Belföld

Dinnye vagy narancs? A magyarok szerint sokkal fontosabb problémáink vannak a migrációnál

Dinnye vagy narancs? A magyarok szerint sokkal fontosabb problémáink vannak a migrációnál

Igen nagy veszélyt éreznek a magyarok a közvetlen megélhetésüket befolyásoló ügyekkel kapcsolatban, ami egy hosszúnak ígérkező gazdasági válság elején intő jel – hívja fel a figyelmet egy friss kutatás. A koronavírus-járvány miatt elhúzódó krízis azonban nemcsak a Fidesz-kormányt állíthatja nehéz teszt elé, de az ellenzéki pártok számára is megadhatja az esélyt, hogy a 2022-es voksolásra egy szociálisan érzékenyebb válságkezelési alternatívával nyerjenek meg minél több olyan választót, akik fogékonyak a zöld és baloldali politikára.

Az egészségügy állapota, az alacsony fizetések és a túl magas megélhetési költségek jelentik a legnagyobb problémát ma Magyarországon,

ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung készített. A Bíró-Nagy András, Laki Gergely és Szászi Áron által jegyzett kutatás szerint a koronavírus-járvány okozta szociális válság mélységét pontosan jelzi, hogy miközben egy évvel ezelőtt csak a magyarok 20 százaléka sorolta az ország három legnagyobb problémája közé a túl magas megélhetési költségeket, ez az arány a pandémia második hullámának elején már 43 százalék volt.

A lista negyedik-ötödik helyén is gazdasági-szociális kérdések vannak: a túl nagynak tartott és növekvő társadalmi egyenlőtlenségek (37 százalék), illetve az alacsony nyugdíjak kérdése (22 százalék), miközben a 2019-ben a negyedik helyre sorolt korrupció ügye a hatodik helyre szorult. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az ellenzéki szavazók továbbra is fontos problémának tartják a korrupciót, a DK-sok között például a második leggyakrabban említett volt.

Made with Flourish

A koronavírus-válság alatt ugyanakkor háttérbe szorultak a demokrácia minőségével és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak, sőt a kormány által éveken át intenzíven folytatott  bevándorlásellenes kommunikációs kampány hatása erősen lecsökkent:

a migráció a válaszadók mindössze 8 százaléka számára tartozik az ország legfontosabb problémái közé,

még úgyis, hogy a fideszeseknél a hatodik helyen szerepelt.

Ha a fiatalabb és idősebb korosztályok szerint nézzük a problémákat, akkor – érthető módon – mindenkinek az a fontosabb, ami őt közvetlenül érinti. A nyugdíjak alacsony szintje a 60 év felettiek számára a leggyakrabban (58 százalék), a 18–29 évesek között a legritkábban (4 százalék) említett probléma. A fiataloknál ehhez képest az alacsony fizetések kérdése áll az első helyen (51 százalék), az időseknél viszont csak az ötödik (27 százalék). A nyugdíjak és a fizetések miatti aggodalom azonban a kutatás szerzői szerint azt jelzi, hogy minden korosztályban súlyos megélhetési válság van kibontakozóban.

Nagyon különbözően látják az ország problémáit a diplomások és a legfeljebb 8 általánost végzettek: míg az előbbiek számára a korrupció, az oktatás és a környezetvédelem gyakran említett téma, az utóbbiak inkább a falusi élet nehézsége miatt aggódnak. Ugyanakkor a lakhatási gondok inkább a budapestiek számára jelentenek problémát a falun élőkkel szemben.

Még a fideszesek is a gazdagokkal fizettetnének

Egy korábbi kutatásból már kiderült, hogy a magyarokat baloldali rémálmok gyötrik, és ez a mostani felmérés is ráerősített arra, hogy a választók egyértelműen nyitottak a dinnyéhez hasonlítható, belül vörös (baloldali), kívül zöld gazdaságpolitikai irányzatra, annak ellenére, hogy a magát konzervatív jobboldalra soroló Fidesz sorra nyeri a választásokat.

Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a magyar társadalom 82 százaléka, ezen belül pedig a fideszes szavazók 72 százaléka is egyetért azzal az állítással, miszerint az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése.

A magyar társadalom több mint háromnegyede (78 százaléka) támogatja a progresszív adórendszer bevezetését, és csak minden ötödik magyar helyesli az Orbán-kormány álláspontját, amely szerint az egykulcsos adózás a társadalmi közteherviselés legigazságosabb formája.

Ugyancsak figyelemre méltó az az eredmény, amely szerint még a Fidesz-szimpatizánsok 69 százaléka is úgy gondolja, hogy „fizessenek a gazdagok”, és mindössze az összes válaszadó 8 százaléka gondolta úgy, hogy nincs szükség az óriási vagyonokra kivetett adókra.

Made with Flourish

Az egyik legszembetűnőbb különbség a Fidesz-szavazók és a kormány hivatalos álláspontja között az alapjövedelem kérdésében mutatkozik meg. A jelentés készítői emlékeztetnek, hogy

miközben a kormánypártok képviselői több alkalommal is határozottan elzárkóztak az alapjövedelem hazai bevezetésétől, a Fidesz támogatóinak 63 százaléka egyetértene ezzel a lépéssel.

Igaz, ez az arány eltörpül az alapjövedelem ellenzéki és össznépi támogatottsága mellett: a magyarok 73 százaléka támogatja az alapjövedelem bevezetését, amely a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung 2018-as kutatásához képest hat százalékpontos növekedést jelez.

A választók a munkanélküli segély – hivatalos nevén álláskeresési járadék – jelenlegi szabályozásával is elégedetlenek, ugyanis a magyarok 70 százaléka szerint a jelenlegi három hónap helyett hosszabb ideig kellene segélyt biztosítani az álláskeresők számára – 2018-ban a megkérdezetteknek csupán 54 százaléka gondolta így. Az arány a 8 általánossal rendelkezők körében még az átlagosnál is magasabb (77 százalék), a diplomások esetében alacsonyabb (60 százalék), így jól látszik, hogy kik azok, akik számára ez égetőbb kérdés.

Erős megosztottság figyelhető meg viszont a kormánypárti szavazók körében az állami lakástámogatást érintően, 55 százalékuk ugyanis megvonná a támogatást azoktól, akik saját erőből is tudnának lakást vásárolni, 41 százalékuk szerint viszont mindenki megérdemli az állam segítségét a lakásvásárlás során. Az ellenzék körében az MSZP-sek támogatnák leginkább a jogosultak körének szűkítését, míg a momentumosok viszonylag megengedőbbek a kérdésben.

Made with Flourish

Megadóztatnánk a repülőjegyeket

Elvi szinten nincs különösebb akadálya a zöld fordulatnak Magyarországon, de a válság nem kedvez neki,

olvasható ki a felmérés adataiból. Egyöntetű a támogatottsága a megújuló energiaforrásokra való átállásnak (92 százalék), az energiahatékony épület-felújításoknak (94 százalék), a környezetszennyező cégek magasabb adóztatásának (89 százalék) és a bioélelmiszerek áfa-kedvezményének (89 százalék). Ugyancsak magas a népszerűsége a régi, különösen szennyező autók forgalomból való kitiltásának (70 százalék), a környezetvédelmi repülőjegyadó (70 százalék) és a karbonadó bevetésének (54 százalék).

Az eredményeket alaposabban elemezve azonban akad jelentős különbség: míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek csak a 16 százaléka ellenzi a repülőjegyadót, addig ez az arány a diplomások körében már 32 százalék, igaz, a támogatók köre ez utóbbi csoportban is 63 százalékos. Hasonló különbség észlelhető az bioélelmiszerek áfája esetében is: a legalacsonyabb végzettségűeknek a 6 százaléka ellenez egy esetleges csökkentést, az érettségizettek és diplomások körében azonban az ellenzők aránya, még elsöprő támogatás mellett is, 11–12 százalékos.

