Belföld

Gajdos László: Senki nem hitte, hogy cápák fognak úszkálni pálmák között Nyíregyházán

Ugyan az elején nem hitt benne senki, de hagyták, hadd csináljam – ilyen egyszerűen magyarázza Gajdos László, hogyan építette fel Magyarország legnagyobb vidéki állatkertjét, a Sóstó Zoo-t. Tízévesen találta ki, 34 évesen foghatott hozzá álma megvalósításához, jó tíz éve pedig már a bankok is komolyan veszik. Szórakozásnak indult, de most már fenntartja magát, állatokat ment és gyerekeket is nevel – sorolta az állatkert legfőbb küldetését az igazgató.

Honnan jött az álma, hogy állatkert kell a Nyírségbe?

Tíz éves voltam, 1972-ben határoztam el, hogy állatkert igazgató leszek, mégpedig itt akarok az lenni, Nyíregyházán. Nem lehetett ettől eltántorítani később sem, csak egy időben olimpiai bajnok is akartam lenni, el is jutottam a súlyemelő válogatottságig. A végső cél mégis az állatkert volt, így Kaposvárra kerültem. A főiskola akkoriban szenzációs volt, ott lehetett legtöbbet tanulni az állatokról, azért választottam, a diplomamunkám is a tigrisekről szólt. Mikor visszatértem Nyíregyházára 23 évesen, persze senki se várt azzal, hogy legyek igazgató egy nem létező állatkertben, pedig bekopogtam mindenhova, még a városi tanácsra is. Azt ajánlották, hogy legyek „tyúkügyintéző” a mezőgazdasági csoportnál. 8 hónapig bírtam. Fő művem egy rendelet lett – ma is büszke vagyok rá –, aminek az volt a lényege, hogy a városban mindenhol lehet állatot tartani. Akkoriban keresett fiatal mezőgazdasághoz értő munkatársat a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója. 10 évre ott ragadtam, de közben sosem tettem le az állatkertről. Egészen 34 éves koromig kellett várni, akkor derült ki, hogy meg lehet pályázni a Sóstói Kultúrpark vezetését.

Mit gondolt kezdetben arról, hogy milyen, mekkora állatkertet hoz létre, honnan hozza majd az állatokat, milyen körülmények között fognak élni a Nyírségben, miből fogják fenntartani az egészet?

Ott volt a 300 hektáros gyönyörű tölgyerdő Sóstón a fürdőivel, a múzeumfaluval, csodás környezet, de szinte csak a szabolcsiak ismerték. Én olyan állatkertet akartam, ami messze földről idehozza majd a turistákat, híressé teszi a szülővárosomat és nemzetközi szinten is jegyzett lesz. Nagy szabadtéri társas kifutókat álmodtam, ahol, ha lehet eltűnik a rács ember és állat között. De azért akkoriban a kultúrpark nem volt több mint egy szabadtéri színpad, a világ valószínűleg legkisebb óriáskereke és három őz. Pénzem nem volt, de ügyes és lelkes csapatot örököltem. Építkezni kezdtünk és egy szakadt Skodával elindultunk Nyugat-Európába állatokat koldulni. Holland és német állatkertek megsajnáltak és adtak is – ne szépítsük – leselejtezett állatokat.

Kaptunk egy oroszlánt is, de csak egy WC állt az erdő közepén, ebből kellett építeni tavaszra oroszlánházat és egy különleges oroszlánkifutót, amiben az volt az attrakció, hogy alagúton fel lehetett jutni egy üvegkalitkába az állat közelébe.

Egy vállalkozó hitelezett május elsejéig 4 millió forintot. Imádkoztam, hogy ne essen az eső és jöjjenek a vendégek, hogy ki tudjam fizetni és ne maradjak szégyenben, adósságban.

Hogy sikerült az első nap?

