A 72 évvel ezelőtti első átadás óta 1642 embert tüntettek ki Kossuth-díjjal, és mindössze a díjazottak tizenegy százaléka nő – derül ki összesítésünkből.
Csaknem kétharmaduk 40 és 70 év között járt, amikor díjazták: 388 ember 40 és 50 év között volt, amikor megkapta az elismerést, 372-en voltak azok, akik az ötvenet átlépték, de nem érték még el a hatvanat, 288-an pedig 60 és 70 év közöttiek voltak a díjazásukkor.
A legidősebb díjazott az 1919-ben született Mőcsényi Mihály tájépítész volt, aki 2004-ben, 95 évesen részesült az elismerésben. Vele együtt heten is elmúltak már 90 évesek, amikor Kossuth-díjjal jutalmazták őket, 81 és 90 éves koruk között pedig ötvenhárman voltak a díj átvételekor.
A legfiatalabb nyertes az 1934-es születésű Horváth Jánosné Bátai Ilona, aki a Komlói Építőipari Vállalat vezető munkásaként kollégáival érdemelte ki az elismerést 1950-ben – a Kovács János-építőbrigád tagjai közül rajta kívül még ketten voltak húszévesek vagy annál is fiatalabbak. A legkorábban született Kossuth-díjasunk Koszta József festő (1861-ben született, 1948-ban kapta az elismerést), a legfiatalabb pedig Balázs János zongoraművész, aki 1988-ban született, és tavaly kapott díjat.
A Kossuth-díjasok közül ma 398-an élnek.
Posztumusz huszonöten kapták meg díjat: köztük van az 1937-ben elhunyt József Attila, akit 1948-ban díjaztak, illetve Márai Sándor, aki 1989-ben halt meg, és egy évvel később kapta meg az elismerést.
Két alkalommal 110 embert díjaztak, háromszor pedig nyolcat – Bán Frigyes, Fábri Zoltán és Keleti Márton filmrendezőt, Fischer Annie zongoraművészt, Illyés Gyula író-költőt, Kodály Zoltán zeneszerzőt, Nádasdy Kálmán operarendező-zeneszerzőt és a nagydíjas Törőcsik Mari színésznőt.
Apropó nagydíj – ezt az elismerést eddig tizenegyen kapták meg: Kodály Zoltán zeneszerző (kétszer is), Riesz Frigyes matematikus, Lukács György esztéta az ötvenes években, Lyka Károly művészettörténész, majd a rendszerváltás után Nemeskürty István író, Csoóri Sándor költő, Jókai Anna író, Kallós Zoltán népzenegyűjtő, Makkai Ádám költő, Sára Sándor filmrendező és Törőcsik Mari.
Jól mutatja, hogy a Rákosi-korszak mennyire bőkezűen bánt az elismerésekkel, hogy a legtöbb díjat (110-et) az első évben adták át (ekkor ismerték el többi között Bajor Gizi, Füst Milán és Csók István munkásságát), öt évvel később a második legtöbbet (107-et), egy évre rá pedig a harmadik legtöbbnek számító 97-et. 1956-tól a rendszerváltásig évente átlagosan húsz embert díjaztak, míg előtte kilencvenet.
Nemcsak a díjazottak száma, de azok köre is változott a díj fennállása: az első másfél évtizedben a tudomány és a művészet területen elvégzett munka mellett elismerést kaphatott az is, aki a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítmény nyújtott, azonban az Állami Díj 1963-as bevezetése után kizárólag a művészeti, illetve kulturális tevékenységért adják át.
Hogy az átállásban volt egy kis megakadás, jól mutatja, hogy 1964-ben egyetlen ember kapta meg a Kossuth-díjat, a már említett Lyka Károly, az Állami Díjat pedig a következő évben 49-en.
Innentől kezdve elég hézagos lett az átadás gyakorisága.
1966-tól a díj átadását háromévenként egy alkalomra írták elő az 1966. évi 26. törvényerejű rendeletben, de később ettől különböző okokkal eltértek, így a gyakorlatban két-három éves átadási ciklusok alakultak ki
– írja Bolvári-Takács Gábor A művészeti díjak rendszerének kialakulása, 1948–1956 című tanulmányában. 1966 után 1990-ig végül tizenöt olyan év volt, hogy nem adták át a díjat.
Díjat egyszer vettek vissza (Nagy Gábortól 1953-ban, mert kiderült, hogy a technológiát, amiért díjazták, nem ő találta fel), Sas József kitüntetési javaslatát pedig 2008-ban Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök visszavonta, ugyanis bírósági eljárás folyt a humoristával szemben. Ebben az évben egyébként Blaskó Péter a miniszterelnökkel szembeni tiltakozása jeléül nem vette át a neki szánt díjat – három évvel később, a második Fidesz-kormány alatt viszont újra díjazták a színészt.
Kiemelt kép: Orbán Viktor otthonában adja át Törőcsik Marinak a Kossuth Nagydíjat. Fotó: Orbán Viktor Facebook