A koronavírus nemcsak azzal keserítheti meg az életünket, hogy megbetegít, hanem jelentős anyagi hátrányt is okozhat, akár függetlenül attól, hogy valójában megfertőződtünk-e. De mi a helyzet, ha a munkavégzésünk során ér utol minket a vírus? Írtuk, hogy miközben az egészségügyben dolgozók vásárra viszik a bőrüket a munkahelyükön, megbetegedésük esetén elvileg kaphatnak teljes táppénzt, de nem automatikusan, küzdeniük kell érte. Most annak jártunk utána, mire számítson, aki nem az egészségügyben dolgozik, ám szintén a munkahelyén kerül kapcsolatba a vírussal.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkajogászát, dr. Szűcs Lászlót kérdeztük, milyen ellátás jár általánosságban, ha valaki egy munkahelyi koronavírusos kontakt miatt kerül karanténba, illetve ha meg is betegszik. A törvény ugyanis nem tesz különbséget foglalkozás szerint, szóval nem csak az egészségügyben dolgozóknak járhat a 100 százalékos táppénz.
Milyen ellátás jár, ha „csak” karanténba kerülünk?
Ha fertőzött személlyel érintkeztünk (például családon belül, vagy más kontaktszeméllyel), de nem kaptuk el a koronavírust, a hatóság akkor is karantént rendelhet el. A karantén időszaka keresőképtelenségnek számít, amire táppénz jár, a kezdetektől fogva. A táppénz ilyen esetben általában a napi átlagkereset 60 százaléka, de legfeljebb napi 10 733 forint. (Ha „csak” karanténba kerültünk, de nem betegedtünk meg, akkor a karantén idejére betegszabadság nem jár, mert az a megbetegedés miatti keresőképtelenséghez kapcsolódik.)
A 60 százalékos táppénz arra az esetre is vonatkozik, ha a munkahelyünkön kerültünk kapcsolatba koronavírusos beteggel?
Igen. Amikor a munkavállaló munkahelyi kontaktkutatás alapján kerül hatóság által elrendelt karanténba, akkor is a 60 százalékos táppénz járhat neki.
És ha nem hatósági a karantén?
Ha nincsenek betegségre utaló tünetek, de a munkáltató arra kéri a munkavállalót, hogy bizonyos ideig maradjon otthon fertőzésgyanú miatt, vagy azért, mert kontaktszeméllyel érintkezett, akkor a dolgozó az állásidőre vonatkozó szabályok alapján bruttó alapbérre jogosult. Ha viszont otthoni munkavégzés keretében tud dolgozni a munkáltató által elrendelt karantén alatt is, akkor a munkaszerződés szerinti munkabér jár.
Milyen ellátást kaphat, aki meg is betegedett?
És aki munkahelyén fertőződik meg?
Ebben az esetben járhat a 100 százalékos táppénz, amit baleseti táppénznek is hívnak. Feltéve, hogy bizonyítottan foglalkozási megbetegedésről van szó.
Mi az a foglalkozási megbetegedés?
A foglalkozás gyakorlása, azaz a munkavégzésünk során kialakult megbetegedés.
Elég, ha azt mondjuk az orvosnak, hogy a munkahelyünkön fertőződtünk meg?
Nem.
Ki mondja meg, hogy foglalkozási megbetegedésről van-e szó?
Az orvos bejelenti a tevékenységi körében észlelt foglalkozási megbetegedés gyanúját az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalhoz (vagyis munkavédelmi hatósághoz), ahol kivizsgálják az ügyet.
Megszabott-e, mi lehet foglalkozási megbetegedés?
Már nem. Korábban létezett olyan lista, amely pontosan meghatározta, milyen megbetegedések minősülnek foglalkozási megbetegedésnek. Az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban ma már bármely betegségnél megállapítható a foglalkozási megbetegedés, ha a feltételek teljesülnek.
A koronavírus is hatósági vizsgálat alapján lehet foglalkozási megbetegedés?
Csak egészségügyi dolgozóknál lehet foglalkozási megbetegedés a koronavírus?
