Még a karácsony előtti héten vágott ki a belvárosi önkormányzat közel két tucat, kisebb-nagyobb fát, illetve a körülöttük lévő bokrot a Bástya utca 1-11. szám alatti telken, ahol a jövőben közparkot szeretne létesíteni a kerület. 2019-ben már foglalkoztunk a telekkel, akkori fotóinkon jól látszanak a fák, amelyek mára – amint friss képeinken is látható – eltűntek mind, egy letarolt placc maradt a helyükön.
A december közepi fakivágásról olvasónk készített egy rövid videót is: ezen látszik, hogy a kerület megbízásából olyan fákat is kivágtak a telek Veres Pálné utcai oldalán, amelyek többemeletnyi magasra nőttek, és az utcakép szerves részei voltak.
Négyszázmillió forintnyi közpénz elégetve
A telek szövevényes története évtizedes ingatlanügyletre nyúlik vissza, amelyet korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk.
- A Bástya utcai telket még 2008-ban adta el az akkor Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat. A középkori várfal melletti ingatlan tulajdonosa az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft. lett. Szállodát akartak építeni, de a cég 2013-ra bedőlt, a telek felszámolóhoz került.
- A felszámolónak végül 601 millió forintért sikerült 2016-ban eladnia a telket. Az önkormányzat nem próbálkozott az árverésen, úgy tűnik, nekik megfelelt, ha a telek magánkézbe kerül.
- Az új tulajdonos 2016-ban Mazen Ramahi jordán befektető érdekeltsége, a MAZ Investment lett.
- Ekkor azonban már nem lehetett szállodát építeni a Fővám térhez közeli telekre. Az V. kerületi önkormányzat új rendelete szerint a Bástya utca 1-11. alatti telken kizárólag legalább 200 férőhelyes közforgalmú és lakossági mélygarázs volt építhető.
- A telekeladáskor a felszámoló ugyanakkor nem volt a terület birtokában. Birtokon belül ugyanis még mindig az önkormányzat volt, amely nem engedte birtokon belülre a terület új tulajdonosát.
- Miután a jordán üzletember hónapokon át nem tudott megegyezni az V. kerülettel a birtokba adásról, 2018 őszén saját kezébe vette az ügyet, és behatolt a területre, az ott lévő játszóteret, ahová a szomszéd óvodából jártak át játszani a gyerekek, pedig lebontatta. Mazen Ramahi állítása szerint többször kérte az önkormányzatot, hogy beszéljék meg az ügyet, így azt is, hogy mi legyen a játszótérrel, de érdemi reakciót nem kapott.
- Ezután, 2018 végén jogi szkander vette kezdetét. A vállalkozó pert, az önkormányzat kisajátítási eljárást kezdeményezett.
- Míg Rogán idején 400 millió forintért adták el a telket, 2019-ben az önkormányzat 815 millióért „vette vissza” kisajátítás révén. Az összeg nagyságát a fővárosi kormányhivatal határozta meg. Azzal tehát, hogy előbb eladták, majd visszavették, több mint 400 millió forint veszteséget könyvelhetett el a kerület.
- Mazen Ramahi 2019-ben a 24.hu-nak azt mondta: elképedve áll a kormányhivatal döntése előtt. Szerinte hihetetlen, hogy miközben ő minden törvényt betartva, szabályosan vásárolta meg a telket, azt a kisajátítás révén mégis „elveszik” tőle. A kormányhivatal által megállapított 815 millió forintot már átutalták neki, ennek ellenére pert kezdeményez. A 24.hu mostani megkeresésére a vállalkozó azt közölte: a per jelenleg is folyamatban van.
Bejáratott páros
Legutóbbi cikkünk óta azt legalább lehet már tudni, hogy a kormánypárti vezetésű kerület közparkot kíván itt létesíteni.
A tervezést az önkormányzat mára már jól bejáratott partnere, a Város-Teampannon nyerte el tavasszal 93 millió forintért. A cég – amint az a közbeszerzési értesítőből kiderül – a Belvárosban számos kisebb-nagyobb tervezési feladatot látott el a közelmúltban, mi csaknem tíz projektet számoltunk össze. Lényegében ők lettek az elmúlt években a kerület tervezőirodája: részt vehettek a Vörösmarty tér megújításában (82 millióért tervezhették meg ezt), ők tervezhették újra a Podmaniczky teret 33 millió forintért, ott voltak a József Nádor tér felújításánál, de általános keretmegállapodás is van az önkormányzat és a cég közt a mérnöki és tervezési feladatok elvégzésére. A Kossuth utca (korábban tévedésből teret írtunk – N.G.M.) revitalizációjára, az Arany János utca megújítására, valamint a Duna-rakpart, V. kerülethez tartozó részeinél is kaptak több tízmilliós munkát az önkormányzattól, hogy csak pár példát említsünk. A cég székhelye egyébként a Bástya térrel szomszédos Veres Pálné utcában van, 2019-es bevételük 218 millió forint volt.
A fák kivágása után érdeklődtünk a cégnél, hogy milyen látványtervek készültek a Bástya utcai közparkról, de egy önkormányzati céghez irányítottak bennünket, ahonnan kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. A Belváros-Lipótváros Városfejlesztő még áprilisban adott ki egy közleményt arról, hogy régészeti feltárás is megkezdődött a telken, igaz, ennél bővebb, az eredményt is ismertető tájékoztatót nem találtunk. A helyszínen jól láthatók azok a gödrök, amelyekben a régészeti vizsgálat folyt, azokban boltíveket, különböző, kisebb-nagyobb építményeket láttunk a kerítésen túlról.
Noha mára letarolták a telket, a közbeszerzési értesítőben egyelőre nem tűnt fel a Bástya utcai telek kivitelezési munkája.
Egy helyi lakos véleménye
A helyi lakosság azt fájlalja főleg, hogy a fakivágás ügyében és általában a közparkról sincs érdemi kommunikáció, sem egyeztetés, de még tájékoztatás sem. Helyi igény lenne például egy kutyafuttatóra, lévén a kerületnek ezen a részén nincs ilyen, de erről se tudni, hogy a közpark része lesz-e. Egy ott lakó azt mondja, őt felháborította, hogy nagy és egészséges fákat vágnak ki Budapestnek egy olyan szegletében, ahol alig van zöld felület.
Nyilván azért nem tájékoztattak róla előre, hogy ne legyen tiltakozás. Minden aspektusa dühítő ennek a történetnek számomra. Közparkot akarnak itt létrehozni, nem tudom, hogy abba miért nem fér bele az 4-5 magas fenyő, amit kivágtak.
Nagyon keveset tudni magáról a fejlesztésről – ez már a kerületi ellenzék tapasztalata. Szerintük nem volt szükséges az összes fa kivágása, ám amikor felvetették ezt bizottsági ülésen, a kerület vezetésétől az a válasz érkezett, hogy a közpark létesítése és a fakivágás közt nincs összefüggés: a Bástya utcai telken ugyanis „csak” területrendezés történt. A fakivágást egyébként kertészeti szakvélemény előzte meg, ebben sorszámmal ellátták az összes fát és cserjét (cserjének számítanak azok a magas fák is, amelyeket a videón vágnak, pontos nevük: leyland ciprus), ezekből összesen 29-et számoltak össze. Volt köztük eperfa, bálványfa, (utóbbi kettőt a szakvélemény invazív gyomfának titulálja, melyek terjedését „vissza kell szorítani”), török mogyoró, illetve kínai lilaakác is. A szakvélemény szerint a kivágott több mint két tucat növényt összesen néggyel kell visszapótolni.
Egy általunk látott önkormányzati becslés 1,3 milliárd forintra teszi a kialakítandó közpark költségeit, ehhez érdemes még hozzávenni a tervezésre szánt közel százmilliót. Ugyanakkor a végső bekerülési összeg, figyelembe véve a 2019-es 815 millió forintos visszavételt, már kétmilliárd forinton is túl lehet, sőt Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője ennél még többel számol. Ez viszont összességében szerinte már nagyon magas ár egy, amúgy nem kifejezetten nagy területen végzett parkosításért. A képviselő a 24.hu-nak azt mondja: „már a tervezés kiírásánál javasoltuk, hogy több tervező legyen bevonva a folyamatba, mert most a keretmegállapodás miatt mindent egy iroda tervez. Kértük, hogy kapjanak folyamatos tájékoztatást mind a környék lakói, mind a Bástya óvodába járó gyerekek szülei. Kértük, hogy a környéken élőket és az ovis gyerekek szüleit vonják be a tervezési folyamatba. Azonban egyik kérést sem vették figyelembe a kerület vezetői. A műszaki tartalmat még nem ismerjük, de kíváncsian várjuk, hogy a költségvetésben (amit a polgármester egymaga fogadott el az ellenzék bevonása nélkül) betervezett összeg mire lesz felhasználva.” Kovács szerint emellett fontos, hogy a park minél hamarabb elkészüljön, és az is, hogy a Bástya-ovisoknak legyen újra normális játszótere.
Úgy tudjuk, a korábbi kisajátítási eljárás feltétele az volt, hogy 2022 januárjára el kell készülnie a parknak – a sietős fakivágást talán ez is magyarázhatja. Egy 2020-as belvárosi gazdasági tervben az szerepel, hogy folyamatban „van a Bástya utcai telken egy korszerű közpark és játszótér kialakítása, amelynek elkészültét követően azt az óvodások is birtokba vehetik”, ám a beruházást firtató kérdéseinkre az önkormányzat egyelőre nem válaszolt. Ebből a bejegyzésből még annyi derül ki, hogy a parkban a játszótér mellett a régészeti leleteket is be szeretnék mutatni.