Csodák csodájára elkezdtek jönni az emberek. Nem számítottunk rá, de kevés lett a két pénztár, én is egy autóból árultam a jegyeket. 1996 végén indultunk el, az első évben 30 ezer látogatónk volt, 2000-ben már 300 ezren jöttek, így 3 év alatt a legutolsóból az elsőszámú vidéki állatkert lettünk.

Mik voltak a Sóstó Zoo fejlődésének fő állomásai?

1998-ban megalakult a Nyíregyházi Állatpark Közhasznú Társaság majd végül Nonprofit Kft. Továbbra is jártam a nyugat-európai állatkerteket, igyekeztem visszaforgatni a jegyekből befolyó a pénzt és egyre több támogatónk lett, fákat lehetett örökbe fogadni 2500 forintért és persze állatokat is.

Gajdos László az állatkert elefántjai között. Fotó: UniCredit Bank

A város látva a sikereket, lehetőségeihez mérten igyekezett támogatni a fejlesztéseket, amiket javarészt a saját csapatommal mi építettünk. A fordulópont 2008-ban volt, amikor elindultunk az első uniós pályázaton, és nekifogtunk a nyíregyházi Biodóm építésének. Akkoriban példátlan beruházás volt ez, a Zöld Piramis esőerdőház és Ócenárium, amiben együtt vannak Dél-Kelet-Ázsia állatai és növényei. A szükséges 1,5 milliárd forint felét az önkormányzat kölcsönből, a másik felét az Európai Unió támogatása fedezte. 2010 végére már több mint 500 ezer látogatónk volt és az épület Nemzetközi innovációs különdíjat nyert. Azóta folyamatosan épülünk és fejlődünk, a város vezetése igyekszik minél több pénzt mozgósítani kormányzati segítséggel azért, hogy Magyarország egyik legnagyobb vidéki turisztikai attrakciója folyamatosan fejlődhessen. Tavaly elértük a 600 ezer látogatót. Igazi turisztikai látványosság lettünk Nyíregyházán, amire vendéglátóhelyek és szállodák sora épült, és Európa legjobb állatkertje lett 2015 és 2018-ban a Nyíregyházi Állatpark.

Milyen állatot volt a legnehezebb beszerezni a Zöld Piramisba?

Az Indonéziában honos komodói óriás sárkánygyíkot nem lehet csak úgy beszerezni. Írtam az akkori köztársasági elnöknek, Sólyom Lászlónak, hogy ha már megy Indonéziába, segítsen, és a tárgyalásai során tényleg meg is említette a kérést. Később fogadott Indonéziában az erdészeti miniszter, indonéz és magyar nagykövetekkel tárgyaltam, végül két gyík érkezett a Zöld Piramisba. Hogy mennyire nagy dolog ez, abból is látszik, ha indonéz delegáció érkezik, azóta is mindig ellátogatnak hozzánk.

Egy komodói varánusz a Zöld Piramisban. Fotó: Nyíregyházi Állatpark (Sosto Zoo)

Hogyan tudták finanszírozni az egymást követő fejlesztéseket, megoldani az állatkertben élő most már mintegy 5000 állat ellátását, tartását?

30 éves az UniCredit

Az UniCredit Bank az elmúlt 30 éve alatt számos olyan projektet és vállalkozást finanszírozott, amelyek fenntarthatóbbá tették a világot. Ilyen vállalkozás a Nyíregyházi Állatpark is. Az UniCredit Bank a jövőben is elkötelezett támogatója marad az üzleti és környezeti fenntarthatóságnak.

Kétségtelenül nagyon drága műfaj az állatkert. 2008-ban jutottunk el odáig, hogy már komolyan vettek minket, beszállt a finanszírozásba az UniCredit Bank is, akkor, amikor még nem lehetett tudni, bejön-e a Zöld Piramis. Bejött, és 2010-től nyereséggel működünk önkormányzati működési támogatás nélkül. Bebizonyítottuk, hogy lehet piaci alapon állatkertet működtetni.

