“Valójában a kormány az álhírterjesztő” – Szél Bernadett levelet írt a Néppárt tagjainak

Nem álhírterjesztők, hanem maga a kormány terjesztette azt a hírt, hogy nem ülésezik a magyar parlament, írta levélben Szél Bernadett független parlamenti képviselő az Európai Néppárt tagpártjainak.

A magyar miniszterelnök szerint az álhírterjesztők azt állítják, hogy a parlament nem ülésezik. A valóság ezzel szemben az, hogy a parlament bezárásáról szóló „híresztelés” magától a kormánytól származik, ők az álhír forrásai. Éppen ők érveltek ugyanis a korlátlan felhatalmazást adó törvény mellett azzal, hogy a parlament a járványhelyzet előrehaladtával nem fog tudni összeülni. Hiába vetettük fel, hogy akadályoztatás esetén legyen lehetőség az elektronikus ülésezésre és távszavazásra, még az ezzel kapcsolatos Alaptörvény-módosítási javaslatunkat is leszavazták.

– írja Szél a levélben, amelynek a többi része így hangzik:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

 

A magyar kormánytól származó értesülések szerint Orbán Viktor nemrég levelet írt Önöknek, az Európai Néppárt tagpártjainak, amelyben azt állította, hogy egy valós alap nélküli, példátlan támadás és dezinformációs kampány zajlik Magyarország ellen a felhatalmazási törvény kapcsán. Szerinte az „összehangolt politikai támadás” résztvevői azt híresztelik, hogy a parlament bezárt, holott rendszeresen ülésezik, és hogy a miniszterelnök korlátlan hatalmat kapott, holott a parlament bármikor visszavonhatja a felhatalmazást.

 

Én azon politikusok közé tartozom, akik erősen aggódnak amiatt, hogy Önök és más európai közösségbeli barátaink a valóság torz értelmezését kapják a magyar kormány propaganda-diplomáciáján keresztül. Ezért most szeretnék megosztani Önökkel egy másik, a Magyarországon zajló eseményekkel kapcsolatos tényeken és tapasztalatokon alapuló értelmezést.

 

A magyar miniszterelnök szerint az álhírterjesztők azt állítják, hogy a parlament nem ülésezik. A valóság ezzel szemben az, hogy a parlament bezárásáról szóló „híresztelés” magától a kormánytól származik, ők az álhír forrásai. Éppen ők érveltek ugyanis a korlátlan felhatalmazást adó törvény mellett azzal, hogy a parlament a járványhelyzet előrehaladtával nem fog tudni összeülni. Hiába vetettük fel, hogy akadályoztatás esetén legyen lehetőség az elektronikus ülésezésre és távszavazásra, még az ezzel kapcsolatos Alaptörvény-módosítási javaslatunkat is leszavazták.

 

Miután a parlament működésképtelenségére hivatkozva korlátlan felhatalmazást szavaztak Orbán Viktornak, kiderült, hogy a miniszterelnök nagyon is számít a parlament munkájára — csak egészen más szerepet szán nekünk. Miközben európai kritikusai előtt eljátszotta, hogy nincs ideje a járványon kívüli ügyekkel foglalkozni, a parlamentet a járványhoz semmilyen szálon nem kapcsolódó törvényekkel árasztotta el. Kihasználva, hogy az ország a járványra figyel és megkerülve a társadalmi egyeztetést, botrányos törvények sorát terjesztették a parlament elé. Jó példa erre a kulturális közalkalmazottak jogfosztása, vagy olyan korrupciógyanús üzletek titkosítása, mint a Kína számára példátlan európai gazdasági térfoglalást lehetővé tévő, túlárazott, jelentős részben kínai hitelből finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonal. A hivatalos nemváltoztatás betiltása, vagy legutóbb a nők elleni és családon belüli erőszak megszüntetéséről szóló Isztambuli Egyezmény elutasítása szintén ide tartozik.

 

Orbán Viktor levelében azt is álhírnek nevezi, hogy korlátlan hatalmat szerzett magának, hiszen az Országgyűlés bármikor véget vethet a veszélyhelyzetnek. A valóság ezzel szemben az, hogy a parlament nem vethet véget a veszélyhelyzetnek: azt a kormány hirdeti ki és vonja vissza. Az Országgyűlés csak annak vethet véget, hogy a kormány a veszélyhelyzet végéig a parlament megkerülésével tarthassa hatályban a rendkívüli intézkedéseket. A Fidesz parlamenti kétharmadának birtokában azonban ez egy nem létező garancia: a kormánypárti többség az elmúlt 10 évben egyetlen esetben sem járt el autonóm módon, szembemenve Orbán Viktor akaratával. A veszélyhelyzet, a rendeleti kormányzás és a parlament ellenőrzési jogainak felfüggesztése tehát addig fog fennállni, amíg Orbán Viktor úgy akarja.

