Egy pénteki háttérbeszélgetésen Fekete-Győr András és a Momentum két szakpolitikusa arról beszélt, mihez kezdenének egy esetleges kormányváltás után. A pártelnök egy Kövér Lászlónak tulajdonított szállóigével magyarázta, hogy miért fontos ez:
Kormányon voltunk, nem hatalmon
– mondta a jelenlegi házelnök, miután 2002-ben leváltották az első Orbán-kormányt.
A Momentum-elnök szerint már teljesen más a helyzet, mint 2010 előtt volt: a NER nem csak az államba betonozta be magát, hanem a gazdaság leuralásán keresztül egy hatékony mélyállamot is kiépített. „A magyar államot és a magyar gazdasági életet is újra kell szervezni a kormányváltás után, mindkét fronton előre kell nyomulni, hogyha a jelenlegi ellenzék nem csak kormányon akar lenni, hanem hatalmon is” – magyarázta Fekete-Győr András.
Ezért dolgozta ki a párt az Új Rendszerváltás programját, amit vasárnap mutattak be, illetve a pénteki beszélgetésen az ezzel kapcsolatos dilemmákról is volt szó.
Ígéretcunami
A programban három csoportba sorolták a momentumosok a tervezett intézkedéseket aszerint, hogy mennyi idő alatt lehetne azokat végrehajtani.
Az első 3 napban:
- meg kell akadályozni a korrupciós bizonyítékok eltüntetését, az EU szerveit kérik majd a gyanús pénzmozgások átvizsgálására,
- nem szállhat fel magánrepülőgép egyik reptérről sem a kormányváltás első hónapjában, ezt azzal indokolta a pártelnök vasárnap, hogy már zajlik a vagyonok kimentése, „így viszont Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”,
- el kell zárni a fideszes holdudvarhoz vezető pénzcsapokat, és leállítani az összes folyamatban levő közbeszerzést, amíg felül nem vizsgálják azokat,
- állami hirdetés stop: hirdetéseken keresztül az állam ne pénzelje a médiát egy éven át,
- a „felcsúti per” bejelentése: ez a rendszer felépítőinek, fő gazdasági-, politikai aktorainak pere lenne Felcsúton.
Az első 30 napban:
- el kell távolítani a politikai kinevezetteket az állami intézményekből,
- nyilvánosságra kell hozni a titkosított hatástanulmányokat, például a Budapest-Belgrád-vasútvonal, vagy Paks 2 előkészítő anyagait,
- kiemelt állami védelmet kell kapniuk a lopást bejelentő tanúknak és bejelentőknek, kampány is indul majd azért, hogy lépjenek elő azok – például a NAV-nál, vagy a Közbeszerzési Hatóságnál –, akik tudnak piszkos ügyeket bizonyítani,
- elindítják az alapítványokba kiszervezett közvagyon visszaszerzését,
- visszaadják az önkormányzatoktól elvett forrásokat,
- kiterjesztik a vagyonosodási vizsgálat intézményét,
- büntethetővé tennék a hamis vagyonbevallásokat, a házastársak, az egyenesági- és oldalági leszármazottak, felmenők vagyonát is vizsgálnák,
- átvizsgálják a gyanús közbeszerzési aktákat,
- nyilvános meghallgatásokat tartanak a „NER szimbolikus ügyeiben”, amelyekről még nem döntöttek, mik lesznek azok.
Az első 300 napban:
- a miniszterelnöki mandátumgyakorlást két ciklusban maximalizálják,
- létrehoznak egy korrupcióellenes ügyészséget kétharmad esetén, vagy a bíróknak adnának extra hatásköröket, ha feles többsége lenne az új kormánynak,
- csatlakoznának az európai unióshoz korrupcióellenes ügyészséghez,
- átláthatóvá tennék a közbeszerzési rendszert,
- a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat felülvizsgálják,
- különböző vagyonadókat vezetnek be: kastélyadó, jachtadó, magánrepülőadó, és kaszinóadó hangzott el példaként – „ha valaki nem elszámolni a vagyonával, nem állunk meg az adóügyi következményeknél”, mondta Illyés Márton,
- különféle intézkedéseket ígérnek a kulcsfontosságú szektorokban: a bankszektorban, az energetikában, az agrárium, az IT-ban,a médiában többek között, „beteg és korrupt céghálók felszámolását” ígérték,
- és a közmédia újraszervezését ígérik.
