Belföld

Így lehetne elviselhetőbbé tenni a digitális oktatást

A diákok kevesebb feladatot és betartható határidőket szeretnének, a tanároknak a személyes kontaktus hiányzott leginkább a digitális oktatás során. A szülők negyede semmilyen pozitívumot nem tudott említeni a tavaszi otthontanulással kapcsolatban, de az sokaknak tetszett, hogy a gyerekeket önállóságra nevelte ez az időszak.

Orbán Viktor hétfői bejelentését követően a középiskolákban online oktatásra álltak át szerdától. Nem ismeretlen terep ez a diákoknak, a szülőknek és a tanároknak, hiszen az első hullám idején már megszenvedték a változást. Persze nem meglepő, hogy a tavasszal nem ment zökkenőmentesen az átállás, hiszen sosem volt még hasonló helyzet Magyarországon, ám a szerdán újraindult digitális oktatásban már lehet használni a korábbi tapasztalatokat is.

Segítség lehet ebben az ADOM Diákmozgalom (korábbi nevén: Független Diákparlament) több mint 26 ezer fő részvételével elkészített közvélemény-kutatása, melynek eredményét most a 24.hu ismerteti. Az adatokat a tavaszi első hullám idején vették fel, összesen 1826 településről érkeztek be a válaszok, nagyrészt diákoktól (21 237 fő), de több mint 3000 szülő és 1900 pedagógus véleményét is tükrözi az eredmény.

A válaszadók döntő többsége éppen az a korosztály, melynek szerdától ismét otthon kell tanulnia: 88 százalékuk 15–19 éves, és csupán négy százalékuk általános iskolás, akiket a jelenlegi változás egyelőre nem érint.

A saját időbeosztást szerették, de túl sok volt a tananyag

A diákok legnagyobb része ugyan nem látott pozitívumot az online oktatásban, de az önállóságot és a saját időbeosztást azért a negyedük élvezte:

Azt már tavasszal hallani lehetett, hogy a diákok nagyon leterheltek voltak, mivel túl sok feladatot kaptak a digitális oktatás során. Ez látszódik a kérdőívre adott válaszokból is:

Ezek után könnyű kitalálni, hogy a diákok mit szeretnének: a válaszadók 26 százaléka kevesebb tananyagot és kevesebb feladatot, betarthatóbb határidőket. 18 százalékuk pedig egy egységes platformot használna, így a kiadott feladatokat könnyebben lehetne nyomon követni, kevésbé vesznének el az információk. A diákok 50 százaléka úgy érezte, hogy sokkal több időt tölt távoktatás idején az iskolával kapcsolatos teendőkkel. Összességében az átlag 10-ből 5 pontra értékelte a távoktatás sikerességét.

A tanárok egyébként tényleg elég sok felületet használtak az online oktatás során, a kutatás szerint több mint húszat. Persze a nagy részük ugyanazokat jelölte be, legtöbben a Krétát, aztán a Facebookot, a Google Classroomot, a Messengert és a Zoomot használták. A pedagógusok több mint fele úgy érzi, hogy elegendő szakmai támogatást kapott a távoktatáshoz az iskolától, és sokan dicsérték a diákok hozzáállását és lelkesedését is.

A személyes kontaktus hiánya viszont a tanárok ötödének nagyon hiányzott, és sokan a digitális oktatás hatékonyságát is megkérdőjelezték.

A felmérésből az is kivehető, hogy nem csak a diákoknak, a tanároknak is nagyon megterhelő volt a tavaszi időszak. 1890 pedagógusból 1548-an válaszolták azt, hogy a távoktatás során többet kellett foglalkozniuk a tanítással, legtöbben napi 10 órát fordítottak rá.

A szülők egy része ugyan a diákok saját időbeosztását és önállóságát értékelte, de legtöbben semmilyen pozitívumot nem találtak a tavaszi időszakban:

A legnagyobb problémának a szülők is a diákok leterheltségét látták, de sokan az online órák hiányát említették.

Láthatóan a szülőket is leterhelte ez az időszak, 69 százalékuk többet foglalkozott a gyerekek iskolai teendőivel. A válaszadó szülők több mint 60 százaléka három vagy annál több órát fordított erre napi szinten.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.