Belföld

Csak minden kilencedik Kossuth-díjas nő, Törőcsik Mari mégis rekorder

Csak minden kilencedik Kossuth-díjas nő, Törőcsik Mari mégis rekorder

1948, azaz az első díj átadása óta március 15-én kapják meg hazánk nagyjai a Kossuth-díjat, az idei év azonban a koronavírus miatt rendhagyó volt: a járvány miatt nem tavasszal, hanem augusztus 19-én, azaz bő két hete adták át a díjakat. Idén tizennyolcat osztottak ki. Az esemény apropójából elkészítettük az elmúlt 73 év Kossuth-díjasainak statisztikáját. Több mint 1600-an kapták meg az elismerést, de közülük csak minden kilencedik nő. A legfiatalabb díjazott 16, a legidősebb 95 éves volt, háromnál többször pedig senkinek a munkáját nem ismerték el a Rákosi-korszakban két kézzel szórt díjjal. Kodály Zoltán mellett Törőcsik Mari az egyetlen, akit háromszor díjaztak, és nagydíj is van az elismerései között.

A 72 évvel ezelőtti első átadás óta 1642 embert tüntettek ki Kossuth-díjjal, és mindössze a díjazottak tizenegy százaléka nő – derül ki összesítésünkből.

Csaknem kétharmaduk 40 és 70 év között járt, amikor díjazták: 388 ember 40 és 50 év között volt, amikor megkapta az elismerést, 372-en voltak azok, akik az ötvenet átlépték, de nem érték még el a hatvanat, 288-an pedig 60 és 70 év közöttiek voltak a díjazásukkor.

A legidősebb díjazott az 1919-ben született Mőcsényi Mihály tájépítész volt, aki 2004-ben, 95 évesen részesült az elismerésben. Vele együtt heten is elmúltak már 90 évesek, amikor Kossuth-díjjal jutalmazták őket, 81 és 90 éves koruk között pedig ötvenhárman voltak a díj átvételekor.

A legfiatalabb nyertes az 1934-es születésű Horváth Jánosné Bátai Ilona, aki a Komlói Építőipari Vállalat vezető munkásaként kollégáival érdemelte ki az elismerést 1950-ben – a Kovács János-építőbrigád tagjai közül rajta kívül még ketten voltak húszévesek vagy annál is fiatalabbak. A legkorábban született Kossuth-díjasunk Koszta József festő (1861-ben született, 1948-ban kapta az elismerést), a legfiatalabb pedig Balázs János zongoraművész, aki 1988-ban született, és tavaly kapott díjat.

A Kossuth-díjasok közül ma 398-an élnek.

Posztumusz huszonöten kapták meg díjat: köztük van az 1937-ben elhunyt József Attila, akit 1948-ban díjaztak, illetve Márai Sándor, aki 1989-ben halt meg, és egy évvel később kapta meg az elismerést.

Két alkalommal 110 embert díjaztak, háromszor pedig nyolcat – Bán Frigyes, Fábri Zoltán és Keleti Márton filmrendezőt, Fischer Annie zongoraművészt, Illyés Gyula író-költőt, Kodály Zoltán zeneszerzőt, Nádasdy Kálmán operarendező-zeneszerzőt és a nagydíjas Törőcsik Mari színésznőt.

Apropó nagydíj – ezt az elismerést eddig tizenegyen kapták meg: Kodály Zoltán zeneszerző (kétszer is), Riesz Frigyes matematikus, Lukács György esztéta az ötvenes években, Lyka Károly művészettörténész, majd a rendszerváltás után Nemeskürty István író, Csoóri Sándor költő, Jókai Anna író, Kallós Zoltán népzenegyűjtő, Makkai Ádám költő, Sára Sándor filmrendező és Törőcsik Mari.

Jól mutatja, hogy a Rákosi-korszak mennyire bőkezűen bánt az elismerésekkel, hogy a legtöbb díjat (110-et) az első évben adták át (ekkor ismerték el többi között Bajor Gizi, Füst Milán és Csók István munkásságát), öt évvel később a második legtöbbet (107-et), egy évre rá pedig a harmadik legtöbbnek számító 97-et. 1956-tól a rendszerváltásig évente átlagosan húsz embert díjaztak, míg előtte kilencvenet.

A Lyka Károly kitüntetéséről szóló MTI-hír a Népszabadság 1963. december 24-i számában, illetve egy féloldalas születésnapi köszöntő a Magyar Nemzeti 1964. január 5-i számában. Képek: Arcanum.hu

Nemcsak a díjazottak száma, de azok köre is változott a díj fennállása: az első másfél évtizedben a tudomány és a művészet területen elvégzett munka mellett elismerést kaphatott az is, aki a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítmény nyújtott, azonban az Állami Díj 1963-as bevezetése után kizárólag a művészeti, illetve kulturális tevékenységért adják át.

Hogy az átállásban volt egy kis megakadás, jól mutatja, hogy 1964-ben egyetlen ember kapta meg a Kossuth-díjat, a már említett Lyka Károly, az Állami Díjat pedig a következő évben 49-en.

Innentől kezdve elég hézagos lett az átadás gyakorisága.

1966-tól a díj átadását háromévenként egy alkalomra írták elő az 1966. évi 26. törvényerejű rendeletben, de később ettől különböző okokkal eltértek, így a gyakorlatban két-három éves átadási ciklusok alakultak ki

– írja Bolvári-Takács Gábor A művészeti díjak rendszerének kialakulása, 1948–1956 című tanulmányában. 1966 után 1990-ig végül tizenöt olyan év volt, hogy nem adták át a díjat.

Magyarázat a grafikához

Minden kör egy díjazottat jelöl – az egeret a pötty fölé húzva kiderül, kiről van szó. A díjazottakat a jobboldalon található panel segítségével lehet tetszőlegesen csoportosítani, színezni és összehasonlítani. Ha például azt választjuk ki, hogy az életkor-kategóriák szerint csoportosítsa az embereket és színezze be nemek szerint, akkor kiderül, hogy a két legnagyobb halmaz a korábban említett 41-50, illetve 51-60 éveseké, akik között elenyésző számú a (narancssárgával jelölt) nő. A grafikon az egér görgőjével nagyítható, így a legkisebb kategóriákat is megnézhetjük közelebbről. A halmazok mellett zárójelben jelezzük, hányan tartoznak az adott kategóriába. Az oszlopos megjelenítéshez a panelen található gombbal átkapcsolhatjuk a nézetet. A rangoknál a cs a csoportos díjat, az m a megosztottat, a p a posztumuszt, az n pedig a nagydíjat jelöli.

Made with Flourish

Díjat egyszer vettek vissza (Nagy Gábortól 1953-ban, mert kiderült, hogy a technológiát, amiért díjazták, nem ő találta fel), Sas József kitüntetési javaslatát pedig 2008-ban Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök visszavonta, ugyanis bírósági eljárás folyt a humoristával szemben. Ebben az évben egyébként Blaskó Péter a miniszterelnökkel szembeni tiltakozása jeléül nem vette át a neki szánt díjat – három évvel később, a második Fidesz-kormány alatt viszont újra díjazták a színészt.

Kiemelt kép: Orbán Viktor otthonában adja át Törőcsik Marinak a Kossuth Nagydíjat. Fotó: Orbán Viktor Facebook

Olvasói sztorik