A kormány hétfőn benyújtotta a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását célzó törvényjavaslatát. A kabinet azt ígérte, az önkormányzatok dönthetnek majd az Airbnb térnyerése miatt szükséges módosítások bevezetéséről. Ugyanis amint korábbi cikkünkben megírtuk, öt év alatt megduplázódott a turistáknak kínált kiadó budapesti lakások száma, és az elérhető csaknem tízezer ingatlan kétharmada a pesti belvárosban és a bulinegyedben, azaz V., a VI. és a VII. kerületben található (csak Erzsébetvárosban háromezer, Terézvárosban majdnem kétezer van).
Az indítvány két változtatást szorgalmaz:
- rövid távon lakást csak a kereskedelmi hatóságnak címzett bejelentés után lehessen kiadni,
- az önkormányzatok szabhassák meg, hogy területükön egy évben hány napra lehetséges a turisztikai célú lakáskiadás. Ha nem akarnak korlátozást, így is dönthetnek.
Egyelőre nem világos, az önkormányzatok különbséget tehetnek-e az alapján, hogy valaki egy vagy több lakást ad ki. Ez a helyzet például Berlinben, ahol 2016-ban lényegében betiltották az Airbnb-t, ám másfél év elteltével a korlátozásokat szinte teljesen feloldották, egy lakást azóta korlátlan időre, a másodikat 90 napra lehet kiadni.
Bár a szabályozás kerületi hatáskör lesz, a Fővárosi Önkormányzat szívesen vállalna koordináló szerepet, és információnk szerint a városházán nemcsak időbeli, hanem a berlinihez hasonló mennyiségi korlátozásban is gondolkodnak. Ugyanakkor a fővárosban is kulcskérdésnek tartják a szálláshelyek bejelentését, de azt is, hogy az Airbnb-t kötelezzék az adatszolgáltatásra a rajta keresztül intézett foglalásokról – ez pedig hiányzik a törvényjavaslatból.
Már csak a szigorítás mértéke a kérdés
Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár a Népszavának nemrég arról beszélt,
célszerű lenne azt kikötni, hogy évente 90-120 napnál hosszabb ideig ne lehessen Airbnb-lakásként hasznosítani az ingatlanokat.
Ez lefedhetné a nyári turistaszezont, de ősztől a lakások nyitva lennének az egyetemisták előtt. Úgy tudjuk, ez a modell a fővárosnak is szimpatikus.
Az ilyen szigorú időkorlát az Airbnb-n lakásokat kiadó vállalkozók, cégek szerint viszont tönkretenné az iparágat, ráadásul Rege Mihály, a Felelős Szálláshelykiadók Szövetségének elnöke szerint semmilyen pozitív hatással nem járna Budapestre és a nemzetgazdaságra nézve, ellenben „nagyon komoly károkat okozhat, és tönkreteheti mindazt a fejlődést, ami többek között az Magyar Turisztikai Ügynökség és a kormány munkájának volt az eredménye”. Szerinte Budapest már régen nemcsak nyári bulihelyszín, ősszel és tavasszal is özönlenek a fővárosba a turisták, akiknek viszont egy, épp a turisztikai ügynökség megbízásából készült kutatás szerint a 60 százaléka nem akar hotelben megszállni.
Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere a törvényjavaslat benyújtása után a 24.hu-nak azt mondta, a kormány láthatóan az időkorlát bevezetését támogatja. Szerinte azonban ez inkább a szürke zóna erősödését hozná el, a terézvárosi polgármester ezért úgy gondolja, hogy az önkormányzatoknak az lesz a feladatuk, hogy valahogy dűlőre jussanak az Airbnb-vel az üzletág kifehérítésében.
Teljesen azonban Soproni sem vetné el az időkorlátot, mint mondta,
nem biztos, hogy baj az, ha egy tulajdonos a lakását – ugyan valamennyivel kevesebb pénzért, de – nem rövid távon adja ki, így a társadalmi érdek előrébb kerül a magánérdeknél.
A momentumos polgármester megjegyezte, a VI. kerületben ma már minden tizenötödik lakást rövid távra adnak ki, az Airbnb-zés iparág lett. Ebből azonban az önkormányzat alig profitál, miközben a következményeket a lakók is nyögik. Soproni elmondta, nagyon sok panasz érkezik a kerületben élőktől arra, hogy a turisták egy része zajos, és gyakran nem úgy viselkedik, ahogy az a társasházakban élőknek elfogadható. Azt más forrásunk is megjegyezte hiányosságként, hogy a törvényjavaslat nem köti a lakók egyetértéséhez a turisztikai célú lakáskiadást.
A VI. kerület polgármestere a fővároshoz hasonlóan nagyjából egységes budapesti szabályozást tartana célravezetőnek a kerületenként eltérő megoldás helyett, és jobban hangsúlyozná a lakástulajdonosok felelősségét. Például elvárná, hogy mindig legyen elérhető valaki, aki rövid időn belül a helyszínre ér, ha bármi gond adódik – akár a vendégekkel is.
Az Airbnb-lakások 30-40 százalékát feketén adják ki
Rege Mihály szerint időbeli korlátozás helyett a lakások feketén történő kiadását kellene megakadályozni.
Ma a budapesti Airbnb-lakások 30-40 százalékát feketén adják ki. Ezt azt jelenti, hogy a tulajdonosok nem kértek engedélyt az önkormányzatoktól a működésre, és egy forint adót nem fizetnek, a lakóközösség pedig nem szavazta meg a lakások rövid távú kiadását.
A feketepiac felszámolása azonban nem olyan egyszerű, mert a fehérítéshez az Airbnb adatszolgáltatása is kellene, hogy kiderüljön, ha valaki nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének. Soproni Tamás pedig azt mondja, amikor egyeztettek a céggel, az nem volt nyitott a szigorításra. Másfelől a korábbi cikkünkben említett nyugati példák azt jelzik, hogy ahol komoly nyomást helyeztek az Airbnb-re , ott együttműködött.
A Felelős Szálláshelykiadók Szövetsége is azt javasolja, hogy a szálláshely-közvetítő portálok számára törvényben írják elő a regisztrációt a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban, amely lehetővé teszi, hogy valós időben látható legyen az országban található összes szálláshely forgalma, ez ugyanis valóban kifehérítené a piacot.
Azok a tulajdonosok, akik már most is törvényesen adják ki ingatlanjukat rövid távra, évente 38 400 forint adót fizetnek szobánként, ehhez jön a 4 százalékos idegenforgalmi adó és további 4 százalék turisztikai hozzájárulás. Rege Mihály szerint ez az összeg nem sokkal kevesebb, mint amennyi adót a hosszú távú kiadás után fizetni kell. Ezzel együtt szövetségük nem zárkózna el a rövid távú lakáskiadás adóterheinek átgondolásától, illetve a magán- és az egyéb szálláshelyek még jelentősebb szétválasztásától sem.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