Milyen küldetést vállalt fel az állatkerttel? Miben segít az, hogy az állatokat élőben megmutatják az embereknek?

Szórakoztató műfajnak indult, de ezen messze túlnőtt. A legfontosabb szerepe, hogy oktasson, neveljen, hogy kultúrát, szemléletmódot adjon a felnövekvő nemzedéknek. Nemcsak ökológiai kultúrát, hanem viselkedésmódot is. Évente több mint 3000 gyerek tölti nálunk az erdei iskolát vagy jár nálunk napközis táborba, a ZooSuliba. A másik cél, amit egy jó állatkert kitűzhet, az a fajmentés.

8 milliárd ember uralja a bolygót, élőhelyén képtelen megmenteni az állatokat. Nem normális dolog fogságban tartani az állatokat, de ez is biztosíthatja a túlélésüket.

A jó állatkertek próbálják a genetikai állományt megőrizni, bizonyos fajok esetében, ha már a szabad természetben miattunk, emberek miatt ez nem lehetséges. Egyre többször próbálkoznak az állatkertben szaporított példányok visszatelepítésével az eredeti élőhelyre, de gyakran kudarcba fullad, mert – ahogy megesett nemrég – a visszavadított rinocéroszokat rövidesen lelőtték az orvvadászok. Nagyon bonyolult és nagy tudást igénylő folyamat az élőhelyre való visszatelepítés, de ez lehet a végső cél. Addig is azonban minőségi állattartást biztosító állatkertek lehetnek a fajok mentsvárai.

Hogyan működnek közre a fajmentésben? Milyen fajok mentésében van szerepe a Sóstó Zoo-nak?

Több mint 100 tenyészprogramban veszünk részt, a Föld legnagyobb erszényes állata, a vörös óriáskenguru európai törzskönyvi programjának koordinátora pedig parkunk munkatársa. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországon csak nálunk születtek afrikai elefántbébik. A koordináció során célpárosítást végeznek, és 3-4 évesen már tudjuk az ormányosainkról, hol alapítanak majd családot. A perzsa párducokkal ugyanez a helyzet, a terv az, hogy a mai Irán területén egyszer majd visszavadítsanak példányokat. A bali seregély szinte eltűnt élőhelyén, létezése az állatkertekhez kötött, mi is sikerrel szaporítjuk. Vannak már előrehaladottabb projektek: a csaknem kipusztult európai bölények most már rezervátumban élnek. Egész csordák legelnek például Ukrajnában vagy Lengyelországban. Veszélyeztetett fajból rengeteg van, szumátrai tigrisből mindössze 300 maradt, de rendkívül ritka a Geoffroy-macska (házimacska méretű, kistestű macskafaj) is. Mi igyekszünk ezeket is szaporítani.

Szeptemberben Geoffroy-macska született az Állatkerben. Fotó: Nyíregyházi Állatpark (Sosto Zoo)

Mi a következő nagy fejlesztési tervük?

Nagy projekt előtt állunk, megidézzük a Jégkorszakot, amit a Modern Városok Program keretében valósítunk meg kormányzati támogatásból. Ez az Európában egyedülálló állatbemutató remélem emblematikus épülete lesz a térségnek, hiszen hozzánk egy 200 kilométer sugarú körből jönnek a vendégek, Szlovákiának, Kárpátaljának vagy Romániának, a hozzánk közeleső részeknek éppúgy kedvelt turisztikai célpontja vagyunk, mint szerencsére egész Magyarországnak. A jégkorszak tehát ami hamarosan megépül, egy olyan tenyészközpont lesz, a látványos állatbemutatók mellett, ahol nyáron is hűtött termekben tudjuk tartani és szaporítania a jegesmedvéket. De bemutatjuk a sarkkörök állatvilágának egyéb ikonikus fajait is. Persze kollégáim már a következő projekteken törik a fejüket.

Szponzorált tartalom

A cikk az UniCredit Bank támogatásával készült.

Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.