Belföld koronavírus

Nincs magyarázat, miért hal meg az idén több 65 év feletti magyar

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
A koronavíruson kívül persze. De ott meg a hivatalos adatok nem magyarázzák a többletet. Szerdán ismét frissültek a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatai, amiket újra összevetettünk az elmúlt hetek koronavírusos számaival.

Hetek óta foglalkozunk azzal, hogy mennyire eltérnek a KSH hetekre bontott halálozási statisztikájának idei számai az előző öt év adataitól. Az első cikkünkben a teljes népesség adatait néztük meg, és feltűnt, hogy 60 év felett kiemelkedően magas az elhunytak száma az elmúlt öt év átlagához képest. Az előző cikkünkben részben emiatt már kizárólag a nyugdíjas korúakra fókuszáltunk – már csak azért is, mert a Ratkó-korszak intézkedései miatt megszületett legfiatalabb gyerekek most érték el a 64-65 éves kort, és így több tízezerrel nagyobb a számuk, mint az elmúlt években, amikor épphogy elmúltak hatvanévesek, vagyis a 2015 és 2019 közötti időszakban az eggyel fiatalabb korcsoportba tartoztak.

A kormányzati koronavírusos oldalon található statisztikában közlik az elhunyt életkorát is, így leszűrtük azokat, akik betöltötték a 65-öt a haláluk pillanatában, és az általunk vizsgált időszakban (a 37. és a 45. hét között) haltak meg. Ez 1577 ember. Jól mutatja, mennyire berobbant a járvány, hogy míg az időszak első hetében tizenöt nyugdíjas korú halott volt, addig november első hetében már 517.

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk meg, hány 65 évnél idősebb halt meg Magyarországon szeptember első hete és november első hete között. Az oszlopok magasságán látszik, hogy amíg az első héten 1800 felett volt a halottak száma, addig pár hét leforgása alatt az érték másfélszereződött.

Az oszlopokat négy komponens alkotja. A legnagyobb részt a szürkével jelzett érték teszi ki, ami azt ábrázolja, hogy az előző öt évben átlagosan hányan haltak meg az adott héten – erre rakódik rá (egy hetet leszámítva) három alkotóelem:

  • Az előző évekhez képest a Ratkó-gyerekek létszáma kétszázalékos növekedést hozott a 65 év felettiek körében, ezért a 2015-2019-es időszakhoz hozzáadtunk minden héthez annyi főt (citromsárgával jelölve), amennyivel a halálozások számának nőnie kellett volna, ha nincs más befolyásoló tényező. Ez hetente nagyjából 30-40 embert jelent.
  • Narancssárgával jelöltük azokat, akik az adott héten koronavírusban haltak meg a hivatalos tájékoztatás szerint.
  • Pirossal pedig azokat, akik az adott héten haltak meg, de úgy, hogy nem koronavírus okozta a halálukat, és a nagyobb népességszámra se lehet fogni a halálukat.

November elején már ott tartunk, hogy egy hét alatt több mint ötszáz ember halt meg a Covid-19 szövődményei miatt, és 350 olyan ember van, akinek az előző évek statisztikáit elnézve nem kellett volna meghalnia – ez napi ötven elhunyt. A plusz halálozásoknak több oka is lehet, például

  • bár koronavírusban haltak meg, nem kerültek bele a statisztikába,
  • amiatt haltak meg, mert nem kaptak megfelelő orvosi/kórházi ellátást.

Made with Flourish

Ha a teljes lakosságot nézzük, akkor is láthatunk furcsaságokat: a 65 év alatti korosztályokban az előző heteket tekintve évről évre csökkent a halottak száma, mostanra viszont a 45 és 64 év közöttieknél is elkezdett emelkedni a 2020-as (lila színnel jelölt) oszlop, ami túlnövi a 2019-es értékeket.

Made with Flourish

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik