják, hogy

az alapjogokat és az alapvető alkotmányos intézményeket szabályozó, ma jellemzően kétharmados törvényeket kössük háromnegyedes többséghez, illetve a kiemelt alkotmányos intézmények esetében négy évvel késleltetett hatálybalépéshez.

Úgy vélik ez érdemi párbeszédre és kompromisszum keresésére kényszerítené a mindenkori kormánytöbbséget és az ellenzéket.

A demográfiai folyamatok miatt időnként elengedhetetlen választásikörzet-módosítást emberek helyett számítógépes algoritmusokra kell bízni, így el lehet hárítani a politikai manipuláció gyanúját. Ennek semmiféle technikai akadálya nincs – teszik hozzá.

Végül, de nem utolsósorban, 2024-től önálló, kompetencia- és élményalapú tantárgyként kell bevezetni az állampolgári öntudatra és demokratikus készségekre nevelést, legalább heti két órában. Az intézet a demokratikus nevelés részleteivel külön szakpolitikai anyagban is foglalkozik majd, de itt is ad tippeket, például osztálytermi viták szervezése vagy az iskolai „részvételi költségvetés” bevezetése is hasznos lehet.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.