Koszticsák Szilárd / MTI
Belföld

Molnár Antal: A Magyarságkutató „főigazgatójának annyi köze van a történelemhez, mint Gődény Györgynek az orvostudományhoz”

A Vatikánba kinevezett csúcstörténész nem politizál, szakmai alapon bírálja a házmesterfokon űzött tudományt

A Válasz Online készített nagyinterjút Molnár Antallal, akit Ferenc pápa a minap nevezett ki a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává. A Történettudományi Intézet igazgatója azt valószínűsíti, nem a magyar katolikus egyház, hanem a Vatikán javaslatára került a testületbe, bár kutatási területe jelentős része a magyar katolicizmus múltjához kapcsolódik és a magyar egyház sok képviselőjével nagyon jó a kapcsolata.

A pápai testület a katolikus egyház és a történettudomány közötti párbeszéd legfőbb fóruma, szerinte ezért lehet fontos, hogy kutatóként a magyarság és a Balkán történelmével foglalkozik.

Tetszik vagy nem tetszik, a magyarság bánata önmagában senkit nem érdekel.

Sokkal érdekesebb, ha a régióról beszélünk, hiszen régi cél, hogy a világ és Európa a magyar mellett a régió történetét a magyar szempontok szerint tematizálva ismerje meg, bemutatva a közös múltat, az összefüggéseket, a jelen konfliktusainak gyökereit.

A jelen hazai konfliktusairól azt mondja, az Orbán-kormány által alapított intézmények közül a Veritas Intézettel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával is jó a kapcsolatuk; a pozsonyi csatáról szóló animációs film után azért bírálták a Magyarságkutató Intézetet, mert a történelmet emlékezetpolitikai narratívákra szűkítette le.

Kiderül, a Mandineren megjelent közös írása Fodor Pállal, amely megkérdőjelezte „a házmester-történettudomány” hitelességét, személyes élményen is alapult.

Molnár Antal ugyanis olyan házban él, melynek ügyeit korábban a Magyarságkutató Intézet mostani főigazgatójának, Horváth-Lugossy Gábor házmester-vállalkozása kezelte. Mivel szakmai ártalom nála a dokumentálás, ezért máig őrzi a közös költséggel, dugulással, takarítással kapcsolatos leveleket, az egykor szintén a cégnél dolgozó Szakács Árpád aláírásával.

Molnár Antal sajnálja, hogy az „alternatív történetírás, kutatás” már nem csak kültelki kocsmákban dívik, intézetet lehet erre alapítani, és ez folyik a köztelevízióból is, noha tudományos kérdésekben szakemberekre kellene hallgatni.

A koronavírus elleni vakcina ügyében ő is inkább az orvosokra hallgat, mint Gődény Györgyre, egyetért azzal, hogy a Magyarságkutató költségvetési finanszírozása olyan, mintha vírustagadókat támogatna az állam.

Előbbi főigazgatójának annyi köze van a történelemhez, mint Gődény Györgynek az orvostudományhoz, bár utóbbinak legalább patikusi végzettsége van.

Azt mondja, intézményvezetőként nem politizál, de a szakma számára kulcsfontosságú ügyben fel kell emelnie a hangját, nem szabad mérlegelni, jó lesz-e vagy sem, mi lesz a költségvetéssel.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.