Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a magyar egészségügyi rendszer felkészült, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb betegszám esetén is képes legyen mindenkinek ellátást biztosítani. Kiemelte: a rendszerváltoztatás óta másodszor fordul elő, hogy Magyarországon rendkívüli jogrendet rendeltek el, ennek 90 napos meghosszabbításához az Országgyűlés megadta a hozzájárulását.
A kormánynak ebben az időszakban is rendszeresen be kell számolnia a járvány elleni védekezésről, így láthatja mindenki, hogy az Országgyűlés működik – mondta. Hozzátette: fontos, hogy most ne lessen olyan hazugságokat terjeszteni, hogy a parlament nem ülésezik, hiszen ellenőrzi a kormány intézkedéseit és a törvényalkotásban is részt vesz.
Gulyás Gergely közölte: a járvány második hulláma idején világszerte és Magyarországon is rosszabbak a számok, de a kormány az elmúlt hónapokat arra használta fel, hogy felkészüljön, és a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak.
Az EU-ban egymillió főre 481 elhunyt jut, Magyarországon pedig 317. Megjegyezte: 84 652 fertőzött van vidéken és 25 604 Budapesten, tehát az aktív fertőzöttek száma meghaladja a 110 ezret. Kitért arra is, hogy 236 embert ápolnak kórházban, 582-en szorulnak lélegeztetőgépre. Kórházi ápolásra 32 gyermek szorul, közülük egy sincs lélegeztetőgépen – tette hozzá.
Gulyás Gergely elmondta: koronavírusos betegek ellátására alkalmas szabad kórházi ágyból 13 049, intenzív ágyból pedig 1634 van. Ez az ágyszám bővíthető, 32-34 ezer ágy a kórházi rendszeren belül áll rendelkezésre, és ha szükséges, új kapacitások is megnyithatók. Arról is beszélt, hogy naponta 20 ezer körüli a PCR-tesztek száma, ebben a gyorstesztek nincsenek benne. A tárcavezető köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek.
A gazdasági helyzetet illetően kifejtette: az év elején 4 százalékos növekedést vártak, de 5-7 százalék közötti recesszióval kell számolni, a járvány nyolc, töretlen gazdasági növekedést hozó évnek vetett véget. 2010-ben egy ilyen helyzet térdre kényszerítette volna az országot, azonban az ország most képes gondoskodni magáról – hangsúlyozta. Az uniós átlagos munkanélküliség 7,4 százalék, Magyarországon ez az adat 4,7 százalék. Szeptemberben csak 24 ezerrel dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbi helyzethez képest – mondta.
Úgy értékelte, mindez a magyar gazdaság ellenállóképességét bizonyítja és igazolja a kormánynak a munkahelyek védelmében hozott intézkedéseit. A munkaerőpiac helyzete stabil, de sokan kerültek nehezebb helyzetbe, és a kormány – egyebek mellett adó- és járulékkedvezményekkel – segít nekik. Hozzátette: csaknem 4,5 millióan dolgoznak a járványhelyzet közepén, míg ez a szám 3,6 millió volt 2010-ben.
Ellenzék: Orbán félti a hatalmát
Arató Gergely (DK) szerint a kormány nem tudott felkészülni a koronavírus-járvány második hullámára, nyáron, amikor megelőző lépéseket kellett volna tenni,
jachtoztak, balatonoztak és meccsre jártak.
Cserben hagyták az országot, és ennek a következménye a mostani pánikkormányzás, kapkodás – fogalmazott. A kormány nemzetközi összehasonlításait hamisaknak, a közzétett adatokat megbízhatatlanoknak nevezte, hozzátéve, hogy amikor „össze-vissza beszél a kormány az adatokról”, az emberek minimális bizalma is elvész. „Nem ér ennyit a sikerpropaganda” – fogalmazott, azt követelve, hogy minden részletes adatot hozzanak nyilvánosságra.
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy még mindig a harmadik legrosszabb halálozási mutatókat produkálja Magyarország európai viszonylatban. A nyár elején már lehetett tudni, hogy egy durva őszi hullám várható, Orbán Viktor azonban semmit nem tett a felkészülésért, inkább a Párbeszédet szidták a kormányoldalon – mondta. Úgy fogalmazott: a kormánypártok „verik a mellüket”, mennyi lélegeztetőkészüléket vásároltak, csak közben a gépek mellett nincs elég orvos, ápoló. Orbán Viktor emberek tízezreinek életét akarja beáldozni, mert félti a hatalmát – jelentette ki, válságkezelő alapjövedelem bevezetését sürgetve.
Keresztes László Lóránt (LMP) rendkívül rossznak nevezte a helyzetet, amely szerinte köszönőviszonyban sincs a kormány által közöltekkel. Idézett egy pécsi professzort, aki egyebek mellett azt mondta, nincsenek elegen a feladathoz. A kormány nem készült fel a második hullámra – jelentette ki, hozzátéve, a kabinet késlekedve hozott meg intézkedéseket. Hol vannak az orvosbéremelést gazdaságilag megalapozó döntések? Mikor hoznak a legnehezebb helyzetbe került családokat támogató intézkedéseket? – sorolta a kérdéseit, bírálva az önkormányzatokat sújtó elvonásokat is.
Kiemelt kép: Kovács Tamás/MTI
