Belföld

Szél Bernadett szerint egyértelmű, hogy zsarolással kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A független képviselő a pécsi egyetem válaszából következtet erre.

Új dokumentumokat szereztem meg: egyértelműen zsarolással kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba és semmilyen garanciát sem kaptak a kormánytól

– írja Facebook posztjában Szél Bernadett, aki közérdekű adatkéréssel próbált az egyetemek modellváltása mögé nézni.

Három egyetemtől, a pécsitől, a szegeditől és a debrecenitől kért tájékoztatást a független országgyűlési képviselő, „mert látni akartam, mégis milyen információk alapján hoztak az egyetemek szenátusai pár hét leforgása alatt az egész hazai felsőoktatás jövőjét meghatározó döntést.”

Csak a Pécsi Egyetemtől kapott választ a képviselő. A Szegedi és a Debreceni Egyetem rektora szerint titkosak az anyagok, mert „további döntés megalapozását szolgálják”, a Pécsi Egyetem rektora azonban részletesen válaszokkal szolgált Szél Bernadettnek, aki pontokba szedve foglalta össze, szerinte mi derül ki a dokumentumból:

  1. Nem az egyetemek kezdeményezték a modellváltást. A Pécsi Egyetem azt írta „A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Pécsi Tudományegyetem vezetése és karok dékánjai január 8-án tájékoztató megbeszélést folytattak a fenntartó képviselőjével az Egyetem modellváltási folyamatba történő esetleges bekapcsolódásáról.”
  2. Iszonyatos tempót diktált Palkovics – írja Szél Bernadett.. A minisztérium eredetileg egyetlen hónap alatt akart eljutni a rektorok berendelésétől a törvényig: január 8-án volt az első megbeszélés, február 9-ére már a parlamenti előterjesztést tervezték. Ráadásul a január 18-i héten akarták véglegesíteni a kormányelőterjesztést, mielőtt még január végén döntést hozott volna a szenátus.
  3. A képviselőnek küldött válaszból kiderült az is, hogy tíz nappal a szenátusi döntés előtt még nem volt kijelölt tárgyaló delegáció az egyetem részéről: „Megfogalmazódtak az Egyetemen belül tárgyaló delegáció kijelölésére irányuló igények. A tárgyalási folyamat még nem ért el olyan fázisba.”
  4. Szél Bernadett azt írja,  semmi nem derül ki az elvileg „tájékoztató”-nak nevezett anyagból az olyan alapvető kérdésekről, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei. Garancia semmire nincs, mindent a majdani nagyhatalmú kuratórium dönt el és az általa elfogadott Alapító Okirat. „Az eddigi tárgyalások szerint” a kuratóriumba a rektor is javasolhat tagot, de ez nem köti a kuratóriumot. Megüresedés esetén a kuratórium többsége dönt az új tagról. A rektorválasztást és a szenátus jogait is majd a kuratórium által elfogadott Alapító Okirat és szmsz szabályozza. Ezek rögzíthetik a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de „rendelkezhetnek úgy is”, hogy a fenntartó dönt minden kérdésben, ideértve a rektori pályázatot is. Magyarul lehet, hogy megmaradnak a szenátus jogai, lehet, hogy semmi se marad belőlük – értelmezi a választ Szél.
  5. Hasonlóan két végletben mozog a jelenlegi egyetemi struktúra jövője is: „A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. Ennek részletei a tárgyalás későbbi szakaszában kerülnek előtérbe. Az Egyetem Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi ezeket a kérdéseket.”
  6. Arra a kérdésre, hogy mi a garancia az egyetem befolyástól mentes, szabad működésére, azt a választ írták, hogy az Alaptörvény.
  7. Arra a kérdésre, hogy változik-e az állami finanszírozással tanuló hallgatók aránya, az a válasz, hogy „Reményeink szerint minimum az eddigi mértékben elérhetők lesznek továbbra is államilag finanszírozott helyek és lesznek ehhez kapcsolódó hallgatói juttatások is.”
  8. A közalkalmazottiból munkaviszonyra váltás garanciái is abban merülnek ki, hogy „a munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók”. Ugyanez a helyzet a jubileumi jutalommal is az első 5 évben.
  9. Az egész fenntartóváltás nettó anyagi zsarolással kikényszerített konstrukció – írja a politikus, aki szerint erre ez a válasz a bizonyíték: „A modellváltó intézmények esetében 2 lépcsőben 15 + 15 % béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret.” További mézesmadzag a 15-25 éves stratégiai finanszírozási szerződés az állammal és az 5 éves középtávú finanszírozási szerződés – teszi hozzá Szél Bernadett.
  10. A szenátusi határozat ugyan több garanciát is kér a kormánytól, de az eredeti szöveghez képest egy módosítottat fogadtak el végül. Az eredeti így hangzott: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a kuratórium legyen figyelemmel a Szenátus véleményére.” Ehelyett ez lett a végső: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a Rektor a Szenátus által jóváhagyott javaslatokat terjeszti a kuratórium elé.” Szél Bernadett szerint lényegi változás ez: a szenátusi határozat így sehol nem kötelezi a kuratóriumot, hogy a mindent eldöntő Alapító Okirat kidolgozása során vegye figyelembe a javaslataikat.

Szél Bernadett szerint kvázi vakon került döntéshelyzetbe a szenátus és 34 igen, 2 nem és 2 tartózkodással szavazté kmeg Pécsen a modellváltást.

Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe. Valójában biztos csak az, hogy a miniszter nevezi ki a kuratóriumot, aki majd elfogadja az alapító okiratot, és ha szerencséjük lesz, majd egyes pontokon figyelembe veszik a javaslataikat — vagy nem. Ez az én szememben zsarolással kikényszerített önfeladás, és szégyen, hogy a járvány közepén ezt teszi a kormány a felsőoktatással, az pedig szomorú, hogy ehhez az egyetemeken partnereket talált.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik