A soproni önkormányzat éves közmeghallgatása a koronavírus-járvány miatt nem a megszokott módon zajlott, hanem írásban feltett kérdésekre válaszolt a Farkas Ciprián, fideszes polgármester által vezetett testület. A polgármestert Major Gyula, a Fertő tó barátai nevű civil szervezet vezetője is kérdezte a tó partjára szánt gigaberuházásról.
Mint megírtuk, állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára. A nemzeti park területén Mészáros Lőrinc cége vezényli a beruházást, amely ellen hiába tiltakoztak a helyiek. A közpénzből pörgő gigaprojekt a világörökségi védettségben szerepet játszó cölöpházakat sem kíméli.
A polgármester válaszából – a 22. oldalon kezdődnek a Fertővel kapcsolatos részek – kiderült, hogy a cölöpházaknak valóban menniük kell hamarosan.
A projekt fejlesztési terveiben nem szerepeltek nádtetős épületek, mivel ezt a katasztrófavédelem tűzvédelmi szempontból nem engedélyezi a fejlesztési területen és a jelenlegi elhelyezési megoldást a helyi építési szabályzat sem teszi lehetővé
– írta a polgármester.
Hozzátette: „A jelenlegi főmóló és a nádtetős építmények sem katasztrófavédelmi, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem felelnek meg a hatályos hazai és uniós jogszabályoknak, így ezek hosszútávú fenntartása nem lehetséges” – azaz a cölöpházakat bontani fogják.
A polgármester azt is írta, hogy „a 2017-es tűzvész utáni állapot nem fenntartható. Az állami területen álló építmények többnyire magáncélú nyaralókként (többségében osztrák magánnyaralók) funkcionálnak, így a terület fejlesztésére szánt kizárólag magyar, állami támogatásból nem valósítható meg ezen magánépítmények környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő felújítása”.
Összesen 21 cölöpház épült 1966-ban a Fertőre, 2017 júniusában ezek közül égett le 10, a maradék házakat osztrák, illetve magyar magánszemélyek, valamint magyar cégek, szervezetek (például a rendőrség) használják. A tulajdonosok mederhasználati szerződést kötöttek, mert a tómedrek állami tulajdonban vannak, azonban a cölöpházakban lakók közül többen komoly összegeket költöttek a házaikra.
Farkas Ciprián válaszában azt írja, hogy „a mederhasználati szerződések mindig határozatlan idejű, rövid felmondási idővel megszüntethető szerződések voltak, melyet a vízterület kezelője bármikor jogosult felmondani”. Az egyik cölöpház bérlőjétől tudjuk, hogy korábban 99 éves – lényegében örökbérleti – szerződésük volt a cölöpházasoknak. 2016-ban azonban egyoldalúan szerződést módosított az állam: a kvázi örökbérletet kihúzták belőle, a helyére azonnali felmondási lehetőséget írtak.
Farkas Ciprián válaszában arra is kitér, hogy szerinte a civilek kritikája ellenére a fejlesztési projektet vezetők folyamatosan egyeztettek minden érintettel, és közmeghallgatásokat is tartottak.
