Budapesten volt a legtöbb iskolai erőszak, de az iskolaőrök inkább keletre mennek

Miután szeptembertől közel ötszáz intézményben állnak munkába iskolaőrök, kikértük a rendőrségtől az iskolai bűncselekményekre vonatkozó statisztikákat. A legtöbb eset a fővároshoz köthető, a budapesti iskolák azonban nem igazán kérnek a bilinccsel és gumibottal felszerelt őrökből, mindössze 6 százalékuk áll majd itt szolgálatba. Országszerte jellemző, hogy az incidensek zöme diákok között történik.

Az iskolai erőszak terén az ország északkeleti régiójában a legrosszabb a helyzet – mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az iskolaőrség felállításáról szólva. A parlament július elején fogadta el a vonatkozó törvényjavaslatot, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, hogy szeptembertől 491 állami fenntartású köznevelési és szakképzési intézményben dolgoznak majd iskolaőrök.

A 491 iskola közül a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, ott 76 – 61 köznevelési és 15 szakképzési – intézményben kell számítani a megjelenésükre. A második helyen Somogy megye áll, ahol a következő tanévtől 42 – 27 köznevelési és 15 szakképzési – intézményben dolgoznak majd iskolaőrök. A legutóbbi tájékoztatás szerint azonban változott az igénylő intézmények száma: 291 köznevelési intézménybe és 185 szakképző intézménybe, azaz 476 helyre keresnek iskolaőrt. Elkértük a frissített listát az illetékes tárcáktól, de cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg.

Így jobb híján az eredeti tájékoztatásban szereplő listát vetettük össze az Országos Rendőr-főkapitányságtól kikért bűnügyi statisztikai adatokkal, amelyek a vádemeléssel befejezett, bántalmazással járó iskolai bűncselekményeket tartalmazzák. Ebből kiderült, hogy noha Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lesz a legtöbb helyen iskolaőrség, ez nem jelenti azt, hogy ott intézkedett a legtöbbször a rendőrség az utóbbi években erőszak miatt.

Az adatok szerint az elmúlt három évben Budapesten regisztrálták a legtöbb, iskolában elkövetett erőszakos bűncselekményt, összesen 91-et: majdnem annyit, mint Borsod-Abaúj-Zemplén (39) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (80) összesen.

Bár természetesen a legtöbb iskola is Budapesten van, így is érdekes, hogy a fővárosban csak 32 intézményben lesz majd iskolaőrség – kevesebb, mint fele annyi helyen, mint Borsodban. A fővárosi iskoláknak az iskolaőrséggel szembeni távolságtartását jelzi, hogy az összes iskolaőrnek csak a 6,5 százaléka áll szolgálatba Budapesten. Eközben Nógrádban 13 bűncselekményt regisztráltak három év alatt, ám a kis megyében lényegében ugyanannyi (33) intézményben lesz majd iskolaőrség, mint a fővárosban.

Messze Borsodban lesz a legtöbb helyen iskolaőrség
Csongrád-Csanád megyében viszont egyetlen iskola sem kért belőle.

A főváros mögött a második helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg áll, ott a 2017-2019-es időszakban 80 alkalommal rögzítettek bántalmazással járó iskolai bűncselekményeket. A harmadik Hajdú-Bihar, ahol 51 esetet tartanak számon, míg Borsodban 39-et. Meglehetősen nagyok a különbségek egyes megyék között: míg Vas megyében 2019-ben mindössze egy vádemeléssel végződő erőszakos bűncselekmény volt, Hajdú-Biharban 21.

Az egész országban 2017-ben 341, 2018-ban 227, tavaly 145 esetben indult iskolai erőszak ügyében rendőri eljárás.

A rendőrség a tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy csak a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekményekről vannak adatok. Ez azt jelenti, hogy vélhetően ennél több bántalmazás történhetett az iskolákban az elmúlt években. Közölték továbbá, hogy úgynevezett követő statisztikáról van szó, vagyis az adatok a már lezárt eljárások számát mutatják, és a bűncselekmények nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja alapján szerepelnek az adatsorban.

