Soós Lajos / MTI
Belföld koronavírus

Van egy jogkörük az iskolaigazgatóknak, amivel csak ritkán élnek, pedig fontos lenne

A köznevelésre vonatkozó eljárásrend szerint korábban csak azoknak a diákoknak a hiányzását lehetett igazoltnak tekinteni, akik tartós betegségük miatt rizikócsoportba tartoznak. A krónikus beteg családtagjaikkal egy háztartásban élő gyerekek ügyében eddig nem volt elérhető hivatalos állásfoglalás, azonban egy szülő megkeresésére az Oktatási Hivatal megerősítette: alapos indok lehet a hiányzásra egy veszélyeztetett családtag.

Az Oktatási Hivatal megerősítette: alapos indoknak minősülhet az iskolai hiányzásra, ha a tanuló egy krónikus beteggel él egy háztartásban, és az igazgató jogköre és felelőssége dönteni a kérdésben – ez derült ki a 24.hu birtokába került tájékoztatásból, amelyet egy érintett édesanya kapott a hivataltól.

Az ügy előzménye, hogy szeptember óta növekvő ütemben, egyre többen fordulnak a TASZ jogsegélyszolgálatához, mert aggódnak gyermekük iskolába járása miatt. Legtöbbször olyan családokról van szó, ahol nem a gyermek veszélyeztetett, hiszen a jelenlegi eljárásrend szerint a tartós betegségük (például szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek) miatt rizikócsoportba tartozó diákok hiányzását orvosi igazolással igazoltnak kell tekinteni, ezek a gyerekek így otthonról is tanulhatnak.

Csakhogy rengeteg olyan család él az országban, ahol az iskolába járás nem a gyermek, hanem a vele együtt élők egészségügyi állapota miatt rejt kockázatot, ám eddig semmilyen hivatalos állásfoglalás nem tette lehetővé, hogy ők otthonról tanulhassanak, megvédve veszélyeztetett családtagjaikat.

Számos megalapozott ügyben keresték fel a TASZ-t, volt, ahol nemrég kemoterápián esett át valamelyik szülő, vagy épp beteg nagyszülőkkel élnek egy háztartásban

– hangsúlyozta lapunknak Fernezelyi Bori, a TASZ Magánszféraprojekt szakértője. Mint mondta: ezekre az esetekre az eljárásrend készítői nem gondoltak, így elméletileg az érintett diákoknak be kellene járniuk az iskolába.

A TASZ kezdettől arra hivatkozott, hogy egy közoktatásra vonatkozó rendeletet – amely szabályozza, milyen esetekben lehet a hiányzást igazoltnak tekinteni – alkalmazhatnak az igazgatók is, vagyis igazolhatják az érintett diák hiányzását, ha az adott helyzet alapján azt indokoltnak ítélik meg. Mostanra pedig egy szülő megkeresésére ezt az állásfoglalást az Oktatási Hivatal is megerősítette. Az édesanya eljuttatta a civil szervezetnek a hivataltól kapott levelet, amelyben kimondják: az igazgató saját hatáskörében élhet a mérlegelés jogával.

Szakmai véleményünk szerint, amennyiben a szülő a járványhelyzetre való hivatkozással kéri, hogy az igazgató egyéb alapos ok miatt igazolja a tanuló mulasztását (például a tanuló krónikus beteggel él egy háztartásban), akkor az mindig csak egy meghatározott időtartamra (például egy hónap) történhet meg – az indok alapos mérlegelése és a járványhelyzet alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése mellett

– áll az Oktatási Hivatal levelében. Azaz a hivatal megerősítette, hogy az iskolaigazgatók ezt, a már létező jogszabályt alkalmazhatják, és a TASZ által már ismertetett értelmezés a helyes.

