Merkely Béla közölte: Magyarországon békeidőben ezer koronavírusos beteg számára van meg a kapacitás a lélegeztetésre, de a járvány első hullámában, az észak-olaszországi ellátatlan betegekről szóló híreket látva, a Magyarországra készített matematikai modellek szerinti legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén akár 14 ezer ember egyszerre történő lélegeztetésére lett volna szükség. Ezért indokolt volt a lélegeztetőgépek beszerzése – fejtette ki.
Kiemelte: az egészségügy felkészülésének része, hogy háború, járvány és krízis esetén is megfelelően el kell tudni látni a lakosságot.
Ebben az esetben a krízisprotokoll lép előre, biztosítani kell azt az infrastrukturális hátteret és humánerőforrást, amelyre a legrosszabb forgatókönyv szerint szükség lehet
– fogalmazott.
Merkely Béla a stabilan 700 alatti lélegeztetettbeteg-számra utalva közölte:
úgy sikerült menedzselni a járvány lefolyását, hogy a békeidőbeli protokolloknak is megfelelünk.
A rektor úgy látja, ha véletlenül elcsúszott volna a járvány kezelése vagy a kezdeti riasztó adatok ténylegesen beigazolódnak, akkor jóval több lélegeztetőgépre lett volna szükség.
Emlékszünk azokra a képekre, amikor Milánóban a folyosón sírtak az orvosok, és amikor az Egyesült Államokban bármit megadtak volna azért, hogy megvegyenek egy lélegeztetőgépet – fogalmazott.
A lélegeztetőgépek beszerzésekor a döntéshozók ebből indultak ki, nem a mostani konszolidált helyzetből. A helyzet nem könnyű, de konszolidált
– összegzett a Semmelweis Egyetem rektora.