Made with Flourish

A rendőrség statisztikájából az is kiderül, hogy sokkal több olyan esetben volt szükség rendőri fellépésre, amikor a diákok között történt incidens, mint gyerekek és pedagógusok közötti konfliktust követően.

A megyékre lebontott adatsorokban külön esetként szerepelnek azok az ügyek, amelyekben pedagógusok nem érintettek, csak diákok. Nógrád megyében 92, Csongrádban 90, Fejérben 87, Győr-Moson-Sopronban 86 százalékát teszik ki ezek az összes bűncselekménynek.

Az iskolaőrök képzése augusztus 3-án kezdődött el, július végéig 1409-en adták be jelentkezésüket. Kétharmaduk már a tanfolyam előtti szűrőn – az egészségügyi, pszichológiai és erőnléti vizsgálatokon – fennakadt. Ahhoz, hogy valakiből iskolaőr válhasson, 40 órás pedagógiai-pszichológiai, 24 órás bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, 56 órás rendvédelmi és gyakorlati tanfolyamon kell részt vennie, majd sikeres vizsgát kell tennie.

Az Emmi azt közölte, jogszabály nem írja elő, hogy egy intézményben hány iskolaőrnek szükséges szolgálatot teljesítenie, azaz nagyobb iskolákban többen is dolgozhatnak majd. A jelentkezők és az iskolaőrt igénylő intézmények számának összevetése alapján azonban nem világos, erre miként lesz kapacitás, hiszen a tanfolyamot követő vizsgákat ehhez szinte minden, az első rostán nem kihulló jelentkezőnek sikeresen kellene teljesítenie – igaz, a toborzás is folytatódik.

Az érintett iskolák listájának megjelenése után egyébként több intézmény is jelezte, nem kért iskolaőrt szeptembertől, mégis szerepelnek a minisztérium által közreadott lajstromban. A tárca tagadta ezeket az állításokat. Egy szombathelyi iskolában komolyabb vita bontakozott ki, miután kiderült: a Váci Mihály Általános Iskolába is vezényelnek iskolaőrt, holott Németh Gábor, az intézmény igazgatója úgy nyilatkozott, nem jelezték igényüket az iskolaőrségre. A helyi tankerület és Rétvári Bence államtitkár azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az intézmény kért iskolaőrt, mire az igazgató egy interjúban újra leszögezte, hogy nem tett ilyet.

Pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni egy jövőbeli iskolaőrnek, mit tehetnek meg az iskolák falai között? A megfelelő fizikai állóképesség mellett – amit fekvőtámasszal, felüléssel és síkfutással mérnek – jó néhány pszichológiai minimumfeltételt kell teljesíteniük, így a többi között kiegyensúlyozott pszichés állapot, szabálykövető magatartás és átlagos érzelmi-indulati kontroll is elvárt.

Mit tehet meg egy iskolaőr és mit nem? Igazoltathat, alkalmazhat testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, sőt gumibotot is, de ütni-rúgni nem szabad. A rendelet értelmében az iskolaőr kényszerítő eszközt csak akkor alkalmazhat, „ha az intézkedés alá vont személy biztonságot sértő vagy veszélyeztető magatartása, ellenszegülésének mértéke a kényszerítő eszköz alkalmazását indokolja”. Alkalmazhatnak sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszközt is, de csak akkor, ha a kisebb sérüléssel vagy károkozással járó eszköz alkalmazása nem volt eredményes, vagy „sikere eleve kilátástalan”.

Mindezt Pest megyében bruttó 230, vidéken pedig bruttó 220 ezer forintos havi munkabérrel honorálják, amihez évente bruttó 200 ezer forint cafeteria-juttatás társul.

Ha valakinek alapvető jogát sértette az iskolaőr intézkedése, annak elmulasztása vagy kényszerítő eszköz alkalmazása, a rendőrséghez fordulhat panasszal. A sértett kérheti, hogy az alapvető jogok biztosa vizsgálja meg az ügyet, a végső döntést az ORFK hozza meg, ha a panasz nem esik más eljárás hatálya alá.

Kiemelt kép: Kiss Zsolt törzszászlós, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa tanórát tart Az iskola rendőre címmel a Rumi Rajki István Általános Iskolában 2013. szeptember 12-én. Fotó: Kászoni László /MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.