Nem. Bár a koronavírusnál elsősorban a kórházi munkakörökhöz kapcsolódhat a foglalkozási megbetegedés, nem zárható ki egyéb munkaköröknél sem, hogy a fertőzést igazolható módon a munkahelyen kapja el valaki. És ha foglalkozási megbetegedésnek minősül a koronavírus-fertőzés, akkor jár a 100 százalékos táppénz.
Gyakori-e, hogy koronavírus-fertőzés miatt foglalkozási megbetegedés megállapítását kérik?
Az ügyvédi irodának egyelőre nincs információja arról, hogy a munkavállalók/orvosok tömegesen kezdeményezték volna a koronavírus-fertőzéseknél a foglalkozási megbetegedéssé nyilvánítást. Főként termelő és szolgáltató ügyfelek körében ez eddig fel sem merült, de ettől még ilyen munkahelyeken is lehet foglalkozási megbetegedésről szó.
A kórházak mellett főleg az iskolák, óvodák, önkormányzatok alkalmazottainál lehet nagyobb eredményességgel bizonyítani, hogy az adott személy a munkahelyen kapta el a fertőzést. Arra is lehet számítani, hogy ahogy nő az átfertőzöttség, úgy egyre komplexebb feladat lesz a foglalkozási megbetegedés megállapítása.
Milyen ellátást kap a beteg, amíg a gyakran hosszadalmas vizsgálat le nem zajlik?
A betegség idejére először betegszabadságra mehet (ami a távolléti díj 70 százaléka), majd táppénzt kaphat (60 százalékosat), az esetleges kórházi bennfekvés idejére pedig kórházi táppénz jár (50 százalékos).
Mi történik, ha a vizsgálat kimondja, foglalkozási megbetegedésről volt szó?
Amennyiben a koronavírus-fertőzéshez kapcsolódó megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, úgy jár a betegnek a 100 százalékos táppénz. Ezt kiegészítés formájában kapja meg a korábban már megkapott 60 vagy 50 százalékos táppénz mellé, illetve ha még mindig beteg, akkor a további betegség idejére.
A táppénzt megelőző betegszabadságból is 100 százalékos táppénz lesz ilyenkor?
A foglalkozási megbetegedés alapján igényelt baleseti táppénz esetén kezdő napnak a foglalkozási megbetegedés orvos által megállapított napját kell tekinteni. Ettől a naptól kezdődően a 100 százalékos táppénzjuttatás jár. Ha a munkáltató más összeget/más jogcímen számfejtett erre a napra, úgy a számfejtést korrigálni kell.
És ha a vizsgálat szerint nem volt foglalkozási megbetegedés a koronavírus-fertőzés?
Ha a munkavállaló ugyan fertőzött volt, de a vizsgálat azt mondja ki, hogy nem a foglalkozásával összefüggésben betegedett meg, úgy neki csak a „normál” ellátás jár. Tehát nem kap utólag kiegészítést, hogy meglegyen neki a 100 százalékos táppénz.
Fellebbezni lehet?
Amennyiben a dolgozónak továbbra is meggyőződése, hogy a koronavírus-fertőzést a munkahelyén kapta el, és úgy véli, az eset összes körülményei alapján megállapítható a foglalkozási megbetegedés, abban az esetben a munkahelyén kezdeményezheti a megbetegedés státuszának felülvizsgálatát.
Mivel a jogszabályok alapján kizárólag a kormányhivatal minősítheti a megbetegedést foglalkozási megbetegedésnek, ezért a munkavállaló kérelmét a házi/üzemorvoson keresztül továbbíthatja a munkáltató a kormányhivatalhoz, hogy a hatóság döntsön.
Ha a munkáltató nem továbbítja a dolgozó kérelmét, akkor a munkavállaló beperelheti a cégét. Amennyiben a munkáltató rendben továbbította a kérelmet, ám a hatóságnak változatlanul az az álláspontja, hogy a fertőzés nem minősül foglalkozási megbetegedésnek, úgy a munkavállaló még kezdeményezheti a hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát is.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI
