Három pert is nyert a Magyar Helsinki Bizottság Strasbourgban – számolt be az emberi jogi szervezet.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kimondta, hogy a magyar állam megsértette Tóth Balázs a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének gyülekezési jogát, amikor rendőrség nem engedte be 2013-ban a Sándor-palota előtt térre. Ekkor fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény negyedik módosítását, ezért mozgalom indult, hogy Áder János ne írja alá a törvényt. Tüntetést szerettek volna a köztársasági elnök rezidenciája előtt tartani, de a Terrorelhárítási Központ – mint később kiderült, önkényesen – lezárta a palota előtt teret, mondván, az „műveleti terület”. Miután Tóth Balázst nem engedték be a térre, előbb a magyar bírósághoz fordult, majd ügye Strasbourgig jutott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2600 eurós (mostani árfolyamon nagyjából 900 ezer forintos) kártérítésre kötelezte a magyar államot.
A második ügy egy ki nem nyomozott rendőri bántalmazás volt. 2012 májusában az akkor 70 éves Nagy Antalnál házkutatást tartottak. Egy lopott laptopot kerestek nála a rendőrök, de az ügyhöz semmi köze nem volt, azt sem tudta, mi az a laptop. A büntetlen előéletű nyugdíjas klarinétos kezét már otthonában hátrabilincselték, akkor szedték le róla, amikor az érszűkületes férfi keze elkezdett kékülni. Utána bevitték a gyömrői rendőrségre, ahol sértegették, felemlegették neki, hogy építési hatósági ügye miatt gyakran jár a polgármesteri hivatalba. Aztán két rendőr bántalmazta, agyba-főbe verte, a földön vonszolták – írja a Magyar Helsinki Bizottság. Csak akkor hagyták abba, amikor rosszul lett. Mentőt nem hívtak hozzá. Testét zúzódások és véraláfutások borították. Feljelentette bántalmazóit, de az ügyészség csak egy év múlva hallgatta meg. Bár megnevezte a rendőröket, az ügyész még csak ki sem hallgatta őket és megszüntette a nyomozást. Aztán egy ombudsmani vizsgálat nyomán újra kezdték a nyomozást, de ismét nem találtak terhelő bizonyítékokat. Nagy Antal a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult a strasbourgi bírósághoz.
Ezért a bíróság igazságos elégtételként 10 000 eurós (mostani árfolyamon 3,5 millió forintos) kártérítésre kötelezte a magyar államot.
A harmadik ítélet a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról szól: 2015 januárjában P. Cs. J.-t a baracskai börtönben tartották fogva, ahol közlekedési szabálysértések miatt kiszabott szabálysértési elzárását töltötte. A börtönparancsnoknál háromnapos eltávozást kért, hogy végstádiumos rákbeteg haldokló édesapjától méltó módon, személyesen elbúcsúzhasson, börtönőrök kísérete nélkül. Erre a hazai törvények is lehetőséget biztosítanak. Azt pedig előírják, hogy megfelelő időben döntsenek a kérelméről. Ám a határidő lejártáig nem kapott döntést, viszont az édesapja meghalt. Később kiderült, hogy a parancsok egyébként nem engedélyezte az eltávozást, mert azt kérte, bilincs nélkül búcsúzhasson el apjától a halálos ágya mellett.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy P. Cs. J. ügyében a magyar állam megsértette a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, amikor a börtön nem hozott formális döntést az eltávozási kérelméről.
A strasbourgi bíróság, mint arról beszámoltunk, további magyar vonatkozású ügyekben is döntött:
- Kövér László megsértette a sajtószabadságot az újságírók kitiltásával a parlamentből,
- Magyarország nem sértett nemzetközi jogot a baltás gyilkos kiadásával Azerbajdzsánnak.