Made with Flourish

A megkérdezettek 57 százaléka nem adna ki több pénzt zöld termékért, ugyanakkor a momentumosok fogyasztási preferenciája eltér a többi párt támogatóitól: ők az egyetlen olyan csoport, ahol többségben vannak azok, akik hajlandók lennének többet fizetni zöld termékekért (56 százalék). A legtöbb településkategóriában egyharmad körüli az igen, és 60 százalék a nem válaszok aránya, egyedül Budapesten vannak többségben a támogatók, de nem nagy különbséggel (48 százalék és 41 százalék).

Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók elégedetlenek az Orbán-kormány klímapolitikájával (47 százalék), de szinte ugyanakkora az elégedettek tábora is (44 százalék). A Fidesz-szavazók háromnegyede nem fogalmazott meg kritikát a kormányzati zöldpolitikával kapcsolatban, míg az ellenzék és a párt nélküliek többsége elégedetlen.

Paks II. esetében megmutatkozik a politikai törésvonal: míg az összes válaszadó esetében 57 százalék nem támogatja az atomerőmű bővítését, addig az ellenzéki szavazók körében ez az arány 68-tól 82 százalékig terjed. Figyelemre méltó viszont, hogy

még a Fidesz-szavazók 40 százaléka is úgy gondolja, hogy le kellene állítani a paksi bővítést, amely a kormány egyik legnagyobb állami beruházása, és 51 százalék azok aránya, akik folytatnák.

Valószínűleg senki sem fog meglepődni azon, hogy a kormányzati zöld politikával Budapesten a legelégedetlenebbek az emberek (56 százalék): a fővárosi lakosok nagy része kitiltaná a szennyező autókat (86 százalék), 72 százalék támogatja a karbonadót. A korosztályokat tekintve a fiatalok elégedetlenebbek a kormányzati klímapolitikával, és ők azok, akik a leginkább hajlandók lennének többet fizetni a környezetbarát termékekért.

Made with Flourish

Ki a hitelesebb?

A kutatás készítői megvizsgálták azt is, hogy a választók mely témákban tartják hitelesebbnek az Orbán-kormányt, és melyikekben az ellenzéket. A legtöbben azt mondták, hogy a gazdasági fejlődés biztosításában, a lakáspolitikában és a falusi életkörülmények javításában mondható hitelesnek a Fidesz, az ellenzék számára viszont a korrupcióellenesség, az egészségügy, a létminimum biztosítása és az egyenlőtlenségek csökkentése jelenti a kedvező témát.

A választók egyharmada azonban egyik oldalt sem tartja hitelesnek semmilyen témában.

A hitelesség kérdésében is megmutatkoznak a pártszimpátiát jelző törésvonalak: a kormánypártiak között kimagasló az Orbán-kormány hitelessége a gazdasági fejlődés biztosítása terén (83 százalék), ez megerősíti a 24.hu-n is publikált, Orbán Viktor elmúlt tíz évét bemutató kutatás eredményeit a Fidesz gazdasági legitimációjának fontosságáról a saját választói szemében. A korrupció ugyanakkor még a kormánypárti szavazók számára is gyenge pont: mindössze 52 százalékuk tartja a kormányt e téren hitelesebbnek az ellenzéknél.

Az ellenzéki összefogás hitelességéről az MSZP-sek vannak a legjobb véleménnyel, a második helyen a DK-sok állnak, őket követik a momentumosok, míg a Jobbik támogatói leginkább szkeptikusok, igaz, 10-ből 7 jobbikos még így is hitelesebbnek tartja az ellenzéket Orbánéknál. A párt nélküliek közel kétharmada azonban egyik oldalban sem bízik, de azok között, akik véleményt tudtak vagy akartak nyilvánítani, az ellenzék vezet.

Általános érvénnyel megállapítható, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek többsége a kormányt tartja hitelesebbnek, míg a diplomások az ellenzéket.