Az önkormányzatoknál nem sikerült az elszámoltatás, de majd kormányon
A programon körülbelül fél évig dolgozott egy közjogi és egy gazdasági kabinet. Előbbit Szigeti Flóra, a párt V. kerületi önkormányzati képviselője vezette, utóbbit Illyés Márton, aki a Rajk Szakkolégium igazgatója volt, jelenleg pedig a fővárosi városházán dolgozik.
Pénteken Illyés Márton arról beszélt, hogy több száz kulcspozíciót azonosítottak, és rengeteg szakértővel beszéltek, ez a munka adta a program kidolgozásának a gerincét. Szigeti Flóra pedig azt mondta el, hogy igyekeztek olyan megoldásokat keresni, amelyek feles többséggel is végigvihetőek. Fekete-Győr András szerint ezekre azért volt szükség, mert az ellenzék adós azzal, hogy a „rendszerváltás és az elszámoltatás mikéntjét” is konkretizálja, ne csak ígéret szinten hangozzanak el ezek.
Ellenvetésként elhangzott, hogy a NER-ben jogszerűen történnek a dolgok, „le vannak papírozva” azok az ügyek, amelyekről a Momentum egyértelműen korrupcióról beszél. Ezért amikor azt mondják, hogy megakadályozzák a bizonyítékok eltüntetését, akkor igazából semmi olyanhoz nem jutnak majd hozzá, ami egy bíróság előtt terhelő lenne.
Illyés Márton, aki 2010 előtt dolgozott a közigazgatásban, erre azt mondta, hogy sokkal fontosabb, hogy az „iratgyártást” akadályozzák meg:
A számlautalások, a bizonyítékok megvannak, azt kell megakadályozni, hogy teljesítési igazolásokat, szerződéshosszabbításokat, indoklásokat gyártsanak le
– magyarázta a közgazdász.
Fekete-Győr szerint viszont a bizonyítékok eltüntetésére is van példa, itt említette, hogy Gelencsér Ferenc, az I. kerületi alpolgármesterük dokumentálta, hogy a városházáról papírokat visznek el, miután az ellenzék nyert a Várban. Itt felvetettük, hogy miért sikerülne egy esetleges kormányváltás után az elszámoltatás, ha 2019 után az önkormányzatoknál sem sikerült.
Egy kudarc az ellenzéki önkormányzás ebből a szempontból, nagyon kevés csontváz esett ki a szekrényből
– ismerte el a pártelnök. A kormányváltás után viszont más helyzet lenne Fekete-Győr András szerint, mert sokkal nagyobb hatalom kerülne az ellenzék kezébe.
„Komoly elszámoltatást tervezünk” – mondta a pártelnök, kifejtve, hogy gazdasági és politikai szereplők is a célkeresztbe kerülnének. Azt mondta, olyat nem állítanak, hogy valakit börtönbe küldenek, mert a jogállami kereteket nem akarják átlépni, a bíróságok dönthetnek majd erről. Azonban a perek előtt meghallgatások lennének, ahol bemutatnák a nyilvánossá előtt a szerintük legkorruptabb ügyeket.
Felelősségre kell vonni azokat, akik a Fidesz-maffiát szolgálták, és így váltak multimilliárdosokká
– mondta a vasárnapi programbemutatón Fekete-Győr.
A háttérbeszélgetésen felmerült, hogy ennek útjába lehet például Polt Péter, akit csak kétharmados többséggel lehet eltávolítani. Fekete-Győr szerint ez probléma lehet, de azt mondta, kellő nyomásgyakorlással tudnának ezen változtatni. Illyés Márton hozzátette, hogy a beazonosított kulcsszereplők közül szerinte nagyon sokan „átállnának”, ha hatalomváltás történne: példaként említette az Alkotmánybíróságot és a Költségvetési Tanácsot.
Szigeti Flóra elmondta, hogy a jogállami kereteket nem lépnék át, nem lesznek visszamenőleges hatályú jogszabályok, de az Alaptörvény adta lehetőségeket kihasználnák.
A társadalom igazságérzete sérült, ezt kell helyreállítani az elszámoltatással, és ezzel az új rendszerváltással
– szögezte le Fekete-Győr, aki szerint Magyarország nem lehet következmények nélküli ország.
A fenti program a Momentum sajátja, de a többi ellenzéki pártot is tájékoztatták róla, visszajelzések azonban még nem érkeztek. A pártelnök azt mondta, hogy az előválasztás után egyetlen ellenzéki program lesz, így még bármi változhat, de a mögé mind a hat összefogott párt be fog állni.
