Arra a kérdésre, hogy hány ember dohányzik a világon, a tesztet kitöltők elsöprő többsége tudta a helyes választ. Bár egyre több tanulmány és cikk foglalkozik a dohányzás okozta egészségügyi ártalmakkal, ma mégis több mint egymilliárd ember dohányzik a világon. Ez pont annyi, mintha 1800-ban a világ teljes népessége dohányzott volna. Viszont azt már nagyon kevesen találták el, hogy Magyarország lakosságának mekkora része fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket. A jó válasz, hogy Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember dohányzik rendszeresen. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) évente megjelenő körképe szerint Magyarország dobogós a dohányzók aránya tekintetében az OECD országok között.
Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Sokan a nikotint tartják a leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint is az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst – ezzel olvasóink túlnyomó része is tisztában van.
Mennyi vegyi anyagot tartalmaz a dohányfüst?
Szerencsére sokan tisztában voltak vele, hogy cigarettázáskor a dohányosok nem csak magukat, de a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki, viszont azt már kevesebben tudták, hogy a cigarettafüstben kimutatott több mint 7000 vegyi anyagból hányról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Megoszlottak a vélemények, de a helyes válasz az, hogy 93 ilyen vegyi anyagot tartalmaz a cigarettafüst.
Ha már fentebb szóba került a nikotin, majdnem minden kitöltőnk helyesen tudta, hogy függőséget okoz , ezenkívül fejfájással, szédüléssel járhat, de negatív hatással van a szív- és érrendszerre is.
Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra – ezt az olvasóink is így gondolják, helyesen, hiszen a dohányzás ártalmai a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának mellőzésével kerülhetők el a leghatékonyabban. Viszont ha már dohányoznak, akkor igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége.
Azok, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem szoknak le, azáltal, hogy tájékozódnak a dohányzás, illetve nikotinfogyasztás kevésbé ártalmas lehetőségeiről és esetlegesen valamelyik füstmentes technológiát választják, nemcsak saját magukat, de a környezetüket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki.
Füstmentes technológiák
A különféle füstmentes technológiák a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járhatnak. Ezen füstmentes technológiák használata során nem történik égés, így nem keletkezik füst, ezért kevesebb toxikus anyag szabadul fel, mint a cigarettafüst esetében.
A nikotinbevitelnek különböző módjai vannak, ami lehet füstképződéssel járó, mint például a cigaretta és a szivar, és lehet füst nélkül működő. Arra a kérdésre, hogy melyek a legismertebb technológiák, amelyek égés és füst nélkül biztosítják a nikotinbevitelt, valamennyi kitöltők tudta a helyes választ: az elektronikus cigaretták, az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák, a különféle elveken működő dohány-hevítéses technológiák, valamint a nikotintapaszok és –rágók ismeretesek. Ezen füst nélkül működő technológiáknak különböző lehet a céljuk (ártalomcsökkentés vagy leszokás támogatása), valamint a működéshez szükséges alapanyaguk is (például nikotinlikvid vagy dohány).
Azzal viszont már kevesebben voltak tisztában, hogy hány százalékkal kevesebb káros anyag kerül a szervezetbe e-cigarettázáskor a cigarettázáshoz képest a Public Health England (a brit állami egészségügyi hatóság) adatai szerint. Ez a szám 90-95 %.
Kockázatok és mellékhatások
Kizárólag legális, megbízható forrásból származó, szigorú szabályok betartása mellett gyártott füstmentes technológiák vásárlása esetén kerülhetők el a minőségből fakadó esetleges mellékhatások, amit a válaszadók többsége helyesen tudott.
A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak nikotint, amely erős függőséget okozó anyag, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. Ezen kívül hosszú távú hatása egyelőre nem ismert. A kitöltők nagyrésze tudta ezt helyesen. Szerencsére a válaszadók nagy része helyesen jelölte meg, hogy leghatékonyabban úgy szabadulhatunk meg a dohányzás ártalmaitól, ha egyáltalán nem dohányzunk.
Összességében elmondható, hogy a válaszadók egyre többet tudnak a dohányzás káros hatásairól, az ártalomcsökkentés fontosságáról és az újfajta füstmentes technológiák működéseiről és kockázatairól, ami akár első lépésnek is tekinthető a füstmentes jövő felé.
ÉRDEKEL A TÉMA?
Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos cikkeink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban.
