Belföld

„Nagyon úgy fest, hogy a diákjait ismerő, önállóan dönteni képes tanár zavarja a rendszert”

Hiába a tiltakozások és szakmai aggályok, szeptembertől már minden magyarországi iskolában az új Nemzeti alaptantervből kötelesek tanítani a pedagógusok. Két magyartanárnő azonban úgy döntött: szeretnének egy új és szakmailag korszerű NAT-ból tanítani, így most azon dolgoznak, hogy minél több kollégájuk csatlakozása révén közösen előkészítsék egy új NAT és kerettanterv alternatíváját.

Hónapokon át bírálták a munkafolyamatot, a részt vevők nevének eltitkolását, a határidők tologatását, és az új Nemzeti alaptanterv tartalmát is szakmai szervezetek, és iskolák tucatjai szerették volna elérni legalább azt, hogy az új NAT ne lépjen életbe az idén szeptemberben, ám süket fülekre találtak az erőforrás-minisztériumnál. A koronavírus-járvány és a digitális oktatás miatt amúgy is komoly kihívások elé állított tanároknak és diákoknak így számtalan változásra kell felkészülniük az új tanévben.

A pedagógusok a tanévkezdés előtt, a NAT és a kerettantervek alapján helyi tanterveket igyekeznek kidolgozni, de sokan attól tartanak, nincs már lehetőségük hivatásbeli meggyőződésük érvényesítésére. Vannak azonban, akik úgy érzik, maradt cselekvési lehetőségük. Két magyartanár – Gergelyi Katalin és Kaszás Erzsébet – úgy döntött: a következő tanévet kísérleti évnek tekinti, a 2020-as NAT-ot és kerettantervet pedig ideiglenesnek. A helyi tantervek és tapasztalataik alapján mérlegre teszik, mi kerülhetne bele egy új alaptantervbe, és más magyartanárokkal karöltve közös álláspontot alakítanak ki az év végére az általuk létrehozott weboldalon.

De előbb vissza a NAT elkészültét övező káoszig. Kaszás Erzsébet úgy véli, könnyű volt elveszíteni a fonalat, hiszen nagyjából semmi sem volt tiszta: lesz-e új NAT, vagy csak módosított, együtt dolgozott-e Csépe Valéria és Takaró Mihály vagy nem, történt-e széles körű egyeztetés, avagy nem? 2018 augusztusában megjelent ugyan a NAT tervezete, néhány hónapig lehetett véleményezni, azonban a vélemények összegzése és elemzése nem vált publikussá. Tavaly januártól zajlott a tervezet felülbírálása, amiről szinte semmit nem lehetett tudni, ennek lett a végeredménye az idén januárban nyilvánosságra hozott NAT, majd néhány héttel később a kerettantervek.

Résztvevők a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete demonstrációján, amelyen az új Nemzeti alaptanterv és a szakképzés átalakítása ellen tiltakoztak 2020. február 14-én. Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Gergelyi Katalinban így augusztusban fogalmazódott meg a gondolat, hogy szükség van alternatívára. A pedagógus emlékeztetett, hogy tavaszi tiltakozásukat az oktatásirányítás nem vette figyelembe, utána pedig vélhetően arra számítottak, hogy nyáron elhal, a tanárok elkészítik a dokumentumokat, majd „behajtják a fejüket az igába”.

A magyaros tantervek legnagyobb problémájának a tanári szabadság lenullázását tartom

– mondta lapunknak Gergelyi Katalin, a XX. kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium magyartanára, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatásirányítás ilyen szintű bizalmatlanságot mutasson a pedagógustársadalommal szemben.

Emlékeztetett: a 2012-es NAT évente nagyjából 10-15 olyan művet jelölt ki, amit mindenképpen tanítaniuk kell, ezeket sem elhagyni, sem ugyanannak a szerzőnek más művével helyettesíteni nem lehetett. Ehhez képest az új NAT évente körülbelül 60-70 ilyen művet jelöl meg.

