Mint ismert életfogytig tartó fegyházra ítélte jogerősen a Győri Ítélőtábla decemberben Győrkös Istvánt a rendőrgyilkosság miatt, azzal, hogy legkorábban 25 év múlva bocsátható szabadon feltételesen. Mivel ebbe beleszámít az előzetesben eltöltött három év is, ez azt jelenti, hogy Győrkös több mint százéves lesz akkor, amikor a szabadlábra helyezési kérelme először vizsgálható.
Győrköst azzal vádolták, hogy megölt egy őrnagyot, amikor gépkarabélyával rálőtt a házkutatást végző rendőrökre. A vádirat szerint Győrkös István bőnyi lakásán a Készenléti Rendőrség hatósági engedély nélkül tartott lőfegyverek gyanúja miatt tartott házkutatást 2016. október 26-án. A vádlott a kapuban egy német juhász kutyával jelent meg, a rendőri csoportot vezető rendőrtiszt arra kérte, hogy zárja el az állatot. A vádlott közölte a kapun kívül várakozó rendőrökkel, hogy addig nem engedi be őket, amíg az ügyvédje meg nem érkezik, de mint utóbb kiderült, nem is hívott senkit.
Miután a vádlott a kutyájával hátrament, a rendőrök és a tűzszerészek a gépkocsibeálló felől beléptek az ingatlan területére, és a ház bejáratához mentek. A vádlott felesége nem akarta őket beengedni, arra hivatkozva, hogy a férje ideges és baj lesz, de végül engedett a nyomozóknak, és hármukat beengedte.
A vád szerint ekkor Győrkös elővett egy AMD 65 típusú csőre töltött gépkarabélyt és kibiztosította. Miután a rendőrtiszt elhaladt az asszony mellett, összetalálkozott a hátráló vádlottal, és rákérdezett, hogy mi van nála. Győrkös István azt felelte, hogy az, ami maguknál, és három lövésből álló rövid sorozatot adott le a rendőrre. Az egyik lövedék a 46 éves áldozat fejét érte, aki ebbe a sérülésbe belehalt.
Kiderült, hogy a lövések elől kitérni próbáló alezredes mindössze 30-80 centiméterre volt a gépkarabély csőtorkolatától, amikor az elkövető három lövésből álló sorozatot adott le, ezek közül az egyik fejbe találta. A fegyverszakértők beazonosították azt a lőszert, amelyikkel agyonlőtték a rendőrtisztet, ám nem találtak rajta DNS-nyomot.
A fegyverszakértői vélemény szerint azért nem, mert a töltény „50 fok felett eliminálódik”. A genetikus szakértő azonban kizárta annak lehetőségét, hogy azon a töltényen, amely áthalad az emberi agyon, ne maradjon DNS-nyom. Ezt azonban az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék és a táblabíróság sem tartotta perdöntőnek. Holott a helyszínen 13 golyón találtak személyhez konkrétan nem köthető DNS-nyomot, kizárólag azon nem, amellyel Győrkös agyonlőtte a rendőrtisztet.
A jogerős ítélet ellen Győrkös védője terjesztett elő perújítási indítványt, azzal, hogy rendeljenek el perújítási nyomozást, ennek keretében rendeljék el az áldozat holttestének exhumálását, majd igazságügyi orvos-, fizikus-, vegyész és fegyverszakértői vélemény beszerzését; s kutassák fel a túsztárgyaló és a terhelt között folytatott beszélgetés hangfelvételét.
A Győri Fellebbviteli Főügyészség a perújítási indítványt a Győri Ítélőtáblának azzal az észrevétellel küldte meg, hogy azt alaptalannak tartja. A Győri Ítélőtábla az elítélt védője által előterjesztett perújítási indítványt végzésében elutasította, amely végzését a Kúria helybenhagyta.
A jogerős végzés szerint az elítélt védője által előterjesztett perújítási indítvány nem megalapozott, mert az nem tartalmaz új bizonyítékot, a védő által az indítványban hivatkozottak az alapeljárásban úgy első fokon, mind másodfokon már felmerültek, a védő az alapeljárásban már előterjesztett indítványait ismételte meg, amelyet az első- és másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során indokoltan vetett el, a védő az alapügyben mérlegelt bizonyítékok újraértékelésének igényével lépett fel, azonban a bírói mérlegelés nem lehet a perújítás alapja.
Kiemelt kép: MTI/Vasvári Tamás