 

Van egyébként egy alapvető belső ellentmondás Orbán Viktor kommunikációjában: ha zavartalanul ülésezik a parlament, miért volt szükség a korlátlan felhatalmazásra, a parlament kizárására a kormány ellenőrzéséből? A válasz egyszerű: parlamenti kontroll hiányában Orbán Viktor anélkül határozhat százmilliárdok sorsáról, korlátozhat alapvető jogokat és büntethet ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, védekezés címén pedig anélkül csoportosíthat át csillagászati összegeket saját klientúrájának, hogy arról az ország nyilvánossága előtt a parlament vitát folytatna.

 

Így történhet meg az, hogy egyik nap arra ébredünk, hogy a járványra hivatkozva rendelettel veszik el egy ellenzéki vezetésű önkormányzat adóbevételeinek egyharmadát, a másik napon pedig lenullázzák a maradék információs jogainkat is, három hónapra nyújtva a közérdekű adatok kiadását. Korlátozott idejű felhatalmazás esetén a kormánynak a parlament nyilvánossága előtt kellene megvédenie ezeket az egyébként védhetetlen jogkorlátozó intézkedéseket.

 

Külön érdemes szólni még a felhatalmazási törvény álhírterjesztéssel kapcsolatos rendelkezéseiről, amit a kormányfő kifelejtett a leveléből. Ez az intézkedés Orbán Viktor szerint nem a sajtó ellen irányul, a valóság azonban az, hogy akár 5 év börtönt is kaphat egy újságíró, ha a járvánnyal kapcsolatban úgy közöl valós információt, hogy azzal „akadályozza a védekezés eredményességét” — jelentsen ez bármit. Az álhírek elleni fellépés ürügyén indított támadás a sajtó ellen nem a kormány egyetlen lépése a nyilvánosság szűkítésére. Az információs jogok további korlátozása az eleve információhiányban dolgozó sajtóra mért újabb ütés. A kormány hírhedten kevés adatot oszt meg a nyilvánossággal a járványról, megtiltja a kórházaknak, hogy nyilatkozzanak és a legritkább esetben válaszol érdemben az úságírók kérdéseire.

 

Mindeközben a kormánypárti propagandagépezet listázza és fenyegeti a kormánnyal kritikus véleményt megfogalmazókat. Ugyanez az Unión belüli példátlanul centralizált propagandagépezet hazugságkampányt indít a Néppárt elnökének, Donald Tusknak a lejáratására „náci nagyapja” miatt, egy sokszor cáfolt hamis fotót felhasználva. És ugyanez a médiagépezet rombolja az Unió megítélését is, azt az álhírt terjesztve, hogy Magyarország egy fillér segítséget sem kap az Európai Uniótól, csak Kína, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Törökország segítettek Magyarországnak — így az igazi barátaink nem Nyugaton, hanem Keleten vannak.

 

De vannak további jelek is arra, hogy a rendszer a veszélyhelyzetet kihasználva egyre inkább tekintélyelvű irányba mozdul. A kormány által irányított ügyészség felgyorsítja a kormány ellen 2018-ban tüntető aktivisták elleni eljárásokat, hogy a veszélyhelyzet alatt tárgyalás nélkül hozzanak döntést a bíróságok. Amikor az állampolgárok dudaszóval, vagy biciklicsengővel tiltakoznak a kormány intézkedései ellen, a rendőrök megbírságolják őket.

 

Magyarország történelme során számos időszakban és formában élte meg az elnyomást — az orbáni illiberális Magyarország pedig a Freedom House jelentése szerint már papíron sem liberális demokrácia, hanem hibrid rezsim. Országunk politikai törésvonalak mentén a végletekig megosztott. Nagyon sokan dolgozunk azon, hogy a helyzet változzon és Magyarország mindannyiunk számára élhető, kiszámítható és biztonságos hely legyen. Számunkra ez most egy nehéz küzdelem, és fontos, hogy európai polgártársaink tisztán lássák a magyar helyzetet. Mindezek miatt úgy gondolom, a Néppártnak érdemes a fentieket is figyelembe vennie akkor, amikor eldönti, hogyan viszonyul Orbán Viktor újabb demokráciaromboló lépéseihez.

 

Én továbbra is mélyen hiszek abban, hogy az európai közösség egy olyan értékközösség, ahol mindenki ugyanazt érti az olyan alapértékeken, mint a demokrácia, jogállamiság, az emberi méltóság és a szabadságjogok tiszteletben tartása.

 

Tisztelettel:

 

Dr. Szél Bernadett

független országgyűlési képviselő