A szemünk előtt tetőzik a koronavírus-járvány augusztus végén indult második hulláma Magyarországon, ami sokkal nagyobb lett, mint az első, tavaszi. A hivatalosan regisztrált új fertőzöttek száma, a pozitív tesztek aránya és a szennyvízből kinyert minták elemzése egyaránt arra utal, hogy a járvány terjedése megállt, és a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése után 4-5 héttel kezd megfordulni a helyzet.
A halálozás ugyanakkor továbbra is rendkívül magas, és még nyitott kérdés, hogy mennyire gyorsan és tartósan indulhat meg lefelé. Ha a csökkenés tempója nem elég gyors, akkor a halálozás akkor is hosszú ideig magas maradhat – így a végső áldozatszám is jelentősen emelkedhet –, ha egyébként a járvány terjedése megállt. Különösen, ha olyan magas szinten stabilizálódik a járvány, hogy a kórházakra a mostanihoz hasonló nyomást helyez.
Ami azt illeti,
Egyelőre csak a 46. hétig, tehát november 15-éig állnak rendelkezésre a heti halálozási statisztikák, de már így is látszik, hogy a koronavírus mostani hullámát csak néhány korábbi, hasonlóan nehéz időszakhoz lehet hasonlítani. Csak három nagyobb kiugrást látni korábbról: az 1983-as és ’86-os, sokat emlegetett hideg telek, és a legrosszabb halálozási statisztikát hozó ezredforduló néhány hete volt rosszabb. (Mint látható, a hideg téli hónapokban, és az éppen akkor tetőző influenzaszezonok idején jelentősen megugrik a halálozás, ami aztán augusztus végén, szeptember elején kerül a mélypontra. A nagyobb nyári hőhullámok idején is vannak megugrások.)
Ha csak az őszi időszakot nézzük, akkor az utóbbi 50 évben nem volt rosszabb ezeknél a heteknél. Ezt mutatja a középső ábra fent: itt a hetvenes évek óta látjuk az egyes hetek halálozási adatait, a pirossal jelölt legfrissebb két heti adat teljesen kívül van az eddig megszokott eloszláson.
És sajnos messze még a vége. Mint a fenti harmadik ábrán látható, a hivatalos Covid-halálozások egészen a múlt hétig meredeken emelkedtek, és amíg az adatok rendelkezésre állnak, addig a KSH által közzétett halálozási adatok is követik ezt. Sőt, a többlethalálozások a hivatalos Covid-halálozásoknál is meredekebben emelkedtek: a november 15-ével befejeződő héten 659 hivatalos Covid-áldozat volt, ám az ilyenkor szokásosnál 1252-vel többen haltak meg.
Ha ez alapján becsüljük a halálozás trendjét, akkor az előző héten már 4200-4500 halálozás lehetett, aminél már tényleg csak 1999-2000 fordulója volt rosszabb az utóbbi ötven évben. Többlethalálozásokkal számolva így valószínűleg már most meghaladhatja a tízezret a járvány áldozatainak száma, de ez a járvány lecsengő időszakában még tovább is emelkedhet.
Ahogy az animáción is látszik (a csúszkát az elejére húzva ismét lejátszható), október vége óta egyértelműen Európában, és ezen belül is a szűkebb régiónkban hunytak el a legtöbben a járvány miatt. Magyarország pedig jelenleg kelet-közép-európai viszonyaltban sem áll jól. Azok az országok, ahol előbb léptek – mint például a többi visegrádi állam –, mostanra a korábbihoz képest jelentősen le tudták szorítani a Covidhoz köthető halálozást.
A már hivatalosan közölt adatok egyébként megerősítik, hogy az idősebb korosztály a leginkább veszélyeztetett, és a határ Magyarországon is 65 évnél van. Az október 12. és november 15. közötti öt hétben a 75 és 79 közötti korosztályban nőtt leginkább a halálozás: közel másfélszer annyian haltak meg, mint az előző öt évben átlagosan ugyanebben az időszakban. A növekedés azonban 40 százalék felett volt a 65-69 és a 70-74 év közöttiek körében, és meghaladta a 30 százalékot a 80 évnél idősebbeknél is.
A fiatalabbak eleve jóval alacsonyabb arányban és számban halnak, de így is érdekes, hogy néhány korosztályban nemhogy nőtt, de még csökkent is a halálozás. Ugyan csak kismértékben, de ez a helyzet az 55-59 év közöttiek esetében, illetve jóval nagyobb mértékben a 35-39 év közöttieknél is. Utóbbi körben főleg a férfiaknál látható javulás, az idén negyedével kevesebben haltak meg ebben az öt hétben, mint az előző öt év átlagában.
