Belföld

Leginkább politikai kitolásból volt jó megvonni a pártok pénzét a járvány idején

Gulyás Gergely kancelláriaminszter a járvány első heteiben, április 4-én jelentette be, hogy megfelezik a pártok állami támogatását, az így megspórolt összeget pedig a járvány elleni védekezési alapba utalják át. Gulyás akkor indokolásként azt mondta, hogy a kormány magán kezdte a takarékosságot és az átcsoportosításokat, és közös teherviselésre köteleznek majd másokat is, így a pártokat, a multinacionális vállalatokat, a bankokat és az önkormányzatokat is.

„Csak így tudjuk biztosítani, hogy a védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források rendelkezésre álljanak” – indokolta Gulyás, aki ekkor összesen 663 milliárd forintra tette a járvány elleni védekezési alap teljes keretét.

A 444.hu cikke szerint azonban a pártoktól elvont pénz, ami természetesen leginkább az ellenzéki szervezeteket bénítja le, a valóságban elenyésző haszna volt a gazdaság újranyitása szempontjából. A pártoktól befolyó 1,2 milliárd forint a védekezési alap 0,2 százalékát tette ki. A „multik” 36 milliárd forintot, a bankok 55 milliárd forintot toltak be az alapba pluszként, az önkormányzatoktól pedig 34 milliárdot vontak el a gépjárműadó elvételével.

A félpénzen maradt ellenzéki pártok is csak visszafogottan kritizálták a döntést, hiszen támogatásuk megnyirbálása aligha háborítja fel a közvélemény jó részét.

A Fidesz természetesen támogatta a megvonást, bár papíron a nagyobbik kormánypárttól vették el a legnagyobb összeget, több mint 480 millió forintot. A Fideszt azonban nem igazán gátolhatja az választói üzenetek eljuttatásában a bevételcsökkenés, arra bőven alkalmasak a kormány több tízmilliárd forint közpénzből – a járvány idején is – futtatott hirdetései, a nemzeti konzultáció és a szintén közpénzből megtámogatott kormánypárti médiabirodalom.

Több ellenzéki pártnak azonban súlyos kihívást jelentett a döntés. A Jobbiktól 254 milliót vontak el, pedig a párt anyagi helyzetét például már 2017 decemberben megrendítette, hogy az Állami Számvevőszék 660 millió forintra büntette őket a Simicska Lajostól kapott plakáthelyek miatt. A részletekben befizetett törlesztés éppen most járt le.

103,5 millió forintot vont el a kormány a Demokratikus Koalíciótól. Sebián-Petrovszki László pártigazgató szerint nyilvánvalóan politikai motiváció volt a pártok támogatásának megfelezése mögött, amivel még nehezebb helyzetbe lehet hozni az ellenzéki pártok. Ők tavaly teljesen kiköltekeztek a két nagy kampányban (EP- és önkormányzati). Azzal számoltak, hogy az idei egy konszolidációs év lesz, visszafizetik a felvett kölcsönöket, elkezdenek felkészülni a 2022-es kampányra, lecserélik a kitelepülésekkor használt leharcolt sátraikat és pultjaikat, kommunikációs képzéseket indítanak a kiválasztott jelöltjeiknek, csapatot építenek köréjük. Erre most nem lesz pénzük. A DK közben az Állami Számvevőszékkel is vív. Az ÁSZ a 2017–2018-as évek elszámolását várja a párttól, a DK viszont arra hivatkozik, hogy a székházukban keletkezett másfél évvel ezelőtti tűzben megsemmisült iratok miatt ennek nem tud eleget tenni. Az ÁSZ ezért még májusban időlegesen felfüggesztette az állami támogatás folyósítását.

A 444.hu hozzáteszi, hogy miközben a kormányzati és fideszes vezetők a pártok pénzmegvonásának fontosságát hangoztatják, a kormány közben ennek az összegnek a sokszorosát osztotta ki látványberuházásokra. A gazdaságvédelmi alapból költöttek 6,6 milliárdot a Honvéd-stadionra, 2,6 milliárdot a szombathelyi fociakadémiára és 82 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonalra.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.