Hét év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt az emberölési kísérlettel vádolt húszéves nógrádi férfit, aki két évvel ezelőtt hátulról mellkason szúrta a mostohaapját egy családi veszekedés során.
A fiatal az édesanyjával és annak új férjével élt együtt a szülei válása után. Többször tanúja volt annak, hogy édesanyja és mostohaapja bántalmazták egymást, emiatt gyűlölte az utóbbit, akivel gyakran összeszólalkozott.
Másnap a reggeli órákban a fiú erősen ittas állapotban visszatért és az édesanyjával beszélgetett. Amikor a mostohaapa belépett a helyiségbe, azonnal szóváltás alakult ki közöttük, melynek hevében a fiú az asztalról felkapott egy kést, és megöléssel fenyegette a mostohaapját, akinek sikerült őt ellöknie, így a támadó a kést elejtette.
Az újabb szúrást a sértett már elhárította és a kést a fiú kezéből kiütötte, aki a támadással ezután sem hagyott fel, hátulról átfogta a sértett nyakát, s nagy erővel hátrafeszítette a fejét, miközben azt kiabálta, hogy kitöri a nyakát. A fiú az édesanyja kérlelésére fejezte csak be a bántalmazást.
A megkéselt férfi nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban a szúrás erejére és irányára figyelemmel az életveszélyes, vagy halálos eredmény elmaradása csak a véletlennek volt köszönhető. Az elsőfokú bíróság öt év börtönre ítélte a fiatalt. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg az elkövető és védője enyhítésért fellebbezett. A táblabíróság az ügyészi fellebbezést tartotta alaposnak, és hét év börtönre súlyosították a fiatal büntetését.
Súlyosító körülményként értékelték, hogy a fiú már a cselekmény előtti napokban is fenyegette a családját, valamint azt, hogy a nevelőapját kitartó szándékkal igyekezett leszúrni.