A TASZ szerette volna elérni, hogy a hivatal levele ne csak a konkrét esetre vonatkozzon, hanem szülessen egy általános érvényű hivatalos állásfoglalás is. A jogvédő szervezet munkatársa ezért felkereste az Oktatási Hivatalt, ahol a sajtóosztályhoz irányították, onnan viszont az a válasz érkezett, hogy nem ők az illetékesek a kérdésben, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A TASZ a szaktárcához fordult, ám onnan már semmilyen választ nem jött.

Mohos Márton / 24.hu

Mindezek alapján úgy tűnik, noha létezik egy lehetőség arra, hogy a krónikus beteg hozzátartozóval együtt élő gyerekek mentesüljenek az iskolába járás alól, erről nem nagyon szeretnének kommunikálni az illetékes szervek.

Elgondolkodtató, miért nem nyilvános és sokak számára elérhető egy olyan dokumentum, amelyet egy egyedi esetben ugyan kiadtak, ám általános állásfoglalást már nem szeretnének tenni azoknak az ügyében, akik esetében megalapozott, hogy a családtagjaikra nézve veszélyes iskolába járniuk.

Ráadásul, ha a beteg családtagok miatt otthon maradó gyerekek révén kevesebben járnának be az iskolába, annak pozitív hozadékai is lehetnének, hiszen kevesebb diákkal könnyebben be tudnák tartani a távolságtartást az intézményekben.

A hivatalos állásfoglalás hiánya egyébként nem jelenti azt, hogy számos intézményben ne jártak volna el e szerint korábban is. A TASZ-hoz fordultak olyan szülők is, akiknek három gyermekük közül kettő iskolájában megengedték, hogy hasonló okokból ne járjon be a gyerek, de előfordult, hogy az igazgató azt mondta, szüksége van a tankerületi központ hozzájárulására.

Pedig nincs. Központi utasítás híján az intézményvezetők közül feltehetőleg sokan úgy érzik, hogy ha maguk döntenek ebben a kérdésben, akkor azt a fenntartó rossz szemmel nézheti, ezért inkább nem vállalják a döntés felelősségét. Egy lapunknak nyilatkozó szülő beszámolója is ezt támasztja alá, aki teljesen eltérő hozzáállást tapasztalt két gyermeke iskolái között, így elmondása szerint is rengeteg múlik az igazgatókon és a pedagógusokon.

Általános állásfoglalás hiányában feltételezhető, hogy vannak olyan iskolaigazgatók, akik nem is tudják, hogy ilyen esetekben ők a döntéshozók, illetve sokszor a szülők sem tudják, mire hivatkozzanak, hiszen korábban semmilyen tájékoztatást nem kaptak a témában.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy diáknak 250 óránál több igazolt hiányzása van, akkor félévkor osztályozó vizsgát kell tennie, kivéve, ha év közben értékelhető volt a teljesítménye. A járványhelyzet miatt otthon tanuló, krónikus beteg gyerekek esetében azonban meg lehet állapodni arról, hogy a tanulót számonkérik és érdemjeggyel értékelik is. Így, ha a veszélyeztetett gyerekek nem járnak be az iskolába, viszont otthonról érdemben részt vesznek az oktatásban, tanulnak és jegyeket is kapnak, akkor a hiányzásuk nem eredményez szükségszerűen és automatikusan osztályozó vizsgát.

A jogszabály ugyanis csak akkor írja elő az osztályozó vizsgát, ha a tanuló teljesítménye nem volt érdemjegyekkel értékelhető. Ha azonban kapott jegyeket, akkor ugyanúgy le lehet zárni, mint az iskolába bejáró tanulókat. Ezt a jogértelmezést a TASZ kérésére az Oktatási Hivatal már korábban megerősítette.

A pedagógusok számára ez természetesen többletmunkát eredményez, hiszen nekik kell megoldaniuk, hogy az otthon maradó diákok is tudjanak haladni a tananyaggal, illetve jegyet kapjanak, miközben a járványhelyzet miatt egyébként is a szokásosnál több nehézséggel és feladattal kell megküzdeniük. Úgy tudjuk, van olyan általános iskolai tanár, aki például laptop segítségével közvetíti az óráit az otthonról tanuló gyerekeknek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.