Odafönt tehát azt feltételezik, hogy a magyartanár, ha önállóan dönt, butaságokkal vagy káros tartalmakkal tömi meg a diákjai fejét. Az üzenet ez: a magyartanár diplomája birtokában, hétévenként 120 kreditpont értékű továbbképzést elvégezve, az előmeneteli rendszerben teljesítve a pedagógus életpálya fokozatait sem képes arra, hogy eldöntse, mit és hogyan tanítson. Nagyon úgy fest, hogy a diákjait ismerő, a tanulók érdekeinek megfelelően, önállóan dönteni képes tanár zavarja a rendszert

– fogalmazott. A pedagógus szerint noha alapelveiben elég korszerűnek tűnik az új alaptanterv, hiszen a bevezető részében tartalmaz készségfejlesztést, kompetenciákat, az ezeket követő tartalmi szabályozás lehetetlenné teszi az alapelvek érvényesülését.

A legnagyobb problémának Kaszás Erzsébet a tanári szabadság formálisan ugyan biztosított, de a kötelező tananyagmennyiség miatt ellehetetlenült állapotát érzi. Ez azért jelent problémát, mert „a tanári szabadság nem öncélú dolog, hanem felelősséggel járó folyamatos készenlét arra, hogy a tanulócsoportok sajátosságai szerint válasszon a tanár szöveget, módszert, eljárást, hogy az alapvető fejlesztési követelményeknek eleget tegyen.

Mi lesz a projektjeinkkel, mi lesz az időigényes szoros szövegolvasással, mi lesz az órai csoportmunkákkal, mi lesz az irodalmi szövegek értéséhez szükséges, ugyancsak időigényes elmélyülésekkel, mi lesz az órai vitákkal, beszélgetésekkel, mi lesz a hálószövögetéssel, a témák, motívumok, műfajok, stílusok, formák párhuzamait, folytonosságát felfedező „játékokkal” a korok és szerzői szövegek között, a klasszikusoktól a kortársakig, az intellektuális kalandokkal és erőfeszítésekkel, mi lesz a kódváltásos komoly játékokkal, mi lesz mindazzal, amire nem ad keretet a keret, de amiért érdemes és kell irodalomtanárnak lenni?

Gergelyi Katalin szerint meg kellene állapodni egy kötelező minimumban, ami a lehető legszélesebb konszenzus alapján áll. „Először is határozzuk meg, mennyi legyen a kötelező keret, majd ezt a keretet töltsük meg olyan művekkel, amiket mindenki el tud fogadni. Soha nem lesz vita a bibliai teremtéstörténettel kapcsolatban, senki nem fogja a Hymnust leszavazni. Vannak alapvető, senki által meg nem kérdőjelezhető értékek” – mondta.

A pedagógus úgy véli, egy ilyen közös alapot össze lehet állítani, csak meg kell kérdezni a tanárokat, emellett pedig egy óriási választékot is kínálhatna a tanterv, így nem lenne olyan tananyagrész, ami bárkinek is különösen fájó. Ugyanakkor jelezte, hogy neki Wass Albert és Herczeg Ferenc megjelenése a NAT-ban semmivel sem fáj jobban, mint Bajza József Dramaturgiai és logikai leckéi, pedig abból csak egy kicsi részlet a kötelező. Sőt, azt gondolja, hogy ha a tanár szívéhez közel áll egy szerző, és úgy ítéli meg, hogy a diákjai be tudják fogadni, akkor tanítsa – ő is úgy érzi, hogy sokkal jobban át tudja adni azt, amit szeret, sokkal hitelesebb olyankor.

A magyartanítás esetében Gergelyi Katalin szerint nem sok változást jelent az új NAT a gyakorlatban, mivel már a 2012-es alaptanterv tananyagmennyisége is hatalmas volt, „megtanítani” akkor sem lehetett, így szelektáltak, viszont akkor ez a dolgok természetes menete volt.

Fotó: Kummer János /24.hu

Most is ez fog történni, csak szerinte sokkal rosszabb szájízzel, hiszen mint fogalmazott:

A köznevelési törvény kimondja, hogy a pedagógusnak kötelessége figyelembe venni a tanuló szociokulturális hátterét, fejlettségét, sajátos körülményeit, képességeit, tehát amikor szelektálunk, a törvénynek megfelelően járunk el, a lelkiismeretünk tiszta. Nem mi megyünk szembe a törvénnyel, hanem maga a kerettanterv.

