A Facebook-on értékeli Török Gábor politológus az Index körüli helyzetet. Korábban megírtuk: az Index közleményben tudatta, hogy pénteken munkaviszonya megszüntetését kezdeményezte a lap szerkesztőségének három vezetője, Tóth-Szenesi Attila vezető szerkesztő, korábbi főszerkesztő, illetve Munk Veronika és Haász János főszerkesztő-helyettesek. Távozásukkal egyidejűleg a szerkesztőség több mint hatvan munkatársa is kezdeményezte a felmondását. Ennek előzménye, hogy szerdán felmondtak Dull Szabolcs főszerkesztőnek.
Török azt írja, hogy
az Index sorsáról végső soron a Fideszben (értsd: a miniszterelnök körüli hatalomgyárban) döntenek, hiszen ma már ott találhatók a tulajdonosok.
1. Az Index sorsáról végső soron a Fideszben (értsd: a miniszterelnök körüli hatalomgyárban) döntenek, hiszen ma már ott…
Közzétette: törökgáborelemez – 2020. július 24., péntek
Hozzáteszi: a “tulajdonos diktál” elvet más ügyekben (…) ezt mindenki természetesnek fogadta el, érdemes lenne most is tisztában lenni ezzel.” Török szerint a kormány, illetve a hatalomgyár
nem gyakorol gesztusokat, de fél a politikai veszteségektől: könnyekkel nem érdemes próbálkozni nála, de ha erős ellenállástól tart vagy már azt tapasztal (elsősorban olyat, amire érzékenyek a szavazók), akkor óvatos lesz – ezért is volt az eddig ebben az ügyben, és ezért látunk még mindig újabb és újabb „nemfideszes” döntéshozókat az Indexnél.
Ezt követően írja azt a politológus, hogy „akik nem pártmédiát szeretnének vagy éppen ellenzéki médiára vágynak, azok sem tulajdonosként, sem fogyasztóként nincsenek eltiltva attól (és eddig sem voltak), hogy ezért tegyenek is. Az ország sorsáért őszintén aggódó, felelősséget érző, hazafias milliárdosok – ha vannak ilyenek – nyugodtan finanszírozhatnának nem pártsajtóként működő szerkesztőségeket, a tényekre kíváncsi olvasók – ha vannak ilyenek – pedig olvashatnak, nézhetnek, hallgathatnak és ezáltal támogathatnak olyan orgánumokat, amilyeneket értéknek tartanak.”
Posztját így zárja:
sajtószabadság fontos dolog, de ha valójában annyira nem is fontos elég sok ember számára (hogy politikai erőt képezzenek mellette), akkor nyilván csak addig marad életben, amíg valaki nem lesz elég erős, hatalmas és cinikus ahhoz, hogy a maga érdekei szerint értelmezze. A hatalom bizonyára – sok ügyben – lehetne mérsékeltebb, mértéktartóbb és méltányosabb is, de ha egy országban csak attól függ minden, hogy a hatalmon lévő képes-e a politikai logikát nem a végsőkig elvinni, mert a politikai logika (azaz ebben az esetben valamilyen ellenerő) nem kényszeríti rá erre, akkor ott kár erőlködni.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