Made with Flourish

A legfeljebb 8 általánost végzettek a munkavállalók képviseletében és az egyenlőtlenségek csökkentésében gondolják úgy, hogy az ellenzék képviseli a hitelesebb hangot, míg a gazdasági fejlődést, a lakhatást és a falusi élet javítását inkább a kormányra bíznák. A diplomások körében az ellenzék hitelessége az egészségügy, a környezetvédelem, a szociális lakáspolitika és a létminimum biztosítása esetében emelkedik ki, a gazdaságpolitikát tekintve azonban az Orbán-kormány a nyerő.

A 18–29 évesek között az ellenzék a korrupció elleni fellépésben tudott sikert elérni, míg a legidősebbek esetében a munkavállalók érdekképviseletében, az egyenlőtlenség csökkentésében és a létminimum biztosításának ügyében bizonyultak meggyőzőnek. Az Orbán-kormány leghitelesebb ügyei között a fiatal és az idős korosztály esetében is ott van a gazdasági fejlődés és a falusi élet javítása, de az időseknél ehhez még hozzájön az igazságos lakhatás is. Sőt, a gazdasági fejlődés a falvakban (44 százalék) és Budapesten (37 százalék) is az Orbán-kormány leghitelesebb ügyének számít.

Romák támogatása: igen, azonos neműek házasságkötése: nem

Kijelenthető, hogy a magyarok döntő többsége kiáll az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mellett, ugyanis a megkérdezettek 87 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy igazságtalan, ha a nők kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért.

A pártpolitikai elköteleződés semmilyen hatással nincs a véleményekre, a nők ugyanakkor 12 százalékponttal magasabb arányban tartják igazságtalannak a bérek közötti különbséget. Hasonlóan érzékeny a magyar közvélemény a nők elleni erőszak témája iránt is: a válaszadók 68 százaléka úgy véli, hogy fontos beszélni erről a témáról, és csak minden negyedik válaszadó gondolja azt, hogy „túl van lihegve” a téma.

A romák felzárkóztatásának kérdésében viszont erős a megosztottság: 48 százalék mondja azt, hogy kiemelten kell támogatni a roma honfitársaink boldogulását, 48 százalék szerint viszont nincs erre szükség.

Ez az eredmény ugyanakkor nagy ugrás 2018-hoz képest, amikor még csak 36 százalék helyeselte a kiemelt támogatást. Változás figyelhető meg a jobbikosok véleményében is: két évvel ezelőtt 72 százalék volt az elutasítók aránya, idén ez lecsökkent 55 százalékra. A Fidesz-szimpatizánsok véleménye nem tér el az átlagostól.

Az azonos nemű emberek házasságkötésének kiterjesztését a megkérdezettek 58 százaléka ellenzi, és mindössze 35 százalékos azok aránya, akik támogatják a liberalizációt.

A kormánypárti szavazók körében a legnagyobb az elutasítók aránya (65 százalék), az ellenzék körében a DK-sok a legnyitottabbak (52 százalékuk engedélyezné), az MSZP-sek és a momentumosok körében viszont kiegyenlített a tábor, vagyis a jelek szerint a gazdaságpolitikai kérdésekhez képest az identitáspolitikában jóval kevésbé progresszívak a magyarok.

Módszertan

Az elemzés alapjául egy 2020. augusztus 5. és 19. között, a Závecz Research által készített közvélemény-kutatás szolgált. A koronavírus-járvány második hullámának kezdetén személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az egyes pártokon, valamint az egyes szocio-demográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek. Ezt figyelembe véve az ábrákon csak azok a pártok láthatók, amelyek a teljes népességben legalább 5 százalékos támogatottsággal rendelkeznek. Megjegyzés: a kerekítések miatt előfordulhat, hogy egyes ábrák esetében nem 100 százalék az összérték.

Illusztráció: Csóti Rebeka / 24.hu

Olvasói sztorik