A mostani, szigorúan előíró kerettanterv ugyanis a kötelező jelleget vastaggal szedve, többszörösen hangsúlyozva szól hozzájuk, így amikor szelektálnak, morális problémával kerülnek szembe, hiszen nem teljesítenek egy kötelező elemet.

Az, hogy „a csukott ajtó mögött azt tanítok, amit akarok” szerintem nem jó mondat. Az ilyen alapállás akkor születik meg az emberben, amikor úgy tapasztalja, nyíltan nem vállalhatja a tevékenységét. Ahelyett, hogy büszke lenne rá! Én azt gondolom, hogy a katedrára büszkén kell felállni, és – átvitt értelemben – nyitott ajtó mellett kell tanítani

– vélekedett a tanárnő.

„Mivel kötelező volt, a munkaközösségek kidolgozták a helyi tanterveket a kerettanterv alapján, tehát úgy tettünk, mintha elfogadnánk, de ez morális kárt okoz. Megéltük azt, hogy a hatalom megbízhatatlannak és inkompetensnek tart minket, és ráadásul most hazugságra is kényszerítenek. A 2012-es NAT betarthatatlansága csak egyszerűen frusztráló volt, de hazudni, sunyítani, lapítani nem kellett. A mostani korrumpál” – tette hozzá.

Hogy mi várható így? A pedagógus szerint az első körben nem a tanítás fog megváltozni, hanem a tanárok motivációja, akiknek a presztízse egyre csökken.

A 21. századi iskola még csak most alakul, a koronavírus-helyzet még inkább elvihet egy olyan irányba, hogy az iskola nem fontos, a tanárok pedig lúzerek. Ki akar ma tanárnak menni? És akkor az oktatásirányítás fogja magát, és beszigorít, mondván, hogy akinek nem tetszik, mehet, ahová akar, nekünk csak szófogadó tanárok kellenek. Rendben. De meggyőződésem, hogy a diákoknak nem szófogadó tanárokra van szükségük

– jelentette ki. Gergelyi Katalin szerint ha nem az áll az oktatás középpontjában, ami a diákot előreviszi, és ha ebbe nem szólhatnak bele azok, akiknek erről a legnagyobb tapasztaltuk gyűlt fel, akkor az iskolának nincs jövője. Mint mondta:

Bízunk abban, hogy lesz még Magyarországon olyan oktatásirányítás, amelyik meghallgatja a szakmát. Vagy a jelenlegi ébred fel, vagy majd lesz másik. Mi itt leszünk a pályán, és mi mindig készek leszünk arra, hogy elmondjuk, amit gondolunk. Minket ugyanis érdekel, hogy hogyan lehet minél jobban tanítani, nekünk továbbra is fontos, hogy a mindenkori felnövekvő generáció okosabb, műveltebb, nyitottabb legyen.

Kaszás Erzsébet pedig azt hangsúlyozta, hogy nem NAT-ot szeretnének írni, az a tantervíró szakértők dolga, hanem az elmaradt széleskörű egyeztetésre kívánnak lehetőséget nyitni: a tapasztalatok összegzésére, jó esetben egy konszenzuson alapuló kerettanterv tervezetének vagy ahhoz ajánlásoknak az összefésülésére.

A pedagógusok weboldalukon most egy felmérést készítenek, majd szeretnék, hogy az elkészült kérdőíves felmérést a lehető legtöbben töltsék ki. Ha ezt megtenné a szakma jelentős része, már elmondhatnák, hogy sokak véleményét tudják összefűzni, így létrejön egy olyan konszenzusos alap, amire építhetnek, mégpedig politikamentesen.

Hiszen a NAT elleni tiltakozáshoz mintegy ezer olyan pedagógus is csatlakozott, akik egyházi iskolákban tanítanak. Itt nem jobb- vagy baloldalról van szó

– tette hozzá Gergelyi Katalin.

Most az előkészítő munka zajlik, amit boldogan bocsátanának majd a párbeszédre nyitott oktatásirányítás rendelkezésére.

Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.