Hétfőn délelőtt szabadul a 45 éves Kaiser Ede, akit jogerősen életfogytiglani fegyházra ítéltek a móri mészárlásért, majd felmentettek, ám sorozatos fegyveres rablásért 18 év fegyházat kapott – írja a Magyar Nemzet és a Blikk is. Miután kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből, az utolsó napig ki kellett tölteni a büntetését.
A móri bankfiókban 2002. május 9-én nyolc embert végeztek ki pisztolyból és sorozatlövő fegyverből leadott lövésekkel. A gyilkossággal gyanúsított Kaisert és Hajdú Lászlót 2002. július elején fogták el, miután volt bűntársuk vallomást tett ellenük. Hajdút végül nem gyanúsították meg azzal, hogy részt vett a móri mészárlásban, csak a fegyverek beszerzésével és elrejtésével. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban, az ügyészek szerint ő állt a bankfiókban és küldte el az érkezőket, míg odabent ismeretlen társa mészárolt.
Az elsőfokú bíróság 2004 decemberében tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 évet kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser büntetését helybenhagyták, Hajdú ügyében új eljárást rendeltek el. A vádlottak az eljárás során tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más erőszakos bűncselekményt beismertek. A jogerős ítélet után aztán kiderült, valóban nem Kaiserék gyilkoltak Móron.
2007 februárjában a rendőrök elfogták a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót, és a lakásán megtalálták a móri bankrablásnál használt fegyvereket. Nagy az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. Azt állította, a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása szerint viszont a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt az ajtóba, és elküldte azokat, akik be akartak menni. Eközben Nagy odabent agyonlőtte a további hét embert.
Nagy László 2007 júliusában a cellájában öngyilkosságot követett el. Weiszdorn Róbertet az elsőfokú bíróság 2008 decemberében életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést.
A Fővárosi Bíróság végül 2009 novemberében mentette fel Kaiser Edét a móri vádak alól, vagy egy tucatnyi egyéb bűncselekmény – például egy ékszerbolt és egy pénzváltó kirablása – miatt azonban 18 év börtönbüntetésre ítélte. A férfi tavaly a Borsnak azt mondta, szabadulása után barátai építőipari vállalkozásában fog dolgozni, a lakhatása is megoldott, bár a régi lakásába, ahonnan elvitték a rendőrök, nem szívesen menne vissza.
A Blikknek az ügyvédje most azt nyilatkozta, Kaiser mellett kitartott a családja, a szülei rendszeresen látogatták, és éppen az érettségire készült, amit azonban a koronavírus-járvány miatt nem tehetett le.
Kiemelt kép: Kaiser Ede a jogerős ítélet kihirdetésekor. MTI Fotó: Soós Lajos
